Az SAP Hungary ebben az évben 21. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját, a korábbi SAP Tihany, SAP World Tour vagy SAP Forum után az idén SAP NOW elnevezéssel. Az idei program meghatározó témája az intelligens vállalat volt, a megszokott módon annak bemutatásával, hogy az SAP hogyan segíti a szervezeteket a versenyelőnyt jelentő csúcstechnológia adaptációját. A konferencia első napjáról készített beszámolónk itt olvasható, most pedig következhet összefoglalónk az üzletág-specifikus minikonferenciákkal és kerekasztal jellegű ügyfélelőadásokkal tarkított második napról.

A HR is kénytelen a technológiára támaszkodni

Az idei SAP NOW beharangozójában külön is említették azt a szükségszerűséget, hogy a szokásos üzleti mutatók mellett a sikeres vállalkozások már azzal mérik saját teljesítményüket, hogy mennyire tudják pozitívan befolyásolni mindazok életét, akikkel kapcsolatba kerülnek – legyen szó akár a fogyasztókról, akár saját munkavállalóikról vagy a cég tulajdonosairól. Ezt persze nem valamiféle hirtelen támadt lelkesedés táplálja, hanem reakcióról van szó a társaságokkal szemben támasztott elvárások változására, amit technológiai oldalról is érdemes megtámogatni.

A konferencia második napjának fókuszában a HR-jellegű kihívások is megjelennek, természetesen az SAP megközelítéséből – vagyis abból a szempontból, hogy többi üzleti területhez hasonlóan itt is intelligens cselekvéssé kell alakítani a digitális tudást. Mi is a HR NOW szekció helyszínén kezdtünk, ahol Fauszt Gábor (IDC Magyarország) és Mester Sándor (Computerworld) keynote beszélgetése után rögtön bele is vágtak a szakmai programba.
 

Csépai Martin (Deloitte) a környezeti tényezők egyre nagyobb hatását tárgyalta a szervezetekre nézve. Ilyen jelenség például, hogy az egyének ereje egyre nagyobb lesz, eközben sokan az üzleti vállalkozásoktól várják a növekvő vezetői vákuum betöltését a társadalomban, a technológia fokozott felhasználására pedig a fenntartható növekedés érdekében van szükség. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak folyamatosan fejlődniük kell, hogy fenn tudják tartani pozitív megítélésüket: megjelent a társadalmi vállalat (social enterprise) koncepciója.

A Deloitte által meghatározott trendek között szerepel a felsővezetés szerepének változása, amennyiben már horizontális együttműködésre is szükség van a különböző területek között. Ez a felismerés talán már sok szervezetnél megvan, de a gyakorlatban a trend még nem igazán érvényesül. Említést érdemel a munkaerő ökoszisztémája, vagyis az egyre több atipikus munkatárs kezelése, az újfajta ösztönzők bevezetése, illetve a rugalmas, nem a pozíciókban mért, tapasztalás útján épülő karrierek. Deloitte felmérése alapján ezeken a területeken is sok tennivalója akad a legtöbb szervezetnek.

Már nem rázhatják le a társadalmi felelősséget

A vezetői vákuum szempontjából érdekes a várható életkor növekedése, ebből következően pedig az idősebb munkatársak megtartására irányuló stratégiák kidolgozása, nem beszélve versenyképességük megőrzéséről. Ahogy az előzőekben is elhangzott, a vállalatokkal szemben már nem csak a profitábilitás és a növekedés, de a társadalmi felelősségvállalás is egyre inkább elvárásnak számít, ezért a munkavállalók jóllétének erősítése jelentős szerepet játszik a társadalmi tőke megteremtésében – gondoljunk itt az állami ellátórendszerek nálunk is egyre nyilvánvalóbb problémáira.
 

