De most azt is ki akarják mutatni, hogy hogyan, és erre 300 millió dollárt szánnak – Amerikában.

Közel tizenkétezer 9-10 éves kiskamasz agyi működésének változásait követi nyomon egy évtizeden át egy 300 millió dolláros kutatás Amerikában. A National Institute of Health (NIH) által finanszírozott programban fejlett képalkotási technológiák és rendszeres interjúk segítségével vizsgálják a gyermekek agyát a serdülőkortól mintegy tíz éven át, hogy beazonosíthassák azokat a társadalmi, fizikai és egyéb környezeti tényezőket, melyek befolyásolhatják az agy fejlődését.

Értelemszerűen a kutatás egyik fontos területe, hogy milyen módon befolyásolja hosszú távon a gyerekek kognitív fejlődését a napi többórás képernyőhasználat. A röviden csak ABCD-ként (Adolescent Brain Cognitive Development) emlegetett tanulmány első eredményei azt mutatják, hogy az okostelefonok, a tabletek és a videojátékok intenzív használata kimutatható fizikai változásokat okoznak a kamaszok agyában – írja a Bloomberg a CBS News nyomán.

A vizsgáltak közel felénél kimutatható a változás

Bár a program még az elején tart, néhány meglepő eredménnyel már tud szolgálni. A vizsgálatok kimutatták, hogy a napi 7 óránál több képernyőhasználat hosszabb távon már látható elváltozásokat okoz. 4500 kamasznál mutatták ki, hogy az agykérek idő előtt elkezd vékonyodni – mondta a CBS News '60 minutes' című műsorában azt NIH kutatási igazgatója, Gaya Dowling.

Persze arra maguk a kutatók is figyelmeztetnek, hogy a kutatásnak ebben a korai szakaszában nem szabad levonni messzemenő következtetéseket. Mint Dowling mondta, nem tudják, hogy ezt a változás valóban a túl sok képernyő előtt töltött idő miatt következett-e be, ahogy azt sem, hogy a változást negatívan kell-e értékelni. Az agykéregnek ezt a változását általában egyfajta érési folyamatnak tartják. A kutatás pedig egyelőre mindössze annyit tudott kimutatni, hogy a 4500 gyermeknél ez a folyamat előbbre tart, mint többieknél.

A hosszú távú vizsgálat feladata lesz, hogy kimutassa: kialakulnak-e olyan kognitív és mentális különbségek a vizsgált gyerekek között, amelyek a mostani állapottal függnek össze. Az igazgató szerint a korábbi kutatások azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik napi két óránál több időt töltenek el képernyő előtt, általában gyengébben teljesítenek a különböző logikai és nyelvi tesztekben.

A csecsemőkre sokkal károsabb

A műsorban szintén megszólaló Dimitri Christakis, a Seattle-i Gyerekkorház orvosa szerint, ha amiatt aggódunk, hogy a kamaszok fejlődését esetleg negatívan befolyásolja a digitális eszközök intenzív használata, érdemes lenne elgondolkodni, mi a helyzet a csecsemőkkel, akiknek a kezébe sokszor ugyanúgy odateszik a szülők az okostelefonokat és a tableteket.

Ez sokkal veszélyesebb Christakis szerint, mert az agy fejlődése szempontjából a kétéves korig tartó időszak rendkívül kritikus. A világ megtapasztalásához – és ezáltal az agy egészséges fejlődéséhez – ugyanis ebben a korban még nagyobb szükség van a háromdimenziós tapasztalatokra. Az appok azonban (egyelőre) csak kétdimenziós világot tudnak közvetíteni. És hiába tanulják meg a legóelemek vagy kockák összerakását egy képernyőn, amikor a gyerekek valódi, fizikai kockákkal találkoznak, gyakorlatilag újra kell tanulniuk mindent.

A kutatási eremények egyébként az NIH 2019-től folyamatosan teszi nyilvánosan elérhetővé – természetesen anonimizálva –, hogy segíthessék a hasonló célú kutatási projekteket.

Közösség & HR

Nem tetszik Moszkvának, hogy orosz appokat rakott ki alkalmazásboltjából az Apple

Az orosz Facebookként is emlegetett VK szerint pár napja mindenféle indok és előzetes jelzés nélkül tűntek el alkalmazásai az App Store kínálatából. A Kreml szóvivője ennek kapcsán arra biztatta honfitársait, hogy váltsanak Androidra.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.