Korábban egy lapunknak adott interjújában Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató a magyar okatási rendszerrel kapcsolatok kritikákra azt mondta, hogy ez jó dolog is, mert előrevivő, ha "mindig jobb közoktatást szeretnénk..." Az oktatással kapcsolatos elégedetlenség még olyan országokban is rendre felmerül, ahol sokkal több pénzt fordítanak erre, legalábbis ami a felsőoktatást illeti.

Az Apple vezérigazgatója, Tim Cook az amerikai munkaerő-politikai tanácsadó testület (American Workforce Policy Advisory Board) közelmúltban tartott megbeszélésén – ezen a tanácskozáson keresztelte át őt Trump elnök Tim Apple-nek – arról beszélt, hogy a felsőoktatás egészen mást tanít, mint amire a vállalkozásoknak szükségük van, különösen a programozás terén. (Az ülésen elhangzottak leirata itt olvasható.)

Ott is diplomát kérnek, ahol arra semmi szükség

Cook arról beszélt, hogy az USA-ban sok munkahelyen ma már alapkövetelmény a felsőfokú végzettség, ráadásul olyan helyeken is előírják ezt, ahol korábban nem tartották szükségesnek. (A jelenséggel, valamint a negatív társadalmi és gazdasági hatásaival az Accenture és a Harvard Business School két éve terjedelmesebb tanulmányban foglalkozott.)

Tim Cooknak elsősorban az a problémája a felsőoktatással, hogy ott pont azokat a készségeket nem sajátítják el a hallgatók, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz: nevezetesen a programozást. Ugyanakkor azok a készségek, melyeket ott el tudnak sajátítani, egyre kevésbé hasznosulnak. Cook saját vállalatával példálózott: mint mondta, az Apple Amerikában dolgozó alkalmazottainak fele nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. (Egyébként az Apple alapítója, Steve Jobs sem végezte el az egyetemet.)

Az Apple-vezér amellett érvelt, hogy az amerikai diákoknak már a középiskola végére legalább alapszinten jártasságot kellene szerezniük a programozásban. Ehhez jó kiindulópont lehet például az az oktatási program, amit az Apple 2016-ban indított, és az óvodáktól a felsőfokú oktatási intézményekig kínál tananyagot a programozás elsajátítására és az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére. Cook állítása szerint már közel négyezer olyan intézmény van, ahol így oktatják a kódolás alapjait.

Kétségtelen, hogy az Apple nagyon rugalmas az alkalmazottai végzettségét tekintve. Egyike azoknak a nagy cégeknek, melyeknél nagyon sok munkakörhöz nem kell diploma. Ilyen még az többek között IBM, a Google, sőt még a Bank of America is, mint az egy a Glassdooron megjelent írásból kiderül.

Ugyanakkor némileg ellentmondanak Cook véleményének az amerikai munkaügyi statisztikák adatai – hívja fe a figyelmet a Business Insider. Az ugyan kétségtelen, hogy egyre több helyen tudnak elhelyezkedni diploma nélkül is a fiatalok, de a statisztikák alapján a kereseti lehetőségeik messze elmaradnak a diplomásokétól. A középiskolai végzettségűek heti átlagbére 2018-ban mindössze 730 dollár volt szemben a diplomások 1200 dollárjával. Ez persze csak átlag, és nagyon csalóka is, mert nem mutatja meg az azonos munkakörben diplomával és anélkül dolgozók bére közti különbséget.

Ez a nemzetközi trend, de lassú a kivitelezés

A technológiai vállalatok szerte világban – így hazánkban is – évek óta hasonló elképzelésekkel bombázzák a politikai döntéshozókat. Az olyan, technológiailag is fejlett országokban, mint például Dél-Korea, Németország vagy Szingapúr, kiemelt figyelmet fordítanak a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területek oktatására, és nem csak arra, hogy növekedjen a tananyagban a természettudományok súlya, hanem az oktatási módszerek fejlesztésére is.

Magyarországon az informatikai vállalkozásokat tömörítő IVSZ állt az irányzat élére, és ha áttörést nem is, részleges eredményeket már sikerült elérnie. Ilyen például az elvileg 2019-ben életbe lépő új informatikai kerettanterv, melynek kidogozásában az IVSZ oktatási munkacsoportja is részt vett. Ez – legalábbis az elvek szintjén – az informatika oktatását gyakorlatiasabbá és élményalapúbbá kívánja tenni, már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék a heti egy óra informatikát, ahol elsősorban az alapkészségek, például az algoritmikus gondolkodás fejlesztése lenne a cél.

De még egy korszerű kerettanterv sem oldja meg azt a problémát, hogy az iskolákban természettudományi tárgyak oktatása, ezen belül is az informatika a legkontraszelektáltabb terület, hiszen aki piacképes tudással rendelkezik, a tanári fizetések sokszorosát is megkeresheti egy közepesen fizető informatikusi állásban.