Hatalmas expanzióként igyekszik eladni legújabb közleményében a Magic Leap azt a döntést, hogy kiterjesztettvalóság-sisakjukat mostantól üzleti ügyfeleknek szeretnék értékesíteni. Valójában ez inkább egy elkeseredett, és több mint valószínűleg késői döntés azt követően, hogy világossá vált, az eredeti célközönség (az otthoni felhasználók) köszöni, de nem kér a varázslatból. 

Nagy remények

A Magic Leap 2014 februárjában 50 millió dolláros tőkével kezdte meg működését, ami még abban az évben tizenkétszeresére nőtt a Google és más kockázati befektetők 542 millió dolláros invesztíciójával. A következő körre 2016 februárjában került sor, amikor a Google mellett az Alibaba, a Qualcomm, a Warner Bros. és újabb befektetési alapok szálltak be a vállalkozásba, összesen 793 millió dollárral. Ez egyúttal 4,5 milliárd dollárra értékelte a Magic Leapet. A befektetői tülekedés ezt követően sem állt le: 2017 szeptemberében például újabb 500 millió érkezett.

Az összességében idáig 2,6 milliárd dollárt megmozgató vállalkozással kapcsolatban az volt a legfélelmetesebb, hogy hosszú évekig az égvilágon semmi konkrétumot nem lehetett megtudni arról, hogy a startupnál mivel és hogyan igyekeznek megváltani a világot. A Magic Leap fejlesztéseivel kapcsolatban elsősorban a társaság benyújtott szabadalmaiból próbált mindenki a tényleges termékre következtetni, de ezek a szabadalmak túl általánosak, időnként ijesztőek voltak, és csak a legritkább esetben látszott a gyakorlati hasznuk.

Az igazság pillanata

Ugyan 2015-től lehetett már hallani az újszerű, úgynevezett kevertvalóság-élményt ígérő eszköz megjelenéséről, ám a piaci bevezetés egyre csak csúszott. Végül nagyjából egy évvel ezelőtt jött el az igazság pillanata, ekkor került forgalomba a Magic Leap 1, pontosabban első körben annak fejlesztői változata.

A 2300 dollárba kerülő rendszer létjogosultságát már önmagában az ára is kérdésessé tette, hiszen a Magic Leap szándékai szerint ezt a végfelhasználóknak kellett volna százezerszám a bevásárlókosárba tenni. Hogy a dolgok még sötétebbek legyenek, magáról a forradalmi technikáról is kiderült, hogy bőven van még mit csiszolni rajta. Azon kevesek, akik komolyabban tesztelték az eszközt, egyáltalán nem voltak elájulva. Például világossá vált, hogy a technológia képtelen gyorsan mozgó tárgyak követésére, és mint ilyen élből kizárta a lehetőségét annak, hogy bármiféle otthoni szórakoztató alkalmazás, játék készüljön rá.

Valószínűleg a fenti problémák is vastagon közrejátszottak abban, hogy ugyan amerikai lapok esélyesként emlegették a céget az USA hadseregének félmilliárd dolláros pályázatánál, azt végül a Microsoft vitte el a sokkal meggyőzőbb eredményekkel rendelkező HoloLens termékével. De nem csak a katonaságnak, a kísérletező kedvű otthoni felhasználoknak sem kellett a méregdrága kütyü. Információk szerint alig 6000 darabot sikerült egy év alatt értékesíteni, pedig az időarányos tervekben 100 ezres nagyságrend szerepelt.

A rossz eredményeknek lassan magasabb szinteken is kezd meglátszani a hatása. A cégtől nemrégiben távozott a pénzügyi vezető és az alelnöki titulust betöltő kreatív igazgató, miközben hiába jutott idén áprilisban is 280 millió dollárhoz a cég, novemberben újabb befektési kört kezdtek el szervezni, ami arra utal, hogy nagyon gyorsan égetik a pénzt. 

Újratervezés

Ezt a folyamatot igyekszik megállítani a menedzsment azzal, hogy némileg újracsomagolt hívószavakkal immár a vállalatokat győzködik. A közlemény egy teljesen felturbózott Magic Leap 1-t ígér, amely a köré kanyarított üzleti szemléletű alkalmazásokkal együtt kiváló lehetőség a cégeknek arra, hogy kiaknázzák a technológiában rejlő potenciált. A The Register szerint némi szépséghibája a történetnek, hogy az eszköz hardveres képességei teljesen megegyeznek a konzumer piacon betliző megoldással, pusztán némi szoftveres ráncfelvarrásról lehet csak beszélni.

Ugyan a vállalati, ipari felhasználóknál valóban nem szükségszerű például a gyorsan mozgó tárgyak hibátlan kezelése, mégsem valószínű, hogy a lépéssel hirtelen aranybányát robbant a Magic Leap. Ennek oka, hogy a cég immár komoly lemaradásban van más riválisokkal szemben, akik egyből rájöttek arra, hogy nem a végfelhasználóknak kell elsózni a még mindig sok gyermekbetegségtől szenvedő technológiát.

A már említett Microsoft a második generációs HoloLensnek köszönhetően sokkal vonzóbb ajánlatot tehet a céges ügyfeleknek, arról nem is beszélve, hogy Redmond alapból hatalmas előnnyel indul ezen a terepen, hiszen évtizedes üzleti kapcsolatokra építve tud az új témáról tárgyalni.

És akad rivális a startupok között is. Az ugyan még nem teljesen világos, hogy mivé növi ki magát, annyi már most elmondható a finn Varjo Technologies stratégiájáról, hogy lényegesen érettebb megközelítésnek tűnik, ráadásul a Magic Leap elégette pénz töredékéből készítik csúcskategóriásnak szánt AR headsetjüket.