A technológia szempontjából az MI, a robotika és az automatizáció a munkavégzés struktúrájának átalakításával jár, a hiperkonnektivitás pedig szintén új modelleket teremt a rugalmas munkavégzésen vagy az integrált vezetésen kereszül. Érdekes, hogy a munkavállalók többsége azt várja az új kommunikációs eszközöktől, hogy saját teljesítménye javulni fog tőlük, az összesített termelékenységre viszont nem mindenki szerint vannak jó hatással. A vállalatok eközben jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy humán adatokat használjanak a munkaerő tervezéséhez, a tehetséggondozáshoz és a működés hatékonyságának növeléséhez, ami azonban változásokat tesz szükségessé olyan területeken, mint amilyen az adatbiztonság.

Egész biztosan nem lehet véletlen,

hogy éppen az előbbiekre reflektált az NKM (Nemzeti Közművek) prezentációja, amelynek témája a teljesítménymenedzsment mint a vezetői és munkavállalói élmény eszköze. Ezen belül is az SAP SuccessFactors előnyeiről van szó a szervezeti változások összefüggésében, hozzátéve, hogy az SAP rendszere a kultúraváltás támogatására való, de a tervezés és a stratégiai gondolkodás hiányával sajnos a legfejlettebb technológia sem sokat tud kezdeni. A kockázatok között van a túlszabályozottság és a "túldigitalizáció" is, ami röviden annyit jelent, hogy a SuccessFactors bevezetését követően sem árt, ha az emberek néha beszélgetnek egymással.

Az NKM szerint a SuccessFactors integrált rendszerének alkalmazása a HR-folyamatok modernizálásán, a támogatáson és a validáción, illetve a működés hatékonyabbá tételén keresztül jelentkezik, és olyan kérdéseket old meg, mint a tagvállalatok sikeres összekapcsolása, ezen keresztül pedig az egységes külső megjelenés. Az egyébként már tegnap kiderült, hogy a SuccessFactors az SAP Hungary legerősebb növekedési területének számít.
 

A digitalizáció HR-kihívásainak se vége, se hossza,

ezeket sorolta a következő előadó, Szűts Ildikó is. Az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a digitális kor szülöttei belépnek a munkaerő-piacra, az intergráció megváltoztatja a munkakörnyezetet, megjelennek a flexibilis dolgozói modellek, folyamatosan nő a mobilitás, fókuszba kerül a munkahelyi produktivitás, élesedik a harc a tehetségekért, illetve említést érdemel az okostelefon-robbanás és a dolgozói IT-eszközök kikerülése a vállalati informatika hatóköréből.

Egy idézett kutatás szerint Európában a munkaerő megtartásához szükséges lépések között tízből négy vállalatvezető már a HR-befektetéseket és a BYOD-stratégiákat is megemlíti. Az előbbiekben tárgyalt új generációs teljesítménymenedzsment mellett a valós idejű és anonim munkavállalói visszajelzés, az új elismerési és tudásmegosztási rendszerek, a csoportmunka- és kommunikációs platformok vagy az analitikai eszközök mind megváltoztatják a HR működését, egészen a HR-munkakörök átalakulásáig.

Ez azt jelenti, hogy a HR szervezetben megjelenik a big data elemző, a kulturális koordinátor, a a wellness koordinátor, a belső mobilitás koordinátor, a globális tehetségkutató, a szervezeti tervező,a közösségii aktivista vagy a technológiai koordinátor. (Még hogy a robotok elveszik a munkát.) A HR rövid távú feladata, hogy saját munkatársait is felkészítse a digitális kultúrára, de a vezetőket is fel kell készítenie a digitális HR lehetőségeire – általában pedig meg kell határoznia és el kell fogadtatnia a szervezeten belül a HR hozzáadott értékét.

Ide tartozik a generációs különbségek kezelése, amit jól jellemez, hogy a legújabb munkavállalói generáció átlagosan 7 hónap után hagyja ott a munkahelyét, ha ott nem kap pozitív visszajelzéseket.
 

