A bíróság elutasította négy amerikai szerző közös keresetét, amelyben az OpenAI-t szerzői jogok megsértésével vádolták. De kaptak még egy esélyt.

Nem is olyan egyszerű bizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia idegen tollakkal ékeskedik. Pedig sokan készülnek arra, hogy még a fehérneműt is lepereljék az OpenAI-ról és társairól. A legnagyobb visszhangja a The New York Times tavalyi keresetének volt, de szerzők sora (fiction és non-fiction írók egyaránt) vádolta már a mesterséges intelligencia cégeket szerzői jogai megsértésével, köztük olyan elismert, világszerte ismert és fordított kortárs szerzők, mint David Baldacci, Jonathan Franzen vagy George R. R. Martin.

Az úttörők között volt a Christopher Golden, Richard Kadrey, Paul Tremblay és Sarah Silverman alkotta csapat is, amely tavaly indított pert az OpenAI ellen. A szerzők azzal vádolják az MI-fejlesztő céget, hogy generatív MI modelljeik képzéséhez felhasználta – illegálisan – a műveiket. A vádat arra alapozták, hogy a ChatGPT egészen pontos összefoglalókat készített a könyveikről, ami szerintük csak úgy lehetséges, ha a sztorikat és a stílusukat betanították a modellnek. A csoport szerint minden olyan szöveget, amit a műveikből generál az MI, a szellemi termékük származékos munkájának kell tekinteni.

Szerintük a ChatGPT szándékosan nem tüntette fel a szerzői jogokra vonatkozó információkat (pl. a szerzők neve, valamint a művek kiadásainak jelőlésére használt ISBN azonosító), amikor jogvédett szellemi termékek felhasználásával állított elő valamilyen kimenetet. A fejlesztő cég ezzel nemcsak a tisztességes verseny szabályait sértette meg, hanem hanyagsággal és jogalap nélküli gazdagodással is vádolható, mondták a szerzők.

Az OpenAI augusztusban kérte az ügyben illetékes szövetségi kerületi bíróságtól, hogy utasítsa el a felperesek keresetét, mivel az megalapozatlan. Az ügyben eljáró bíró, Araceli Martínez-Olguín a héten tette közzétett határozatát (a jogi szövegek iránt vonzódók itt elérhetik PDF-ben), amiben elutasítja a szerzők keresetét, ám olyan indoklással, ami lehetőséget ad a javításra.

A bíró pontatlanak ítélte például a kifogásolt "kimenetek" meghatározását. Szerinte a felperesek keresetéből nem derül ki, hogy van-e olyan konkrét kimenet, ami valamilyen mértékben is hasonlít a műveikhez. Emiatt a bíróság elutasította "a szerzői jogok közvetett megsértésére vonatkozó keresetet". A bíró szerint az irókvartett azt sem támasztotta alá megfelelően, hogy a szerzői jogokra vonatkozó információkat kifejezetten azért távolították volna el a képzési adatokból, mert szándékosan meg akarták sérteni a szerzői jogokat.

A bíróság emellett elutasította a jogellenes üzleti gyakorlatra, a hanyagságra és a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó vádakat is.

Kaptak még egy lehetőséget

A bíró a másik kezével adott is a felpereseknek – még egy lehetőséget. A határozat szerint a fentiek nem jelentik azt, hogy a felperesek állításai nem felelnek meg a valóságnak. Ha valóban lehet bizonyítani, hogy az OpenAI a felperesek szerzői joggal védett műveit használta nyelvi modelljei haszonszerzés céljából történő képzésére, akkor a cég magatartása tisztességtelen gyakorlatnak minősülhet.

A bíróság tehát az ügyet szűkítette, de a négy szerző a mostani döntés által kijelölt spektrumban újra nekifuthat, hogy két vállra fektesse az OpenAI-t. Az új kerestet március 13-ig kell benyújtaniuk.

A helyzet jogi megítélése korántsem egyértelmű. A négy szerző közül három, Golden, Kadrey és Silverman, a Meta ellen is perre ment. Tavaly novemberben azonban a bíróság elutasította keresetüknek egyik sarkalatos elemét. Az ügyben döntés hozó szövetségi bíró szerint a nagy nyelvi modellek által létrehozott szövegeket téves úgy értelmezni, mintha azok Silverman bármelyik könyvének átdolgozása, adaptációja lennének. Emellett elutasította a jogalap nélküli gazdagodásra és a versenyjog megsértésére vonatkozó vádat is.

Cloud & big data

Teljes kudarcnak tűnik a fegyvereket kereső MI bevetése a New York-i metróban

Rengeteg hamis riasztást és nulla találatot produkált New Yorkban az a kísérleti program, amelynek során mesterséges intelligenciával próbálták kiszűrni a fegyvert hordó utasokat a város metrórendszerében.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.