Az SAP Hungary ebben az évben 21. alkalommal rendezte meg éves konferenciáját, a korábbi SAP Tihany, SAP World Tour vagy SAP Forum után az idén SAP NOW elnevezéssel. Az idei program meghatározó témája az intelligens vállalat volt, a megszokott módon annak bemutatásával, hogy az SAP hogyan segíti a szervezeteket a versenyelőnyt jelentő csúcstechnológia adaptációját. Az SAP Hungary ügyvezető igazgatója, Ablonczy Balázs a rendezvény új arculatával kapcsolatban már a megnyitón kiemelte a megfelelő információ birtoklásának jelentőségét, ami a világ egyik legjelentősebb innovációs szállítójának és az SAP ügyfeleinek szempontjából is belépőt jelent a sikeres bevezetésekhez.

A rendezvény növekvő jelentősége a résztvevők számától a program összállításáig tetten érhető volt: a régióban például nálunk mutatkozik be először az SAP új demókamionja (The Intelligent Enterprise Truck).
 

Ezzel párhuzamosan az SAP magyar leányvállalata is látványos fejlődést produkált az elmúlt 12 hónapban: a 2018-as év végére már 1200 fős létszámmal működik majd, a munkatársak jelentős része pedig exporttevékenységet végez. Az SAP Hungary árbevétele tavaly már megközelítette a 35 milliárd forintot, miközben Ablonczy Balázs erre az évre a 40 milliárdos határ átlépését is reálisnak tartja.

Az SAP termékfejlesztéseit és akvizícióit tekintve hosszú ideje arra összpontosít, hogy integrált megoldásokat biztosítson, egységes platformon és fejlesztési környezetben kínálva portfóliójának elemeit. A szoftvercég nem győzi ismételgetni, hogy már itthon sem (csak) az egyik legnagyobb üzletiszoftver-szállítóként működik, de jelenlétét olyan bázisok is érzékeltetik, mint például a szoftvercég 100 ezer magyarországi munkavállalót kiszolgáló, cloud alapú HR megoldása, amelyet gyakorlatilag a nulláról indítottak el mindössze három év alatt.

Adatok egyetlen csomópontba kötve

Az első keynote előadó Dirk Häußermann, az SAP platformszolgáltatások és adatmenedzsment területért felelős régiós vezetője volt, aki egy manapság sokat emlegetett példával szemléltette a digitális transzformáció évtizedes hatását. Ahogy arról már mindenki hallott, az elmúlt 10 évben a világ legnagyobb cégértékű vállalatainak toplistáján az első 10-ből 8 cserélődött le; ehhez jön, hogy az új befutók közül legalább 5, de inkább 7 társaság üzleti modellje az adatgazdaságban gyökerezik. Az adatok tényleges értékét jelzi, hogy már a politika is az adatok megadóztatását fontolgatja, ami kétségtelenül az utóbbi idők szabályozási folyamatainak egyik olvasata.
 

Az SAP ebben a környezetben egyetlen platform alá gyűjti gyakorlatilag az összes vállalati alkalmazást, az egységes megközelítés pedig egyetlen adatkezelő csomag, a HANA alapokon működő SAP HANA Data Management Suite alatt teszi lehetővé a digitális valutának tekinthető adatok megszerzését, feltárását, integrációját, tisztítását vagy tárolását. Ehhez járul hozzá az SAP Data Hub koncepciója, mely a strukturált és a strukturálatlan adatok összevonását segíti elő, hogy az SAP alkalmazásaiban vagy bárhol máshol kezelt adatok alacsonyabb költségek és nagyobb teljesítmény mellett legyenek elérhetők.
 

Az SAP presales szakértője, Stefan Batzdorf az S/4HANA kapcsán a háttérben működő folyamatok jelentőségére hívta fel a figyelemet, kitérve a folyamatok újragondolásának szükségességére. A gépi tanulást is felvonultató hiperautomatizált vállalatirányítási rendszer kapcsán egy csomó építőelem szóba került a beágyazott analitikától a predikciós eszközökön keresztül az olyan készségekig, mint a központosított beszerzési rendszer vagy a teljes front office-back office spektrumot átfogó és leegyszerűsítő SAP Service Strategy.

Kiábrándultunk az MI-ből, mehetünk is haza

Rögtön ezután az S&T Consulting ugrott fejest a mesterséges intelligencia témájába, a cég jóvoltából Litkai Gergely (Dumaszínház) boncolgatta a témát. Kiderült, hogy az MI-től nem kell félni, mert mire veszélyessé válhatna, más módszerekkel úgyis elpusztítjuk magunkat. Ettől függetenül persze hasznos is lehet a dolog, mert ma már sok-sok adat elemzésével olyan információkat kapunk a tanulásra képes rendszerektől, amelyek alapján az emberek könnyebben tudnak rossz döntést hozni.
 