Minden sarkon álltam már, minden lépcsőn ültem már,

de az elektronikus kereskedelmi szekcióban speciel még nem, úgyhogy ezután elhagytuk a HR NOW programot, és benéztünk az Ecommerce NOW minikonferenciára. Itt éppen az online fizetés volt a téma, Pacsirszky Tamás (Barion Payment) az előadás címe alapján a felszínen és a felszín alatt zajló folyamatokat igyekezett bemutatni.

A fizetési megoldásokat ennek alapján a tárca típusú tranzakciók hódítása jellemzi, amelyek a 2016-os 14 százalékról 2021-re akár 36 százalékos részesedést szerezhetnek az összes ügyletet tekintve. Az alternatív szolgáltatók térnyeréséről szólva kiderül, hogy a legtöbb (kártyaszolgáltatók) és a legkevesebb (bankok) ügyféllel rendelkező szegmensek közé ékelődve a második az alternatív szolgáltatók, a harmadik pedig a mobil operátorok csoportja.

A tranzakciók száma mellett a fizetési szolgáltatók bevételei is meredeken emelkednek, de a volumen növekedésén belül az egyes piaci szereplők részesedés is változik: a növekedés legnagyobb részét, ahogy ezek után már nem nehéz kitalálni, az alternatív szolgáltatók generálják.

Alternatív és fenntartható modellek

A kibertér biztonságával kapcsolatban kiderült, hogy a felhasználók vagy partnerek esetleges aggályai ellenére az alternatív szolgáltatók is pont ugyanolyan felügyelet alatt állnak, mint a hagyományos piaci szereplők, vagyis ugyanolyan szintű biztonságot kell garantálniuk, mint maguknak a bankoknak. A banki rendszerekkel való összehasonlításban szóba került a Barion kártyacsalásoktól védő prevenciós rendszere, ami Pacsirszky Tamás szerint hasonló, 80 százalék körüli hatékonysággal működik, azonban még a trazakciók megvalósulása előtt avatkozik közbe.

Az új rendszerek teljes fizetési logikát lefedik, és egészen futurisztikus felhasználási módokat tesznek lehetővé, beleértve a biztonsági készségeket is. Az e-kereskedők preferenciái között persze az alacsony költségek vezetnek, ami közvetve szintén előrevetíti az innováció és az új, fenntartható üzleti modellek sikerét.

Megéri figyelembe venni a vásárlói véleményeket az e-kereskedelemben?

Reméltük, hogy igen, de az csak a fenti címen futó előadásból derült ki, hogy valójában mi a helyzet a dologgal. Szekeres Péter, a Neticle alapító ügyvezetője a szövegelemzése épülő predikcióról, illetve annak alkalmazásáról beszélt a tavaly már 360 milliárdosra becsült hazai e-kereskedelmi piacon. A magyar vásárlókra ugyanis (még) nem igazán jellemző az impulzusvásárlás, mindenki a keresőket és a fórumokat bújja, vagyis nálunk az átlagosnál is fontosabb, hogy mi, hol és mikor jelenik meg egy-egy publikus márkáról vagy termékről.
 

A szöveges visszajelzésekre jellemző, hogy egy kisebb webshopnak is évi 2-4 ezer szabad szöveges (nem a közösségi médiából érkező) visszajelzést kell vagy kellene feldolgoznia, ezek között pedig 90-95 százalék az úgynevezett fejlesztő visszajelzések aránya. Az automatikus feldolgozás ezen a területen is lehetővé teszi az azonnali beavatkozást, ami pedig bevételnövekedést és ezzel párhuzamosan költségcsökkentést eredményezhet. A most példaként hozott Black Friday, illetve az akkori kampányokról való visszajelzések képesek akár 180 fokkal megfordítani az online kereskedők megítélését, ha valami nem klappol a vásárlási roham kiszolgálásában (árak, számlázás, szállítás, kapcsolat stb.)

