Nagyon magabiztos a Microsoft az új, ARM-alapú laptopjaival kapcsolatban. Véleményük szerint minden más notebookot háttérbe fognak szorítani az új gépek, ha az egy akkumulátortöltéssel elérhető üzemidő alapján hasonlítják össze riválisaikkal.

2-3 munkanapra elegendő töltés

A Trusted Reviews oldalán megjelent beszámoló szerint az első, Windows 10-et futtató, Qualcomm Snapdragon 835 lapkával szerelt példányok decemberben léphetnek piacra. A HP, az Asus és a Lenovo az elsők között jelenteti meg x86-os architektúrát mellőző megoldásait, de a tervek szerint több más gyártó is kirukkol majd snapdragonos gépekkel.

A mézesmadzagként lóbált hosszú akkuidő több száz eszközre kiterjedő, hosszú hónapokig tartó tesztsorozat eredménye. A közel egy éve futó projektről Pete Bernard, a Microsoft Connectivity Partners vezető csoportmenedzsere nyilatkozott. Állítása szerint az akkumulátoridő "nagyon-nagyon jó", messze meghaladja a várakozásokat, aminek eredményeként több munkanapnyi folyamatos használatot is sikerült elérni. Bernard szerint ezzel alapvetően megváltozhat az emberek PC-kről alkotott képe.

Lehámozva a marketingréteget a bejelentésről, még mindig impresszívnek tűnik, amire az ARM-alapú laptopok képesek. Videonézéssel – pontosabban LTE-n keresztül streamelt Netflix-tartalmak megjelenítésével – 28-29 órányi üzemidőt mutattak fel a laptopok. De mindennapos feladatok futtatása mellett is gyakorlatilag dupla annyi ideig használhatók, mint napjaink alacsony fogyasztásra kihegyezett modelljei. 16-18 óra közötti folyamatos munkavégzésre – tehát két munkanapra – voltak képesek a Qualcomm chipekkel szerelt, Windows 10-et futtató teszteszközök.

Trendforduló a PC-piacon?

A hamarosan megjelenő, Snapdragon 835 CPU-kra alapuló laptopok több szempontból is komoly változást hoznak a PC-piacra. Mivel a lapkák 10 nanométeres gyártási eljárással készülnek, ezek lesznek az első, ezzel a csíkszélességgel bíró eszközök ebben a szegmensben. Az Intel és az AMD jelenleg a 14 nanométeres gyártási eljárással készíti processzorait, a technológiaváltás tempóján az előbbi egy éve még lassított is. Ami érthető, hiszen az újabb és újabb átállások nem csak technikai oldalról jelentenek komoly kihívást, de ROI szempontjából is gondos tervezést igényelnek.

Másrészt az eddig kizárólag mobil eszközökben (okostelefonokban és tabletekben) használt CPU-k laptopokban való tömeges felbukkanása trendfordulót is jelez. Az általános célú utasításfeldolgozás mára elérte azt a szintet, ami a legtöbb felhasználónak bőven elegendő, így nem ebben a tekintetben igénylik a változást, hanem a fogyasztás jelentős visszafogása terén. Amiben pedig a Snapdragon 835 igencsak jeleskedik, miközben meggyőző teljesítményt biztosít az általa meghajtott eszközöknek.

A Qualcomm lapkájának alkalmazása azt jelzi, hogy a fenti felhasználói igényt nem az x86-os architektúra tudja igazán hatékonyan kiszolgálni, hanem a mobil szegmensből érkező ARM processzorok. Ezen a téren is elkezdhet tehát diktálni a mobil szegmens, ami nem jó hír az asztali CPU-kat fejlesztő vállalatoknak. Nem meglepő, hogy az Intel egy ideje már új bevételi forrásokat keres, ilyen például a szintén egyre versengőbbé váló mesterséges intelligencia területe.

Végre valóban lesz átjárás a mobil világba?

A Qualcomm processzorával szerelt mobil számítástechnikai eszközök kínálta lehetőség az extra vékony, nagyon könnyű tabletek és ultrabookok terén hozhat igazán jelentős változást. Olyan új generációs készülékek jelenhetnek meg ezen a piacon, melyek kvázi lemoshatják a jelenlegi legjobb megoldásokat is. Köszönhetően annak, hogy a Microsoft egyre nagyobb energiákat fordít a mobil informatikai eszközök fejlesztésére – kivéve persze a telefonokat.

A végül óriási bukót hozó Windows Phone-nal ugyanis alaposan megégette magát a Microsoft. Pedig van átjárás az asztali számítógépek és az okostelefonok között, ezt egészen jól példázta a tavasszal bemutatott Samsung Galaxy S8 (melyet egyébként szintén Snapdragon 835-tel szerelnek össze Kínában). A dél-koreaiak telefonja ugyanis a Dex nevű dokkoló révén kvázi asztali számítógéppé alakítható. Az eszközhöz csatlakoztatott egérrel és billentyűzettel az Android például dokumentumok szerkesztésére is használható, akár monitorhoz csatlakoztatott nagyképernyős üzemmódban is.

Ha pedig ez az irány járhatónak bizonyul(t), akkor a laptopokba szerelt mobilchipek területe is kibontakozhat, hogy elhozza a két, látszólag összeboronálhatatlan szegmens metszetét. Ehhez azért persze még minden bizonnyal az Intelnek és az AMD-nek is lesz pár szava...