Nem is olyan egyszerű bizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia idegen tollakkal ékeskedik. Pedig sokan készülnek arra, hogy még a fehérneműt is lepereljék az OpenAI-ról és társairól. A legnagyobb visszhangja a The New York Times tavalyi keresetének volt, de szerzők sora (fiction és non-fiction írók egyaránt) vádolta már a mesterséges intelligencia cégeket szerzői jogai megsértésével, köztük olyan elismert, világszerte ismert és fordított kortárs szerzők, mint David Baldacci, Jonathan Franzen vagy George R. R. Martin.

Az úttörők között volt a Christopher Golden, Richard Kadrey, Paul Tremblay és Sarah Silverman alkotta csapat is, amely tavaly indított pert az OpenAI ellen. A szerzők azzal vádolják az MI-fejlesztő céget, hogy generatív MI modelljeik képzéséhez felhasználta – illegálisan – a műveiket. A vádat arra alapozták, hogy a ChatGPT egészen pontos összefoglalókat készített a könyveikről, ami szerintük csak úgy lehetséges, ha a sztorikat és a stílusukat betanították a modellnek. A csoport szerint minden olyan szöveget, amit a műveikből generál az MI, a szellemi termékük származékos munkájának kell tekinteni.

Szerintük a ChatGPT szándékosan nem tüntette fel a szerzői jogokra vonatkozó információkat (pl. a szerzők neve, valamint a művek kiadásainak jelőlésére használt ISBN azonosító), amikor jogvédett szellemi termékek felhasználásával állított elő valamilyen kimenetet. A fejlesztő cég ezzel nemcsak a tisztességes verseny szabályait sértette meg, hanem hanyagsággal és jogalap nélküli gazdagodással is vádolható, mondták a szerzők.

Az OpenAI augusztusban kérte az ügyben illetékes szövetségi kerületi bíróságtól, hogy utasítsa el a felperesek keresetét, mivel az megalapozatlan. Az ügyben eljáró bíró, Araceli Martínez-Olguín a héten tette közzétett határozatát (a jogi szövegek iránt vonzódók itt elérhetik PDF-ben), amiben elutasítja a szerzők keresetét, ám olyan indoklással, ami lehetőséget ad a javításra.

A bíró pontatlanak ítélte például a kifogásolt "kimenetek" meghatározását. Szerinte a felperesek keresetéből nem derül ki, hogy van-e olyan konkrét kimenet, ami valamilyen mértékben is hasonlít a műveikhez. Emiatt a bíróság elutasította "a szerzői jogok közvetett megsértésére vonatkozó keresetet". A bíró szerint az irókvartett azt sem támasztotta alá megfelelően, hogy a szerzői jogokra vonatkozó információkat kifejezetten azért távolították volna el a képzési adatokból, mert szándékosan meg akarták sérteni a szerzői jogokat.

A bíróság emellett elutasította a jogellenes üzleti gyakorlatra, a hanyagságra és a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó vádakat is.

Kaptak még egy lehetőséget

A bíró a másik kezével adott is a felpereseknek – még egy lehetőséget. A határozat szerint a fentiek nem jelentik azt, hogy a felperesek állításai nem felelnek meg a valóságnak. Ha valóban lehet bizonyítani, hogy az OpenAI a felperesek szerzői joggal védett műveit használta nyelvi modelljei haszonszerzés céljából történő képzésére, akkor a cég magatartása tisztességtelen gyakorlatnak minősülhet.

A bíróság tehát az ügyet szűkítette, de a négy szerző a mostani döntés által kijelölt spektrumban újra nekifuthat, hogy két vállra fektesse az OpenAI-t. Az új kerestet március 13-ig kell benyújtaniuk.

A helyzet jogi megítélése korántsem egyértelmű. A négy szerző közül három, Golden, Kadrey és Silverman, a Meta ellen is perre ment. Tavaly novemberben azonban a bíróság elutasította keresetüknek egyik sarkalatos elemét. Az ügyben döntés hozó szövetségi bíró szerint a nagy nyelvi modellek által létrehozott szövegeket téves úgy értelmezni, mintha azok Silverman bármelyik könyvének átdolgozása, adaptációja lennének. Emellett elutasította a jogalap nélküli gazdagodásra és a versenyjog megsértésére vonatkozó vádat is.