A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetemen (NTU) már évek óta kísérleteznek a madagaszkári bütykös csótányok egy központi számítógépen keresztül történő, távoli irányításával. Ahogy korábban írtuk, az állatok a rájuk applikált "hátizsákokon", illetve az érzékszerveikre csatlakozó elektródákon keresztül kapják a parancsokat, ezen felül szenzorokat, sőt akár kamerát is cipelhetnek magukkal. Mivel bférnek olyan helyekre is, ahova az emberek nem, és jobb állóképességüknek köszönhetően tovább maradhatnak mozgásban, a kutató várakozásai szerint nagyon hasznosak lehetnek például a természeti katasztrófák helyszínén végzett kutatás-mentésben.

A New Scientist keddi riportja alapján a tudósok sikeresen megoldották egy 20 csótányból álló raj irányítását is, ami valóságos katonai egységként kelt át egy homokos dombon. A kísérletek során a központi számítógép szoftvere kijelölt néhányat a rovarok közül, amelyek vezetőként működtek, és a többiek őket követve haladtak. Az állatokat jobbra-balra vezényelték, de az akadályok között saját maguk keresték meg az áthaladás módját, sőt egymásnak is segítettek, amikor valamelyik a hátára fordult. A kutatók szerint a raj jól alkalmazható lehet az emltett természeti katasztrófák során, vagy általában a nagyobb területeken végezhet környezeti méréseknél.

Újfajta irányító algoritmusok a rajrobotikában

A későbbiekben egy központi robotot is alkalmaznának majd, ami lehetőséget biztosíthat a hátizsákok feltöltésére, emellett élelmet és vizet is biztosíthat a csótányoknak. A madagaszkári bütykös csótány egyébként viszonylag nagy, és nincs szárnya, így könnyű elhelyezni rajta a menetfelszerelést. A rovarok mozgása viszonylag egyszerű stimulációval irányítható, az állatok pedig kitartóak, és hasznos terhükkel is képesek átkelni az akadályokon. A miniatűr robotokkal összehasonlítva pedig az új ötlet mellett szól, hogy csak a kommunikációhoz és az irányításhoz szükséges energiát kell biztosítani, mivel a csótányok mozgásához nincs szükség elemekre.

A kutatók állítólag már azon is dolgoznak, hogy hasonló módon kiborgokká alakított szivárványrákokkal támogassa a csótányrajokat. (A dolog nem annyira invazív, mint elsőre hangzik, hiszen ha nincsenek bevetésen, akkor lekerül róluk a hátizsák és az eszköz áramellátását biztosító napelemes fólia is.) A kísérletek szerintük nagyban hozzájárulnak a rajrobotika (swarm robotics) kutatásához, amennyiben segít feltárni a lehetőségeket a biológiai szervezeteknek a robotikával és az irányításelmélettel való integrációjában, ezen keresztül pedig lehetővé teszi az egyre intelligensebb, valós alkalmazásokkal bíró autonóm rendszerek létrehozását is.

a kép forrása: arxiv.org / Yang Bai et al.