Világszerte terjed, hogy a cégek nem létező pozíciókat hirdetnek meg. Ez főleg annak kellemetlen, aki így árnyékra vetődik.

Ha valaki keresett már állást, bizonyára találkozott két jelenséggel: (1) lakonikus válaszban értesítik, hogy a pozíciót már betöltötték; (2) nem érkezik semmi reakció. A pályázó pedig keresi, hogy hol hibázott, hiszen a hirdetés továbbra is él. Ezért aztán újra nekiveselkedik, finomítja az életrajzát, a LinkedIn-profilját, újraértékeli a skilljeit, átfogalmazza a motivációs levelét...

Pedig a cég némaságának egyre gyakrabban csupán egy oka van: az álláshirdetés egy fantom pozíciót takar.

A jelenség világszerte terjed, derül ki a The Wall Street Journal egy tavalyi kutatásából. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban kerül elő a téma a közösségi oldalakon.

A feledékenységtől a piacszondázásig

A zürichi HWZ (Hochschule für Wirtschaft Zürich) kutatója, Matthias Mölleney, aki főleg az európai szokásokat elemezte, négy főbb okát találta a fantomhirdetések terjedésének.

● Bármilyen meglepő, de a leggyakoribb ok a feledékenység. Ha megvan a megfelelő szakember, mindenki örül – az álláshirdetés törlésével pedig már senki sem foglalkozik. Vagy: a vezetőség menet közben törölte az adott pozíciót, így az azzal kapcsolatos teendők azonnal lekerülnek a HR napirendjéről – a hirdetés pedig fantomként éli önálló életét.

● Nincs szabad pozíció, de a cég szeretne folyamatosan képben lenni a munkaerőpiacon, hogy a potenciális jelöltekből adatbázist építhessen. Így ha gyors létszámbővítésre lesz szüksége, nagyobb lesz a sikeres toborzás esélye.

● Vannak olyan multinacionális vállalatok, állami szervezetek, ahol belső policy vagy törvény szabályozza, hogy a pozíciókat akkor is meg kell hirdetni, ha azokra már megvan a (pl. belsős) jelölt.

● Ritkán, de az is előfordul, hogy a hirdető cég fantom álláshirdetésekkel akarja demonstrálni kifelé, hogy prosperál, vagy – rosszabb esetben – a dolgozóira akar nyomást gyakorolni, részletezte Mölleney a német RND portálnak.

Ezt teheti, ha nem akar csalódni

A fantomhirdetések nem válnak el a valódiaktól sem tartalmilag, sem formailag, hívta fel a figyelmet a svájci kutató. Van azonban néhány jel, ami gyanúra adhat okot. És akkor már célzottan lehet kutatni, mielőtt ötvenedszer is nekilátnánk – fölöslegesen – motivációs levelet fogalmazni.

Ha fél-egy éve hirdetnek egy pozíciót, az manapság szinte biztosan fantomhirdetés. A digitalizációs kényszer nagy, tehát nehéz elképzelni, hogy egy (technológiai) pozíció betöltését nem oldja meg viszonylag gyorsan egy cég. Ráadásul a munkaerőpiac is felpörgött, azaz van honnan merítenie.

A fantomhirdetések gyakori jellemzője az is, hogy hiányzik belőlük a jelentkezési határidő. Szintén gyanakvásra ad okot, ha a pozíció megfogalmazása ködös, a feladatok leírása túl általános, nincsenek egyértelmű meghatározott követelmények. Ilyenkor valószínűsíthető, hogy a cég HR-je csak "leadeket" gyűjt.

Ezek azonban akár egy valós (de pl. rosszul összerakott) álláshirdetésre is jellemzőek lehetnek, ezért a fantomhirdetések kiszűrésére nincs tökéletes módszer. De ha informálódunk (ami egy új állásnál amúgy sem árt), csökkentjük a kudarc esélyeit. Ehhez a közösségi oldalak jó alapot biztosítanak: gyorsan elvezethetnek olyan ismerőshöz – vagy legalább ismerős ismerőséhez –, akinek vannak infói a hirdető cégről.

Érdemes körülnézni azokon az állásportálokon is, ahol a pályázók anonim módon értékelik az adott cég toborzási gyakorlatát.

És ha még mindig sok a kérdés, alaposabban körül kell nézni a cég honlapján, hátha ott is megtalálható a hirdetés (pozitív jel). Vagy meg kell próbálni felvenni a kapcsolatot a cég HR-osztályával. Utóbbi persze sokszor nem megy, mert a szervezetek egyre gyakrabban kiszervezik a toborzást.

A tökélyre fejlesztett fantomhirdetésekkel szemben azonban nincs védelem. Egyes cégek végigjátsszák a toborzási folyamatot. Válaszolnak a pályázatra, behívják a "jelöltet" személyes interjúra, aki ilyenkor már csak részgyőzelmet arathat: leránthatja a leplet a turpisságról. Ehhez csak ügyesen kell kérdeznie. Ha kérdéseire (miért hirdették meg a pozíciót, mikor lesz végső döntés, mikor kell kezdeni stb.) kitérő válaszokat kap, akkor tudhatja: ismét lyukra futott.

Közösség & HR

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.