Világszerte terjed, hogy a cégek nem létező pozíciókat hirdetnek meg. Ez főleg annak kellemetlen, aki így árnyékra vetődik.

Ha valaki keresett már állást, bizonyára találkozott két jelenséggel: (1) lakonikus válaszban értesítik, hogy a pozíciót már betöltötték; (2) nem érkezik semmi reakció. A pályázó pedig keresi, hogy hol hibázott, hiszen a hirdetés továbbra is él. Ezért aztán újra nekiveselkedik, finomítja az életrajzát, a LinkedIn-profilját, újraértékeli a skilljeit, átfogalmazza a motivációs levelét...

Pedig a cég némaságának egyre gyakrabban csupán egy oka van: az álláshirdetés egy fantom pozíciót takar.

A jelenség világszerte terjed, derül ki a The Wall Street Journal egy tavalyi kutatásából. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban kerül elő a téma a közösségi oldalakon.

A feledékenységtől a piacszondázásig

A zürichi HWZ (Hochschule für Wirtschaft Zürich) kutatója, Matthias Mölleney, aki főleg az európai szokásokat elemezte, négy főbb okát találta a fantomhirdetések terjedésének.

● Bármilyen meglepő, de a leggyakoribb ok a feledékenység. Ha megvan a megfelelő szakember, mindenki örül – az álláshirdetés törlésével pedig már senki sem foglalkozik. Vagy: a vezetőség menet közben törölte az adott pozíciót, így az azzal kapcsolatos teendők azonnal lekerülnek a HR napirendjéről – a hirdetés pedig fantomként éli önálló életét.

● Nincs szabad pozíció, de a cég szeretne folyamatosan képben lenni a munkaerőpiacon, hogy a potenciális jelöltekből adatbázist építhessen. Így ha gyors létszámbővítésre lesz szüksége, nagyobb lesz a sikeres toborzás esélye.

● Vannak olyan multinacionális vállalatok, állami szervezetek, ahol belső policy vagy törvény szabályozza, hogy a pozíciókat akkor is meg kell hirdetni, ha azokra már megvan a (pl. belsős) jelölt.

● Ritkán, de az is előfordul, hogy a hirdető cég fantom álláshirdetésekkel akarja demonstrálni kifelé, hogy prosperál, vagy – rosszabb esetben – a dolgozóira akar nyomást gyakorolni, részletezte Mölleney a német RND portálnak.

Ezt teheti, ha nem akar csalódni

A fantomhirdetések nem válnak el a valódiaktól sem tartalmilag, sem formailag, hívta fel a figyelmet a svájci kutató. Van azonban néhány jel, ami gyanúra adhat okot. És akkor már célzottan lehet kutatni, mielőtt ötvenedszer is nekilátnánk – fölöslegesen – motivációs levelet fogalmazni.

Ha fél-egy éve hirdetnek egy pozíciót, az manapság szinte biztosan fantomhirdetés. A digitalizációs kényszer nagy, tehát nehéz elképzelni, hogy egy (technológiai) pozíció betöltését nem oldja meg viszonylag gyorsan egy cég. Ráadásul a munkaerőpiac is felpörgött, azaz van honnan merítenie.

A fantomhirdetések gyakori jellemzője az is, hogy hiányzik belőlük a jelentkezési határidő. Szintén gyanakvásra ad okot, ha a pozíció megfogalmazása ködös, a feladatok leírása túl általános, nincsenek egyértelmű meghatározott követelmények. Ilyenkor valószínűsíthető, hogy a cég HR-je csak "leadeket" gyűjt.

Ezek azonban akár egy valós (de pl. rosszul összerakott) álláshirdetésre is jellemzőek lehetnek, ezért a fantomhirdetések kiszűrésére nincs tökéletes módszer. De ha informálódunk (ami egy új állásnál amúgy sem árt), csökkentjük a kudarc esélyeit. Ehhez a közösségi oldalak jó alapot biztosítanak: gyorsan elvezethetnek olyan ismerőshöz – vagy legalább ismerős ismerőséhez –, akinek vannak infói a hirdető cégről.

Érdemes körülnézni azokon az állásportálokon is, ahol a pályázók anonim módon értékelik az adott cég toborzási gyakorlatát.

És ha még mindig sok a kérdés, alaposabban körül kell nézni a cég honlapján, hátha ott is megtalálható a hirdetés (pozitív jel). Vagy meg kell próbálni felvenni a kapcsolatot a cég HR-osztályával. Utóbbi persze sokszor nem megy, mert a szervezetek egyre gyakrabban kiszervezik a toborzást.

A tökélyre fejlesztett fantomhirdetésekkel szemben azonban nincs védelem. Egyes cégek végigjátsszák a toborzási folyamatot. Válaszolnak a pályázatra, behívják a "jelöltet" személyes interjúra, aki ilyenkor már csak részgyőzelmet arathat: leránthatja a leplet a turpisságról. Ehhez csak ügyesen kell kérdeznie. Ha kérdéseire (miért hirdették meg a pozíciót, mikor lesz végső döntés, mikor kell kezdeni stb.) kitérő válaszokat kap, akkor tudhatja: ismét lyukra futott.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.