Múlt pénteken egy több mint 5 éves jogi hercehurca végére került pont azzal, hogy Mark Zuckerberg vállalat megegyezett a céget bepanaszoló mintegy 1,6 millió Illinois államban élő felhasználójával, pontosabban az őket képviselő jogászokkal. A 650 millió dollárra rúgó kompenzáció ugyan nem fogja alapjaiban megrengetni a csak tavaly közel 30 milliárdnyi tiszta profitot termelő közösségi óriást, de adatvédelmi témájú perrel kapcsolatban ritkán látni ilyen komoly összeget.

Történelmi tétel

Ezt hangsúlyozta az ügyben eljáró bíró is, aki az egyik legnagyobb hatású adatvédelmi perként aposztrofálta a most lezárt ügyet. A megegyezésre rábólintó James Donato indoklásában megemlíti, hogy érintettenként legalább 345 dollárral lehet majd kalkulálni, ami értelmezésében egy "nagy győzelem" a felhasználók számára ebben a nagyon fontos és aktuális témában. Érdemes megemlíteni azt is, hogy tavaly januárban a Facebook bepróbálkozott egy 550 milliós ajánlattal is, ám ezt végül nyáron a bíróság visszadobta, mert keveselte az összeget.

A per tárgyát egyébként a cég által a felhasználók arcának automatikus felismerését végző rendszer képezte. Egy a közösségi oldalra feltöltött új fotónál ugyanis úgy próbálta a szoftver felismerni a képen szereplőket, hogy a felhasználók korábbi portréira alapozott adatbázissal vetette azt össze.

Ennek működését kifogásolták a felhasználók, mivel Illinois államban meglehetősen szigorú keretek között lehet bármit tenni az emberek biometrikus azonosítására alkalmas információkkal (ide tartozik az arcfelismerésen túl például az ujjlenyomat alapú párosítás is). Mivel a Facebook ezzel kapcsolatban előzetesen nem kérte ki a felhasználók engedélyét, így a csoportos per meglehetősen jó eséllyekkel indult.

Úgy tűnik, hogy a cég sem kíván további harcot folytatni, és lenyeli a 650 milliós "békát". A vállalat hivatalos reagálásából is leginkább csak annyi olvasható ki, hogy örülnek az ügy lezárásának, ami minden érintett fél számára a lehető legjobb megoldás volt. A Facebook egyébként azóta már a jogszabályokhoz igazította az arcfelismerő rendszerét.

Illinois az amerikai GDPR hazája

Az Egyesült Államokban az arcfelismerés, biometrikus adatkezelés is egy olyan téma, amelyet az egyes tagállamok teljesen eltérő módon szabályoznak. Ahogy említettük, ebből a szempontból Illinois állam kifejezetten szigorú vidéknek számít, ahol az Európai Unióban érvényes GDPR-hez hasonló megkötésekkel lehet csak személyes adatokhoz jutni, azokat kezelni.

Mivel az állam lakóinak arcképét, ujjlenyomatát csak előzetes személyes beleegyezéssel lehet kereskedelmi céllal felhasználni, ezért a gyártók egy része nem is próbál megfelelni ennek. Bevett gyakorlat, hogy a nyűgös procedúra helyett az ezeket az információkra támaszkodó funkciókat egyszerűen területi alapon elérhetetlenné teszik a termékekben. De említhető például a Sony robotkutyája is. Aibót egyáltalán nem lehet az államban kapni, mivel az a fejébe épített kamera segítségével tudja felismerni gazdáját.