Az elmúlt években kicsit elhúzott a világ az Intel mellett, míg az Andy Groove alapította cég elsősorban processzorokra és az SSD-kre koncentrált, addig olyan trendek bukkantak fel és váltak meghatározóvá, mint a mesterséges intelligencia széleskörű felhasználása. Miközben gombamódra szaporodtak a mesterségesintelligencia-feladatokat támogató lapkák fejlesztő cégek, startupok, az Intel nem nagyon propagálta saját hasonló fejlesztéseit.

Mostanáig.

Zeneszerző, diagnoszta vagy vadakat terelő juhász

Brian Krzanich bejelentette, hogy jelentős teljesítménynövekedés várható az Intel lapkáiban az MI kapcsán. Azokra a chipekre célzott a vállalat vezetője, melyeket alapjaiktól kezdve a neurális feldolgozás szellemében fejlesztettek. Krzanich szerint ambiciózus célt tűzött ki maga elé a vállalat: 2020-ra a jelenlegi legjobb mesterséges intelligencia rendszerekhez képest 100-szor nagyobb teljesítményt fognak elérni saját termékeikkel.

Szüksége is van erre a lökésre a vállalatnak, mivel hagyományos piacai stagnálnak vagy enyhén csökkenő eladásokkal bírnak. Az asztali processzorok szegmensében ráadásul az AMD nagyon erősen jön fel Ryzen lapkáival, és nem ülhet nyugodtan a szerverpiac tekintetében sem az Intel. Itt már a Qualcomm is megpróbál részesedést rabolni a legnagyobb chipgyártótól.

A vállalat MI termékei magukban foglalják a Movidius Myriad X lapkát, mely a gépi látás mellett egyéb gépi tanulási feladatokra is befogható. Emellett említést érdemel a Nervana nevű, Neural Network Processor névre keresztelt eszköz is, amit kifejezetten az adatközpontoknak fejleszt az Intel. Az ebben a környezetben trenírozott mesterséges intelligenciákat aztán a való világban lehet alkalmazni.

Korábbi bejelentése szerint az Intel 2017-re ígérte a Nervana megjelenését. Krzanich keddi interjújában közölte, hogy tartják az eredeti határidőt, hogy minél hamarabb piacra léphessenek megoldásukkal. A CEO elmondása alapján a Nervana öntanuló chipek olyan lehetőségeket hoznak el, melyek révén a legösszetetteb kognitív feladatok is megoldhatóvá válnak. Krzanich néhány példát is mondott: kritikus keringési problémák felismerésével, kibertámadások jeleként szolgáló anomáliák felfedezésével és akár zenék írásával is megbirkózhatnak.

Hetek helyett órák alatt végeznek

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Intel sem ma kezdte a mesterséges intelligenciával való ismerkedést. A Nervana például önálló startupként indult még 2014-ben, és az Intel csak két évvel később 2016-ban vásárolta fel 400 millió dollárért, elsősorban a startup által kifejlesztett technológia és a know-how miatt.

Krzanich elárulta, hogy az első Nervana chipeket már tesztelik. Megállapodtak ugyanis a Facebookkal: a közösségi hálózat mögött álló vállalat értékes adatokkal szolgál majd partnerének. De nem csak ezen a téren várnak áttörést, a legígéretesebb terület az egészségügy. Az Intel-vezér szerint gépi tanulással még az Alzheimer-kór kialakulásának kezdete is sokkal hamarabb megállapítható, mint a jelenlegi eszközökkel.

Végül pedig saját magán is alkalmazza az MI lehetőségeit az Intel: a Nervanát chipfejlesztő részlegébe bevonva igyekszik optimalizálni a processzorgyártást. Napi szinten milliószámra állítják elő a lapkákat a vállalat üzemeiben, amiről 1,6 millió kép készül, ahogy áthaladnak a gyártósoron. A sérült, hibás példányokat most már mesterséges intelligencia segítségével szűrik ki. Míg ez korábban három hétig tartó feladat volt, napjainkban pár óra alatt végeznek vele, mondta Krzanich.