A szövegelemzés egyik legfontosabb hozadéka lehet, hogy a megfelelő korrelációk feltárásával és az ehhez igazodó megoldások alkalmazásával a passzív felhasználókból promótereket lehet faragni, és általában is meg lehet határozni, hogy egy márka vagy online kereskedő általános megítélésében melyek a meghatározó szempontok. A szöveges válaszok kiértékelése persze nagyon bonyolult feladat (sokan éppen ezért tekintenek el tőle), a feldolgozás automatizálása viszont drámaian csökkenti a szükséges időt és költségeket.

A kulcsszó-orientált módszertan alkalmazását bonyolítja például, ha a Gázművek oldalán a "gáz" szó nem feltétlenül jelez negatív hozzászólást, és a zöldségesnél sem feltétlenül kritika, ha a rendszer elcsípi a "gyökér" szót. Ugyanakkor az emberi összehasonlítás pontossága is csak 80 százalék körül van a heterogén szövegek tekintetében, amit állítólag algoritmikusan is simán el lehet érni, vagy akár meg is lehet haladni.

A második nap vége felé senki sem csodálkozhat,

hogy "Beszerzés NOW" lett az egyik SAP NOW minikonferencia neve. Mi a zavarba ejtő címtől függetlenül itt folytattuk a beszerzések automatizációjával és vizualizációjával kapcsolatos témákkal.
 

Az IFUA Horváth & Partners közreműködésével zajló szekció első előadása az aktuális trendekről szólt. Vagyis arról, hogy a digitális technológiák integrációja prediktív jelleget adhat a beszerzési folyamatoknak, ezáltal hatékonyságot és magasabb beszerzési teljesítményt biztosít. Fontos szempont a transzparencia, a szűk keresztmetszetek megszüntetése, a manuális munka kiváltása és az emberi hibák csökkentése, a beszállítók szűrése vagy a központi törzsadatkezelés és általában a folyamatok standardizálása.

A klasszikus automatizáció célja, hogy a beszerzési workflow-t az SAP (vagy más) rendszerek különféle kombinációja mellett automatizálja. Az RPA megoldások (robotizált folyamatautomatizálás, szoftverrobotok) a hagyományosan emberi feladatokat váltják ki, a meglévő infrastruktúrában, a meglévő alkalmazásokkal érhetnek el 40 százalékos teljesítményjavulást a kevéssé vagy közepesen összetett feladatok átvételével. Itt is fontos megjegyezni, hogy teljes munkakörök kiváltásáról jelenleg nincs szó.

Az MI-technológiákkal kapcsolatban az IFUA álláspontja szerint egyre több a céges befektetés, és az ilyen irányú fejlesztések már nálunk is megjelennek a vállalati ütemtervekben, de hazai viszonylatban egyelőre nem bírnak valódi értékajánlattal.
 

Beszerzés egyenlő valós idejű megjelenítés

A vállalatok digitális érettségüktől függően válogathatnak az analitikai képességek és megoldások között: a piramis csúcsa elvileg az önrendelkező analitika, az alja pedig a lokális, ad-hoc riportolás. A vizualizáció jelentősége viszont minden esetben nyilvánvaló, amennyiben szemmel is könnyen felfedezhető információs térképet biztosít a munkatársaknak. Az adatvizualizációt egyébként az SAP már hosszú ideje megkülönböztetett figyelemmel kezeli, mára a szoftvercég felfogásának meghatározó elemévé vált, hogy az adatok menedzsmentje és valós idejű analízise csak átlátható, bármilyen képernyőn elérhető, interaktív módon lehet eredményes.

A most vetített beszerzési dashboard-okat meg sem kíséreljük írásban visszaadni, fényképezni pedig esélytelen a fehér háttéren ugráló három milliméteres számokat és oszlopokat. Így csak az adott szavunk marad azzal kapcsolatban, hogy az SAP Analytics Cloud megoldása tényleg nem viccel, és az SAP S/4HANA Fiori felülete úgy ad lehetőséget a beszerzési teljesítmény áttekintésére, hogy az "egy igazság elve" (single source of truth, SSOT) alapján, a központi törzsadat-kezelés révén releváns információkat bocsát valós időben a felhasználók rendelkezésére.

