A SpaceX ismét pályára állított egy nagy csomó mikroszatellitet, melyek közül az egyiket kísérleti fényelnyelő bevonattal látták el, válaszul a csillagászok egyre sürgetőbb figyelmeztetéseire.

A SpaceX először tavaly nyár elején jelentette be, hogy komoly lépést tett a Starlink nevű globális műholdas internetszolgáltatás felállítása felé: többszöri halasztás után májusban fellőtték a Falcon 9 hordozórakétát az első 60 műholddal, amelyek közül 57 darabot sikerült tökéletes állapotban pályára állítani. (Nem kevésbé érdekes, hogy az újra felhasználható Falcon 9 is hibátlanul landolt az Atlanti-óceánon várakozó platformon.) Mindez azonban semmi ahhoz a nagyságrendhez képest, hogy a Starlink korábban már 12 ezer műhold pályára állítására szóló engedélyeket szerzett az USA Szövetségi Távközlési Bizottságától (FCC) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettől (ITU), utóbb pedig további 30 ezer műholdra nyújtott be spektrumigénylést az ITU-nál.

A hétfői hírek szerint a Falcon 9 ismét fordult egyet, az újabb 60 darab Starlink mikroszatellit teleptésével pedig a SpaceX már összesen 172 mesterséges égitestet üzemeltet, és ezzel a világ legnagyobb operátorává vált a magántársaságok között – arról nem is beszélve, hogy a legfrissebb tervek szerint a Falcon 9 további 8 ilyen missziót hajtana végre még 2020 során. A most felbocsátott műholdak között egy különleges darab is akad: az egyik Starlink holdat kísérleti jelleggel egy sötétítő bevonattal látták el, amelynek célja, hogy a gép megfelelő elemei sokkal kisebb mértékben verjék vissza a fényt, és ezzel megoldást nyújtson bizonyos problémákra, amelyeket a fénylő égitestek a Földön okozhatnak.

Kísérletezgetnek, de a műsort nem állítják le

Ahogy arról annak idején mi is beszámoltunk, a sok ezer darab, alacsony pályákon (204-360 mérföldes, vagyis kb. 328-580 kilométeres magasságban) keringő műholdak szabad szemmel is láthatók lesznek, ami nem csak a csillagászati megfigyeléseket, de még az éjszakai természeti folyamatokat is károsan befolyásolhatja. Ez bizonyos esetekben csak kellemetlenséget jelent, de szélsőséges helyzetben a Földre veszélyt jelentő égitestek észlelését is akadályozhatja. A teleszkópokhoz tartozó, igen érzékeny kamerákat teljesen elvakíthatják a kifejezetten fényes szatellitek, amennyiben egy radírhoz hasonlóan használhatatlan adatokból álló csíkokat húznak az égboltra.

A csillagászok természetesen nem követelik, hogy állítsák le az "űrinternet" bővítését, hiszen tisztában vannak vele, hogy nagyon sok ember számára ezjelenti majd a kapcsolódási lehetőséget a globális hálózathoz. Ugyanakkor az ő érdekeiket (ami persze közös érdek) jelenleg nem védi semmilyen nemzetközi szabályozás vagy ajánlás, mint ahogy az FCC engedélyezési eljárásában sem vizsgáltak ilyen szempontokat. A Voxnak nyilatkozó asztronómus szerint a műholdak fényességét nagyjából a század részére kellene csökkenteni, hogy szotfveres technikákkal már értékelhetően fel lehessen javítani a teleszkópok felvételeit. Bár a SpaceX szerint a problémát ők is most akarják megoldani, nem sok száz vagy ezer objektum felbocsátása után, a mostani kísérletet ők is csak kísérletnek nevezik, és kíváncsian várják, hogy muzsikál majd a fényelnyelő bevonat.

Érdemes megjegyezni, hogy a műholdflották kapcsán rendszeresen szóba kerül az úrhulladék kérdése is, illetve az a tény, hogy arról a Föld körüli régióról van szó, amelyet az emberes űrrepülésekkel is meg szoktak célozni – ehhez elég annyi, hogy itt működik a Nemzetközi Űrállomás is. A szakértők szerint az ebbe a térségbe küldött sok tízezer műhold az űrrepülés jövőjére is komoly hatással lenne. Pláne, hogy a SpaceX mellett az Amazon vagy a Facebook hasonló nagyságrendű kontingensben gondolkodik saját hálózatának kiépítéséhez, de sok más cég is szerzett már magának engedélyeket az ilyen irányú, önálló vagy közös projektekhez.

Piaci hírek

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.