A felsőoktatásban radikálisnak tekinthető elképzeléseket akar keresztülvinni Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának tavaly nyáron hivatalba lépett dékánja - derül ki lapunknak adott interjújából.

A piaci szemlélet meghonosítását a jó minőségű felsőoktatás egyik kulcsának tekinti, és ebből a szempontból figyeli a Corvinus Egyetemen megkezdődött átalakítást Charaf Hassan. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME-VIK) tavaly megválasztott dékánjának határozott véleménye van a felsőoktatás reformjáról, amelyben szerinte a tiszta beszédnek is fontos szerepe van.

A finanszírozás nem minden

A hazai egyetemek egy részének, különösen a BME-nek, számtalan lehetősége van arra, hogy megteremtse a minőségi oktatás feltételeit. A BME hagyományai és iparági beágyazottsága okán is nagyon jó helyzetben van, hiszen be tud szállni piaci projektekbe, illetve érdekeltté tudja tenni a piac szereplőit abban, hogy partnerek legyenek az oktatás finanszírozásában. Hazai és EU-s pályázatok, külső képzések, demók tartása stb. mind bevételt termelhetnek az egyetemnek. Így olyan lehetőségei vannak a nemzetközi minőségű oktatás megteremtésére, mint keveseknek – állítja a dékán.

A jó példák közé sorolja a Drezdai Egyetemen működő modellt. Mint mondja, ott egy tanszékvezetőnek vagy dékánnak nem csak az oktatás és kutatás megszervezése a feladata, hanem legalább annyira fontos, hogy a tanszéke bevételt is termeljen.

Amúgy a jelenlegi normatív finanszírozásnak akár a háromszorosa is elkelne, de az is kevés lenne, ha azzal párhuzamosan az intézmények nem teszik hatékonyabbá a működésüket.

Vas és szoftver egy kézben

A BME-VIK egyik erőssége, hogy összefogja a hardvert és a szoftvert. "Az az erőssége a mérnökinformatikus képzésnek, hogy a hallgató a billentyűzet alatti folyamatokat is pontosan érti. Erre az értékre nagyon kell vigyáznunk. A villamosmérnöki és mérnökinformatikus képzés együttléte kulcsfontosságú és unikális Magyarországon" – mondja Charaf Hassan.

Jó indikátornak tekinti, hogy évről évre emelkedik a bejutók átlagos pontszáma, azaz egyre tehetségesebb diákok jönnek a karra. Bár sokan azt mondják, hogy a mostani hallgatók kevésbé felkészülten érkeznek az egyetemre, szerinte ez így nem igaz. Ezek a vélemények arra vezethetők vissza, hogy miközben az egymást követő generációk egyre dinamikusabban változnak, maga az oktatás "statikus". "Nem gyengébbek a diákok, csak mások. Hajlandók megszólalni idegen nyelven, nyitottabbak a világra és így tovább… Igen, folyamatosan nyomkodják a telefont, mert számukra a digitális világ a természetes közeg. És az egyetem milyen követelményrendszert állít fel számukra? Amit anno ránk szabtak. Ebben nem történt rendszerváltás. Éppen ezért kifejezetten bűnnek tartom a fiatal generációra tolni ennek a felelősségét" – mondja. "Ennek a generációnak olyan zseniális tanárokra van szükségük, mint Härtlein Károly kollégám, aki fantasztikus kísérleteivel mindenkivel képes megszerettetni a fizikát, vagy mint Czirkos Zoltán, aki a programozással teszi ugyanezt. Az ő nyelvezetüket például szeretik a fiatalok. És az a dolgunk, hogy sok ilyen különleges embert találjunk és támogassunk."

A tananyagban is nagyobb rugalmasságra lenne szükség, hogy akár személyre szabottan lehessen mindenkiből kihozni azt, amiben ő jó. "Akkor talán nem a lemorzsolódás lenne az első kérdés, hanem az, hogy az adott karról hány sikeres ember került ki, csinált startupot, futott be üzleti vagy akadémiai téren. Ezt a pozitív szemléletet szeretném bevésni a kari életbe, a BME-VIK szemléletébe is."

