A tajvani gazdasági miniszter négy meghatározó csipgyártó vállalat képviselőivel való találkozóját követően jelentette be, hogy az autóipar kiszolgálása prioritást élvez majd az ellátási láncokban világszerte tapasztalható fennakadások és a mára globálissá vált csiphiány közepette. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a United Microelectronics Corporation (UMC), a Powerchip Technology Corporation (PTC) és a Vanguard International Semiconductor Corporation (VIS) ennek megfelelően felkészülnek rá, hogy a kapacitások növelése mellett a már lekötött megrendeléseket is újratárgyalják a más területken működő ügyfeleikkel.

Ahogy az utóbbi hetekben mi is rendszeresen beszámoltunk róla, az akadozó ellátás legalábbis részben az amerikai-kínai kereskedelmi háború közvetett hatásaira, ezen belül is a félvezetőipart jelentősen érintő technológiai exportkorlátozásokra vezethető vissza, amelyeket az előző években a Trump-adminisztráció léptetett életbe nemzetbiztonság érdekekre hivakozva. Az amerikai intézkedések nyomán a kínai chipgyártó üzemek nem, vagy csak nehezen képesek kielégíteni a megrendeléseket, az alternatív (így a tajvani) beszállítók pedig máris túlfoglalásokkal küzdenek.

A digitalizálódó autóipar ezzel a konzumer számítástechnikai piac közvetlen versenytársává vált a keresleti piacon, miután nem csak a távmunkára vagy távoktatásba küldött a felhasználók vásároltak be alaposan laptopokból és játékkonzolokból, de az előző év végéig az új autókra leadott megrendelések száma is magasabb lett, mint amivel a világjárvány kirobbanásakor számoltak. Alternatívát viszont nem találnak könnyen, mivel ha egyes komponensek ki is válthatók a kínai vagy tajvani gyártóktól független partnerek bevonásával, ezek sem rendelkeznek elégséges kapacitással a hirtelen támadt kereslet kielégítéséhez.

Tavaly hiába figyelmeztették őket

Időközben kiderült, hogy a csiphiánynak már hazai aktualitása is van: a kecskeméti Mercedes-gyár január közepén jelentette be, hogy a hónap végéig kénytelen leállni a termeléssel egy egy Japánban gyártott csip hiánya miatt, és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ennek kapcsán megerősítette, hogy világszerte akadozik az ellátás egyes félvezető-komponensekből. Nem véletlen, hogy a félvezetőgyártók már levélben kérték az új amerikai kormány még ki sem nevezett kereskedelmi miniszterét, hogy vizsgálja felül az exportkorlátozásait, és multilaterális megállapodásokon keresztül teremtsenek meg egy olyan keretrendszert, amelyben hatékonyabban működhetnek.

A tajvani gazasági miniszter szerint az érintett csipgyártók most eleget tesznek a kormány felkérésének, és lehetőség szerint megpróbálják biztosítani az amerikai, európai vagy japán autógyártók ellátását. Ez a szervezési kérdéseken felül annyit tesz, hogy a bővítésekből fakadó extra kapacitást teljes egészében az autóipari megrendelések kielégítésére fordítják, ami legalább részben enyhíthet a fokozódó nyomáson. A dolog egyébként már diplomáciai csatornákra terelődött, amennyiben a tajvani minisztérium már az USA-ból, Japánból, az Európai Unióból és ezen belül külön Németországból is kormányzati megkereséseket kapott a probléma mielőbbi megoldását illetően.

Ez természetesen így sem lesz egyszerű, hiszen a tajvani csipgyártók üzemei mindenhol teljes terheléssel dolgoznak. A Reuters szerdai riportjából az is kiderül, hogy a TSMC, a UMC és a többi szállító már tavaly figyelmeztette a járműipari megrendelőket, hogy a világjárvány hatásaitól függetlenül nagyon kockázatos lesz visszavenniük a megrendelések volumenéből, mert az elektronikai csipek iránti kereslet összességében folyamatosan növekszik. Mivel a növekedésnek továbbra sem látni a végét, nem csak a félvezetőgyártók részvényei szárnyalnak, de az autóipari elmaradások ledolgozása is hosszabb időt vesz majd igénybe.