A bevezetésnek persze akadályai is lehetnek: ezek vagy humán akadályok (elköteleződés hiánya, adatok szervezeti szintű megértésének hiánya stb), vagy technológiai jellegű akadályok (adatminőség, adatintegráció hiánya stb.)
 

Ide kívánkozik az Ariba által szponzorált CPO Survey 2018 című felmérés, amelynek megállapításai közül az SAP NOW konferencán is kiemelték a fontosabb eredményeket. A megkérdezett 452 beszerzési és operációs vállalati vezető 83 százaléka tulajdonít jelentős hatásokat a digitális átalakulásnak, ezzel szemben még csak 5 százalékuk rendelkezik magasan automatizált folyamatokkal. (A legnagyobb aktuális technológiai trendnek egyébként az IoT-t tartják.) A funkcionális hatékonyság legfőbb akadályának az analtika és törzsadat-minőség kihívásait, illetve ezzel összefüggésben a korlátozott büdzsét látják; a megtakarítás és a költségelkerülés mellett a törvényi megfelelőség a legtöbbet alkalmazott hatékonysági mutató a beszerzés teljesítményének mérésére.

nem véletlen, hogy a beszerzés következő "nagy dobásai" között felsorolják a folyamatok automatizálásának lehetőségeit, a jövő technológiáiba (RPA, AI) való befektetéseket és az adatminőség javítását. A pénzüggyel való szorosabb együttműködésen túl a kutatás a szervezeti struktúrától függetlenül adaptív és agilis működési modelt tart szükségesnek az üzleti elvárásoknak való megfeleléshez, a megtakarításokon túlmutató, értékteremtésre fókuszáló eredményességi mérések mellett. Az SAP Ariba digitális platformja éppen ehhez, vagyis a beszerzés stratégiai szintre emeléséhez biztosítja a szükséges eszközöket, amelyek kezelik és újradefiniálják a szállítók kiválasztástól egészen a fizetésig tartó folyamatot, hozzájárulva az intelligens vállalat kialakuásához.

Néha mi is szembesülünk humán akadályokkal,

most éppen azzal, hogy nem tudtunk egymástól távol eső térbeli pontokon egy időben jelen lenni. Viszont éppen elkezdődött Michelisz Norbert záró fellépése, úgyhogy irány a központi előadó. A többszörös túraautó-világbajnoki futamgyőztes és az első világbajnoki érmes magyar autóversenyző az SAP Hungary meghívását elfogadva Szujó Zoltánnal beszélgetett. A bennfentes sztorikat természetesen az információ értékére és fontosságára hegyezik ki: szóba kerülnek a technikai sportban használt elemző szoftverek, az autók által gyűjtött szenzoradatok, a csapatoknál alkalmazott adatmérnökök, de még az is, hogy mennyire politikus dolog a csapatoknál ismert nyelvek támogatása vagy tiltása a forgalmazásban.
 

A beszélgetés kitért arra a túraautósportban használt esélykiegyenlítő rendszerre is, amit legelsősorban a gyártókra kényszerített költségsapka egy sokkal eredményesebb alternatívájának kell tekinteni. Kiderült, hogy az elektromos hajtási technológiák néhány évig még biztosan nem törnek be a sportágba, Michelisz Norbert pedig a következő időszakban is minden valószínűség szerint a Hyundai BRC Racing Team-nél folytatja pályafutását. Ezzel kapcsolatban a versenyző elmondta, hogy a gyártói szemlélet nem feltétlenül a leggyorsabb, hanem a leginkább eladható és formálható versenyzőket keresi.

Az SAP NOW második napja

ezzel véget is ért. Beszámolónkat a konferencián készült képekkel frissítjük, jövő ősszel pedig lehet, hogy ismét itt leszünk.