Egykori nokiás (majd microsoftos) társaság alapította 2016-ban a Varjo Technologies nevű startupot, amely professzionális kiterjesztett valóság (AR – Augmented Reality) eszközöket akar fejleszteni. Úgy tűnik, egyelőre jó úton haladnak, egy konzorciumtól most 31 millió dollárt kaptak a további fejlesztéseikre.

A HoloLens-en gyakorlatoztak, majd saját útra léptek

A befektetők annak ellenére bíznak a vállalatban, hogy a már kapható megoldásoknál nagyságrenddel drágább eszközt akar piacra dobni: az eszközök tervezett ára 5-10 ezer euró között lesz. Csak összehasonlításképpen: egy Oculus Rift kb. 400 dollár (az olcsóbb Go csak 200 dollár). Egy HTC Vive 500 dollár körül szerezhető be. De még a professzionális HoloLens is megáll ötezer dollárnál.

Az alapító csapat – Urho Konttori, CEO, Klaus Melakari technológiai igazgató, Niko Eiden, igazgatótanácsi tag és Roope Rainisto dizájnért felelős vezető – azonban azzal érvel, hogy olyan technológia birtokában van, amely minden jelenlegi AR/VR rendszernél jobb. Már tavaly azt állították, hogy a headsetjük 70 megapixeles valódi felbontásra képes 100 fokos látószög mellett. A Porsche által a szervizelés támogatásához használt ODG R9 is csak 2 megapixeles – ráadásul csak 50 fokos látószög mellett –, az Oculus Rift pedig 1,2 megapixeles felbontással hozza a 100 fokos látószöget.

Az alapítók mindegyike a Nokia–Microsoft-útvonalon jutott el a Varjóig. De talán ennél is fontosabb, hogy utóbbi cégnél komoly tudásra tehettek szert az AR/VR-eszközök terén, ugyanis a Microsoft Helsinkiben működő K+F központjában a HoloLens fejlesztésén dolgoztak. Amikor a redmondi cég felszámolta a Nokia utolsó finn bázisait is, Konttoriék úgy döntöttek, saját céget alapítanak, és ott folytatják a munkát, most már függetlenül.

Profiknak profi eszközt

A Varjo a prototípusait már tesztelik, többek között az amerikai légierő és a BMW is vizsgálja, hogy miként tudja beilleszteni a rendszerébe az AR-eszközt. És épp ez az, ami a befektetőket meggyőzte. A befektetési konzorciumot vezető nemzetközi kockázati alap, az Atomico vezérigazgatója, Niklas Zennström (nem mellesleg a Skype társalapítója) a Bloombergenek azzal indokolta a befektetést, hogy a finn cég célközönsége ezen a szinten nem árérzékeny, ellentétben a konzumer piaccal.

Az eszköz érdekes átmenetet képez a virutálisvalóság-headsetek és az AR-készülékek között. A "szemüveg" ugyanis teljesen zárt. A külvilág képét nagy felbontású kamerák rögzítik, a headset belső felületén ezt a képet kombinálja egy szoftver a virtuális képi elemekkel.

A cég oldala egyébként azt hangsúlyozza, hogy eszközük közelíti meg legjobban az emberi szem felbontását. A Bionic Display nevű szabadalmuk a cég állítása szerint olyannyira képes utánozni az emberi szem összetett jellemzőit, hogy a virtuális és a valós képei elemek teljesen egyenrangúvá válnak a megjelenített látványban.

Érdekes harc lesz a Magic Leappel

Ha igazak azok az állítások, amiket eddig lehet tudni a finnek eszközéről, érdekes harcnak lehetünk tanúi.

A Magic Leap ugyanis a közelmúltban mutatta be első – elvileg piacképes – készülékét, a Magic Leap One Creator Editiont. Az ún. mixed reality eszközt 2300 dollárért adják, ám hét év alatt 2,3 milliárd dollárt költöttek a fejlesztésre – és az első bemutatók alapján a szakma nem volt elájulva az eredménytől. Ennek ellenére egyesek szerint jó esélye van arra, hogy megnyerje az ameriaki hadsereg egy tenderét, amely 100 ezer headset leszállítására szól.

A Varjo Technologies is ezen a pályán küzd, drágább eszközzel, de a fejlesztésre két év alatt mindössze 46 millió dollár tőkét kellett bevonniuk. A két startupnak, bár célkitűzéseik nagyon hasonlóak, a befektetők körében (legalábbis a Crubchbase adatbázisa szerint) minimális átfedés sincs. Hamarosan kiderülhet azonban, hogy melyik befeketői kör tett jobb lóra.