A technológiai áttörések alternatív értelmezése, hogy a felhő alapú MI értelmetlenné teszi az érettségi vizsgát, de legalább megjelenhetnek az úton a 3D-nyomtatott hamis Lambók. Áttörési lehetőség a fülben hordható BabelFish fordító magyar változata, ami ugyanazt mondja a külföldieknek, csak hangosabban. Ha Magyarországon évente tényleg évente 40-50 ezer fővel fogy a munkaképes lakosság, akkor 100 év múlva nem lesz, aki dolgozzon – szerencsénkre a mesterséges intelligencia pont akkorra szünteti meg az összes álláshelyet.

Az előrejelzések szerint egyébként az MI a legkevésbé a mentális és drogterületen dolgozó szociális munkások állását veszélyezteti; nehéz nem egyetérteni Litkai Gergellyel, aki szerint ha az MI segítségével bármilyen molekulát simán szintetizálni lehet majd, ezzel párhuzamosan pedig dolgozni sem lehet miatta, akkor ez valószínűleg tényleg így lesz.

És most fordítsuk komolyra,

ha már Litkai Gergelyt idő előtt faképnél kellett hagynunk, hogy cipőkanállal beférjünk még a többi szekció előadásaira. Nem volt túlzás, hogy az idei SAP NOW-nak minden eddiginél több résztvevője volt, még az álló helyekre is vadászni kellett a különböző helyszíneken. A Vállalati Eszköz Karbantartás és Ellátási Lánc szekció neve éppen elég komolynak tűnt a standup fellépés után; itt éppen végetért a Waberer's prezentációja, ezután Berczik Márton (SAP Hungary) mutatta be a gyártó megközelítését a karbantartási életciklus teljeskörű lefedésével kapcsolatban a big data és prediktív analitika segítségével.
 

Ez az előadás is sokat idézett prognózisokra épült. 2020-ra a becslések szerint már legalább 50 milliárd hálózatra csatlakozó eszköz működik majd világszerte, miközben a szenzorok ára a korábbi töredékére csökken, az így nyert adatok 90 százalékát pedig a felhőben tárolják. Mindez az életciklus-menedzsment szenzoradatok alapján történő optimalizálását is meghatározza, egyben új lehetőségeket teremtve: az SAP nem csak a vállalati célok, de akár a gyártók közvetlen összekapcsolását is biztosítja a fenti rendszerekkel.

A vonatkozó Leonardo portfólió a gépi tanulási és big data analitikai lehetőségit aknázza ki S/4HANA alapokon a karbantartási folyamatokban, beleértve az információ kihasználásához szükséges eszközkészletet biztosítását is. A nehezen lefordítható connected asset megoldások sikeres implementációját az osztrák Energie Steiermark bevezetésén keresztül szemléltették: a társaság összesen 358, kifejezetten értékes gépekkel dolgozó karbantartójának esetében sikerült száz százalékban eliminálni a papírmunkát, a feladatok és források priorizálása és ütemezése pedig arra a szintre lépett, hogy az alkalmazottaknak akár be sem kell menniük reggel a munkahelyükre, hanem a mobil képernyőn keresztül egyből a választott helyszínre irányítják őket. Egy másik esettanulmány a Centerpoint Energy eszközgazdálkodását részletezte.

Erre tart a HANA

A Platform & Data management szekció az alkalmazott innováció, vagyis a HANA gyakorlati szerepének bemutatásával indult. A HANA Platform üzletágvezetője, Farhan Számi az intelligens vállalat evolúcióját vázolta, ami az ipari automatizációtól az üzleti folyamatok automatizációján és a közelmúltban zajló digitális transzformációs trenden keresztül bontakozik ki. A mobil és okos eszközök elterjedését, a cloud megoldások adaptációját, a közösségi hálózatok hálók felfutását vagy a big data technológiai környezetek kiépülését pedig ma már a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a dolgok internete (IoT) vagy a blokklánc alapú megoldások fősodorba kerülése követi.

Az SAP intelligens vállalatokról szóló víziója (amelyet lejjebb egy ábrával is szemléltetünk) a felsorolt intelligens technológiákra épülő intelligens eszközkészletet, illetve azt a digitális platformot foglalja magában, amely szó szerint az összes adatforrást egységes nézetbe rendezi, ezzel pedig átfogó következtetéseket és pontos végrehajtást tesz lehetővé. Az adatok tárolásához és felhasználásához az SAP HANA Data Management Suite biztosít egységes, valós időben működő és megbízható alapot a cloud szolgáltatási modellnek megfelelő, biztonságos és nyitott kapcsolati platformon.