Gyakorlat, elmélet – egyetem, bootcamp

Amióta Magyarországon is felívelt a bootcampek hype-görbéje, beindult a vita a két oktatási típus szerepéről. Az informatikai ipar értelemszerűen örömmel fogadta a bootcampeket, mert ettől remélte a szakemberhiány gyors felszámolását. Azóta kiderült: ez hiú remény volt.

Charaf Hassan szerint a bootcamp-oktatásnak a továbbképzésekben van létjogosultsága, de nem helyettesíti az egyetemi képzést, és nem is lehet annak konkurenciája. "Alapvető kifogásom van a bootcampekkel szemben: hamis az az állítás, hogy bárkiből képesek pár hónap alatt informatikust csinálni. A bootcampek egy adott technológia elsajátítására tökéletesen alkalmasak, ha valakinek megvannak az alapjai - és nem feltétlenül az informatikai alapjai. Arra azonban nem alkalmasak, hogy érettségiző fiatalok nagy tömegeinek magas szintű képzést nyújtsanak. Ráadásul az oktatás is rosszabb hatásfokú, mert a résztvevők előképzettsége heterogénebb, mint az egyetemre bekerülőké."

Talán túlzó a huszonezres hiány

Kérdeztük a dékánt arról is, hogyan látja az egyetem a szakmai szervezetek által sokat hangoztatott informatikushiányt. "Létezik, de szerintem a huszonezres nagyságrend torz. A keresletet egyébként jól mutatja a két éve elindított, gyakorlatorientált BProf képzésünk és a bootcampek sikere is."

"A hiány egy részét a magas fluktuációra vezetem vissza. Hallottam olyan adatot, hogy a fiatalok körében az egy munkahelyen töltött idő pár hónapra rövidült. Ha a cég felvesz egy embert, és ő elmegy, miután beletanult a cég kultúrájába, sokszor azonnal kell pótolni. De mivel gyakorlatlanok érkeznek a helyére, így két-három emberrel lehet a helyzetet kezelni."

A szintén egyetemi diplomát adó BProf üzemmérnök-informatikus alapképzés ezen valamelyest enyhít, de megoldani nem tudja. Az új, hat szemeszteres alapképzési szakot 2018-ban indította a BME-VIK a BSc mellett. A kooperatív formában, piaci cégek bevonásával folyó oktatásban a gyakorlati képzés a BSc 40 százalékához képest 65-70 százalék. A BSc-n több az elmélet, míg a BProf hallgatói az utolsó két félévet már cégeknél töltik – és fizetésben részesülnek –, de vannak kontaktóráik az egyetemen is. Emellett ugyanúgy nyitva áll előttük az MSc, mint a BSc-n végzők előtt, azaz nem zsákutca a képzés.

"A fókusz továbbra is a BSc, míg a BProf a gazdaság igényeire adott egyfajta válasz. Ebben a cégek részvétele fontos, hiszen egy-egy hallgató 10 hónapot tölt náluk úgy, hogy heti 1,5-2 napba sűrítjük az egyetemi elfoglaltságait. Cserébe azt kértük az ebbe beszálló cégektől, hogy támogassák a képzést a karnak fizetett támogatás formájában. Ez mindenkinek jó: az egyetem bevételhez jut, a cég pedig az ő rendszereit ismerő szakemberhez, aki akár a cég speciális igényeihez igazodó tantárgyakat is felvehet. Így az adott vállalat a plusz képzési díjat meg tudja spórolni. Az érdeklődés nagy, idén másfélszeres volt a cégek részéről a túljelentkezés a szeptemberben gyakorlatot kezdő hallgatókra."

Tehetségesek a diákok, de...

A BME-VIK-re tavaly 650 hallgatót vettek fel a mérnökinformatikus BSc-re, 200-at BProf szakra és 400-at a villamosmérnöki alapképzésre. "Büszkék vagyunk arra, hogy a most zárult keresztféléves mesterképzés felvételi eredményeként 424 fő kezdi meg tanulmányait a karon négy szakon, közülük 209 hallgató mérnökinformatikus mesterszakon, ami az országban a mérnökinformatikus mesterszakra felvettek 74 százaléka" – sorolja az első szemeszter eredményeit Charaf Hassan.

