Popeye is elégedett lehetne azzal a japán kezdeményezéssel, amelynek keretében az üzemi körülmények között termesztett spenótnövények hozamát igyekeznek a mérnökök feldúsítani. A Farmship mezőgazdasági startup ehhez egy egyetemi gyökerekkel rendelkező technológiai céggel, a Pi Material Designnal állt össze. A közös munka eredménye nem is egy, hanem két speciális algoritmus lett.
A Nikkei beszámolója alapján az egyik mesterséges intelligencia a növénygyárakban termesztett spenótpalánták képeit elemzi. Az MI egyenként értékeli a palánták fizikai tulajdonságait, beleértve azok magasságát, szélességét és tömegét. Az algoritmus az eredmények alapján kirostálja azokat a növénykezdeményeket, amelyek fejlődése elmarad a szükséges minimumtól.
A rendszer másik fele ekkor kapcsolódik be a munkába. Ez a modul ugyanis a növények potenciális fejlődési képességét igyekszik pontosan megjósolni. Azzal, hogy a dolgozók csak a legígéretesebb palántákat ültetik újra, sikerült a megfelelően fejlődő palánták arányát a korábbi 54 százalékról 80-ra növelni. Mindez a termelési mennyiség 17 százalékos növekedését eredményezte.
Drága a humán faktor
Az egyelőre kísérleti fázisban lévő projektben az algoritmusok nagyban támaszkodtak az emberi segítségre, mivel utóbbiak végzik a palánták fényképezését és a kijelölt növények újraültetését is. A Farmship nem is annyira távlati célja viszont az, hogy két éven belül robotizálja a folyamatokat.
Utóbbira mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy az egyre több helyen felbukkanó zöldséggyárak valóban meghatározó forrássá váljanak a globális élelmiszerelőállítás területén. Jelenleg ugyanis ezek az üzemek meglehetősen drágák, nem kis részben a magas munkaerő-költségek miatt. A fejlődésük során többszöri átültetést igénylő spenótok esetében a Farmship becslése szerint kizárólag a palánták válogatása a termelési költségek tizenketted részét teszi ki.
Ugyan jelenleg a saláta a leggyakrabban termesztett zöldségféle az ilyen vertikális növénygyárakban, a spenótra azért esett a választás, mert magasabb áron értékesíthető. Ettől függetlenül a cég szerint a rendszer átkalibrálása esetén más leveles zöldségfélék termesztésénél is hasonló előnyöket lehetne elérni.
A projekt egyébként egy állami támogatású nagyobb szabású kezdeményezés része. Utóbbi keretében a Farmship már olyan algoritmust is készített, amely a zöldségek piaci árát igyekszik megjósolni.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
a melléklet támogatója a One Solutions
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak