A piaci szemlélet meghonosítását a jó minőségű felsőoktatás egyik kulcsának tekinti, és ebből a szempontból figyeli a Corvinus Egyetemen megkezdődött átalakítást Charaf Hassan. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME-VIK) tavaly megválasztott dékánjának határozott véleménye van a felsőoktatás reformjáról, amelyben szerinte a tiszta beszédnek is fontos szerepe van.

A finanszírozás nem minden

A hazai egyetemek egy részének, különösen a BME-nek, számtalan lehetősége van arra, hogy megteremtse a minőségi oktatás feltételeit. A BME hagyományai és iparági beágyazottsága okán is nagyon jó helyzetben van, hiszen be tud szállni piaci projektekbe, illetve érdekeltté tudja tenni a piac szereplőit abban, hogy partnerek legyenek az oktatás finanszírozásában. Hazai és EU-s pályázatok, külső képzések, demók tartása stb. mind bevételt termelhetnek az egyetemnek. Így olyan lehetőségei vannak a nemzetközi minőségű oktatás megteremtésére, mint keveseknek – állítja a dékán.

A jó példák közé sorolja a Drezdai Egyetemen működő modellt. Mint mondja, ott egy tanszékvezetőnek vagy dékánnak nem csak az oktatás és kutatás megszervezése a feladata, hanem legalább annyira fontos, hogy a tanszéke bevételt is termeljen.

Amúgy a jelenlegi normatív finanszírozásnak akár a háromszorosa is elkelne, de az is kevés lenne, ha azzal párhuzamosan az intézmények nem teszik hatékonyabbá a működésüket.

Vas és szoftver egy kézben

A BME-VIK egyik erőssége, hogy összefogja a hardvert és a szoftvert. "Az az erőssége a mérnökinformatikus képzésnek, hogy a hallgató a billentyűzet alatti folyamatokat is pontosan érti. Erre az értékre nagyon kell vigyáznunk. A villamosmérnöki és mérnökinformatikus képzés együttléte kulcsfontosságú és unikális Magyarországon" – mondja Charaf Hassan.

Jó indikátornak tekinti, hogy évről évre emelkedik a bejutók átlagos pontszáma, azaz egyre tehetségesebb diákok jönnek a karra. Bár sokan azt mondják, hogy a mostani hallgatók kevésbé felkészülten érkeznek az egyetemre, szerinte ez így nem igaz. Ezek a vélemények arra vezethetők vissza, hogy miközben az egymást követő generációk egyre dinamikusabban változnak, maga az oktatás "statikus". "Nem gyengébbek a diákok, csak mások. Hajlandók megszólalni idegen nyelven, nyitottabbak a világra és így tovább… Igen, folyamatosan nyomkodják a telefont, mert számukra a digitális világ a természetes közeg. És az egyetem milyen követelményrendszert állít fel számukra? Amit anno ránk szabtak. Ebben nem történt rendszerváltás. Éppen ezért kifejezetten bűnnek tartom a fiatal generációra tolni ennek a felelősségét" – mondja. "Ennek a generációnak olyan zseniális tanárokra van szükségük, mint Härtlein Károly kollégám, aki fantasztikus kísérleteivel mindenkivel képes megszerettetni a fizikát, vagy mint Czirkos Zoltán, aki a programozással teszi ugyanezt. Az ő nyelvezetüket például szeretik a fiatalok. És az a dolgunk, hogy sok ilyen különleges embert találjunk és támogassunk."

A tananyagban is nagyobb rugalmasságra lenne szükség, hogy akár személyre szabottan lehessen mindenkiből kihozni azt, amiben ő jó. "Akkor talán nem a lemorzsolódás lenne az első kérdés, hanem az, hogy az adott karról hány sikeres ember került ki, csinált startupot, futott be üzleti vagy akadémiai téren. Ezt a pozitív szemléletet szeretném bevésni a kari életbe, a BME-VIK szemléletébe is."

Gyakorlat, elmélet – egyetem, bootcamp

Amióta Magyarországon is felívelt a bootcampek hype-görbéje, beindult a vita a két oktatási típus szerepéről. Az informatikai ipar értelemszerűen örömmel fogadta a bootcampeket, mert ettől remélte a szakemberhiány gyors felszámolását. Azóta kiderült: ez hiú remény volt.

Charaf Hassan szerint a bootcamp-oktatásnak a továbbképzésekben van létjogosultsága, de nem helyettesíti az egyetemi képzést, és nem is lehet annak konkurenciája. "Alapvető kifogásom van a bootcampekkel szemben: hamis az az állítás, hogy bárkiből képesek pár hónap alatt informatikust csinálni. A bootcampek egy adott technológia elsajátítására tökéletesen alkalmasak, ha valakinek megvannak az alapjai - és nem feltétlenül az informatikai alapjai. Arra azonban nem alkalmasak, hogy érettségiző fiatalok nagy tömegeinek magas szintű képzést nyújtsanak. Ráadásul az oktatás is rosszabb hatásfokú, mert a résztvevők előképzettsége heterogénebb, mint az egyetemre bekerülőké."

Talán túlzó a huszonezres hiány

Kérdeztük a dékánt arról is, hogyan látja az egyetem a szakmai szervezetek által sokat hangoztatott informatikushiányt. "Létezik, de szerintem a huszonezres nagyságrend torz. A keresletet egyébként jól mutatja a két éve elindított, gyakorlatorientált BProf képzésünk és a bootcampek sikere is."

"A hiány egy részét a magas fluktuációra vezetem vissza. Hallottam olyan adatot, hogy a fiatalok körében az egy munkahelyen töltött idő pár hónapra rövidült. Ha a cég felvesz egy embert, és ő elmegy, miután beletanult a cég kultúrájába, sokszor azonnal kell pótolni. De mivel gyakorlatlanok érkeznek a helyére, így két-három emberrel lehet a helyzetet kezelni."

A szintén egyetemi diplomát adó BProf üzemmérnök-informatikus alapképzés ezen valamelyest enyhít, de megoldani nem tudja. Az új, hat szemeszteres alapképzési szakot 2018-ban indította a BME-VIK a BSc mellett. A kooperatív formában, piaci cégek bevonásával folyó oktatásban a gyakorlati képzés a BSc 40 százalékához képest 65-70 százalék. A BSc-n több az elmélet, míg a BProf hallgatói az utolsó két félévet már cégeknél töltik – és fizetésben részesülnek –, de vannak kontaktóráik az egyetemen is. Emellett ugyanúgy nyitva áll előttük az MSc, mint a BSc-n végzők előtt, azaz nem zsákutca a képzés.

"A fókusz továbbra is a BSc, míg a BProf a gazdaság igényeire adott egyfajta válasz. Ebben a cégek részvétele fontos, hiszen egy-egy hallgató 10 hónapot tölt náluk úgy, hogy heti 1,5-2 napba sűrítjük az egyetemi elfoglaltságait. Cserébe azt kértük az ebbe beszálló cégektől, hogy támogassák a képzést a karnak fizetett támogatás formájában. Ez mindenkinek jó: az egyetem bevételhez jut, a cég pedig az ő rendszereit ismerő szakemberhez, aki akár a cég speciális igényeihez igazodó tantárgyakat is felvehet. Így az adott vállalat a plusz képzési díjat meg tudja spórolni. Az érdeklődés nagy, idén másfélszeres volt a cégek részéről a túljelentkezés a szeptemberben gyakorlatot kezdő hallgatókra."

Tehetségesek a diákok, de...

A BME-VIK-re tavaly 650 hallgatót vettek fel a mérnökinformatikus BSc-re, 200-at BProf szakra és 400-at a villamosmérnöki alapképzésre. "Büszkék vagyunk arra, hogy a most zárult keresztféléves mesterképzés felvételi eredményeként 424 fő kezdi meg tanulmányait a karon négy szakon, közülük 209 hallgató mérnökinformatikus mesterszakon, ami az országban a mérnökinformatikus mesterszakra felvettek 74 százaléka" – sorolja az első szemeszter eredményeit Charaf Hassan.

"Összességében elégedettek lehetünk az alapképzésbe felvettekkel, de az már most látszik, hogy például a középiskolai fizika oktatásába valamilyen módon az egyetemnek is szerepet kellene vállalnia" – értékeli a tavalyi felvételi eredményeket. Erre azonban egyelőre nagyon korlátozottak a lehetőségek, bár azt elismeri, hogy a szakoktató-képzés adta lehetőségeket a jelenleginél jobban ki lehetne használni, akár módszertani kutatásokra is.

A felvett tehetségek motiválására viszont már kialakult egy jól működő rendszer. Elindították az ún. IMSc (Integrált MSc) programot, amelyben jelenleg közel 300 hallgató vesz részt. Az IMSc a hazai gazdaság és tudományos kutatás élvonalbeli szegmensei által igényelt, elméletileg is jól felkészült, magas szellemi hányadú, csúcstechnológiákat alkalmazó, innovatív kutatási-fejlesztési tevékenységre képes fiatal mérnökhallgatók tehetséggondozási célú képzési programja. 2020 szeptemberétől a programban részt vevő valamennyi hallgató a normál tanulmányi ösztöndíjon túl szemeszterenként emelkedő összegű támogatásban részesül. Az ösztöndíj az MSc utolsó két félévben havi 140 ezer forint, amit a cégek BProf képzésre fizetett támogatásából finanszíroz a kar.

Charaf Hassan

A BME-VIK libanoni születésű dékánja 1986 óta él Magyarországon. Karrierje szorosan kapcsolódik a BME-hez, ahol egyetemi diplomáját és PhD fokozatát is szerezte. 1995 óta az egyetem oktatója, 2016-tól egyetemi tanár, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék vezetője. 2019  augusztustól a Villamosmérnöki és Informatikai kar dékánja. 2018-tól a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségének tagja és az NJSZT alelnöke. Oktatási munkáját 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el. (Fotó: NJSZT)

A PhD Duplex programot a tudományos utánpótlás biztosítására indította a BME-VIK, mert folyamatosan csökken a doktoranduszok száma, nem kis részben az alacsony, 140 ezer forintos állami ösztöndíj miatt. A kar ezért hozzátesz még 140 ezret, hogy a PhD-s hallgató a kutatásaira tudjon fókuszálni.

Be kell ágyazódni az iparba

A dékán szerint nagyon fontos, hogy hosszú távú, fenntartható partnerség alakuljon ki az egyetem és az ipar között. Olyan partnereket keresünk, akik hajlandók támogatni az oktatást. Cserébe a kar egyezteti velük a tanterv tartalmát, például azt, hogy a gyakorlatok milyen technológiákra fókuszáljanak. Kapnak bemutatkozási lehetőségeket, azaz az utánpótlás érdekében  közvetlenül fordulhatnak a fő forráshoz. "Jöjjenek, és legyenek körülöttünk. Sokan azt mondták: túl üzleti az a gondolkodás, amit én képviselek. Lehet, de felvállalom" – mondja Charaf Hassan, aki szerint ha a műszaki felsőoktatás elszakad a piactól, nem marad életben.

A szakmát az oktatásba is igyekeznek bevonni. "Vannak szakemberek, akik csak egy-egy előadást tartanak, de vannak olyanok is, akik önkéntes szerződéssel, fizetés nélkül vállalnak gyakorlat- és laborvezetést, és vannak olyan cégek, amelyek komplett tárgyat visznek. Ezt az együttműködést is szeretném erősíteni, amire jó alapot ad a kar partneri programja. Részünkről van igény, és van is ajánlat a cégek részéről. Dolgozunk az intézményesítésén, egyelőre a minőségbiztosítási rendszert építjük."

"Amiben még jó lenne nagyot lépni, hogy az eddig egyéni kezdeményezések, aktivitások nyomán létrejött nemzetközi kapcsolatokat szintén intézményesítsük" – mondta terveiről a dékán. Vannak már kettős (német-magyar) diplomát adó képzési megállapodások a Karlsruhei Egyetemmel, a Drezdai Egyetemmel és az Aalborgi Egyetemmel, és alakulóban van az együttműködés az MIT-val is.