"Összességében elégedettek lehetünk az alapképzésbe felvettekkel, de az már most látszik, hogy például a középiskolai fizika oktatásába valamilyen módon az egyetemnek is szerepet kellene vállalnia" – értékeli a tavalyi felvételi eredményeket. Erre azonban egyelőre nagyon korlátozottak a lehetőségek, bár azt elismeri, hogy a szakoktató-képzés adta lehetőségeket a jelenleginél jobban ki lehetne használni, akár módszertani kutatásokra is.

A felvett tehetségek motiválására viszont már kialakult egy jól működő rendszer. Elindították az ún. IMSc (Integrált MSc) programot, amelyben jelenleg közel 300 hallgató vesz részt. Az IMSc a hazai gazdaság és tudományos kutatás élvonalbeli szegmensei által igényelt, elméletileg is jól felkészült, magas szellemi hányadú, csúcstechnológiákat alkalmazó, innovatív kutatási-fejlesztési tevékenységre képes fiatal mérnökhallgatók tehetséggondozási célú képzési programja. 2020 szeptemberétől a programban részt vevő valamennyi hallgató a normál tanulmányi ösztöndíjon túl szemeszterenként emelkedő összegű támogatásban részesül. Az ösztöndíj az MSc utolsó két félévben havi 140 ezer forint, amit a cégek BProf képzésre fizetett támogatásából finanszíroz a kar.

Charaf Hassan
A BME-VIK libanoni születésű dékánja 1986 óta él Magyarországon. Karrierje szorosan kapcsolódik a BME-hez, ahol egyetemi diplomáját és PhD fokozatát is szerezte. 1995 óta az egyetem oktatója, 2016-tól egyetemi tanár, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék vezetője. 2019  augusztustól a Villamosmérnöki és Informatikai kar dékánja. 2018-tól a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségének tagja és az NJSZT alelnöke. Oktatási munkáját 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el. (Fotó: NJSZT)

A PhD Duplex programot a tudományos utánpótlás biztosítására indította a BME-VIK, mert folyamatosan csökken a doktoranduszok száma, nem kis részben az alacsony, 140 ezer forintos állami ösztöndíj miatt. A kar ezért hozzátesz még 140 ezret, hogy a PhD-s hallgató a kutatásaira tudjon fókuszálni.

Be kell ágyazódni az iparba

A dékán szerint nagyon fontos, hogy hosszú távú, fenntartható partnerség alakuljon ki az egyetem és az ipar között. Olyan partnereket keresünk, akik hajlandók támogatni az oktatást. Cserébe a kar egyezteti velük a tanterv tartalmát, például azt, hogy a gyakorlatok milyen technológiákra fókuszáljanak. Kapnak bemutatkozási lehetőségeket, azaz az utánpótlás érdekében  közvetlenül fordulhatnak a fő forráshoz. "Jöjjenek, és legyenek körülöttünk. Sokan azt mondták: túl üzleti az a gondolkodás, amit én képviselek. Lehet, de felvállalom" – mondja Charaf Hassan, aki szerint ha a műszaki felsőoktatás elszakad a piactól, nem marad életben.

A szakmát az oktatásba is igyekeznek bevonni. "Vannak szakemberek, akik csak egy-egy előadást tartanak, de vannak olyanok is, akik önkéntes szerződéssel, fizetés nélkül vállalnak gyakorlat- és laborvezetést, és vannak olyan cégek, amelyek komplett tárgyat visznek. Ezt az együttműködést is szeretném erősíteni, amire jó alapot ad a kar partneri programja. Részünkről van igény, és van is ajánlat a cégek részéről. Dolgozunk az intézményesítésén, egyelőre a minőségbiztosítási rendszert építjük."

"Amiben még jó lenne nagyot lépni, hogy az eddig egyéni kezdeményezések, aktivitások nyomán létrejött nemzetközi kapcsolatokat szintén intézményesítsük" – mondta terveiről a dékán. Vannak már kettős (német-magyar) diplomát adó képzési megállapodások a Karlsruhei Egyetemmel, a Drezdai Egyetemmel és az Aalborgi Egyetemmel, és alakulóban van az együttműködés az MIT-val is.

Közösség & HR

Rendesen félremegy a digitális transzformációs projektek nagy része

Miközben tízből nyolc cégnél tervezik, hogy nagyon ráfekszenek a digitális átállásra, csak tízből három esetben sikerül elérni a kitűzött célokat – derül ki a BCG kutatásából.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.