Szintet lép a CEU felhős jelentéskésztő rendszere

Eközben a BI szekcióban a döntéstámogatásban zajló digitális szemléletváltás volt a téma, ezen belül is az az út, ami az üzleti intelligenciáról szóló jövőképtől egy konkrét SAP Analytics Cloud implementációig vezet. A Közép-Európai Egyetem (CEU) tavaly ősszel indított projektjét Bedecs Szilárd, a szervezet informatikai vezetője mutatta be. Az IFUA partnerségével megvalósuló projekt célja a továbblépés volt táblázat alapú, statikus, voltaképpen analóg jelentéskészítési gyakorlathoz képest, támogatva a diákok toborzását vagy az oktatási és kutatási tevékenységet is.

Az SAP felhő alapú rendszerének változatos követelményeknek kellett megfelelnie: elvárás volt, hogy a felhasználók részéről – a korábbi gyakorlattal szemben – ne legyen szükség érdemi technológiai ismeretekre, amikor valaki megbízható adatokat akar összevadászni a különféle rendszerekből; ne kelljen a nyers adattal dolgozniuk; az adatminőség megbízható legyen, ne rontsa a rendszerek közti fragmentáció; a riportolás kliensszoftver vagy speciális konfiguráció nélkül is bárhol, rövid idő alatt hozzáférhető legyen; végül szempont volt a háttérrendszer automatikus frissítése is.

Digitalizáció az ügyfélélmény szolgálatában

címmel zajlott a negyedik szekció délutáni programja, itt a legérdekesebbnek azok a kerekasztalok tűntek, ahol SAP-bevezetések tapasztalataival is rendelkező cégek képviselői osztották meg tapasztalataikat a közönséggel. Az első beszélgetés a kereskedelem és a szolgáltatás területén zajló digitális transzformációt járta körül; ennek fontos üzenete, hogy az adat továbbra sem veszít jelentőségéből, de egyre nagyobb értéket jelent az adat validitása. A koherens ügyfélútvonalak tervezése és ezzel kapcsolatban az egyes termékek komplexitásának meghatározása (lásd backend képességek) is hatékonyabb az automatizált eszközökkel, amelyekkel a korlátozott számú modellre támaszkodó ügyfélélmény ma már simán meghaladható.

A CRM és a marketing új korszakáról szóló kerekasztal az adat és algoritmus alapú profilozás, a célzás vagy a személyre szabás trendjeiről szólt, kezdve a CRM mai meghatározásával. Ezt a beszélgetés résztvevői szerint nagyban befolyásolja a rendszer célja – vagyis az, hogy továbbra is egy értékesítési segédeszköznek, esetleg már az ügyfélélményt támogató megoldásnak tekintik a CRM-et. Ez egyébként pontosan megfelel az SAP Customer Experience (leánykori nevén Hybris) ügyfélkapcsolati, e-kereskedelmi és marketingautomatizációs platform filozófiájának, a diszruptív piaci szereplők megjelenése pedig folyamatos aktualitást ad az ügyfélélmény fejlesztésének. Már a hazai cégek közül is sokan találkoztak a megfelelő termékeket új digitális csatornákon terítő, adott esetben a szabályok határait feszegető konkurenciával, és itt nem csak az "amazonifikáció" jelenségéről beszélünk, mert a vertikális integráció nem minden területen tapasztalható.
 

Érdekesség: az ügyfélélményre tematizált blokkban egy országos csúcskísérlet tanúi lehettünk, hogy ki hányszor képes egyetlen mondaton belül elhelyezni a konzekvens, a konzisztens és a releváns szavakat. 

A Partner NOW előadások között

eközben lefutott a Fővárosi Vízművek esettanulmánya az SAP Contact Center alkalmazásáról, hogy aztán az SAP egyik legújabb eszköze, a C/4HANA Sales Cloud legyen a téma. Az SAP egységes megoldásának nem titkolt célja, hogy a vállalat az új feltételek között is megszerezze (vagy inkább visszaszerezze) a globális vezető szerepet a CRM szállítók között. Ennek érdekében az újramárkázás mögé egy új, negyedik generációs termék is került – derül ki Borbély Tibor (T-Systems) előadásából.

A csomagot több, korábban felvásárolt technológia is kiegészíti, legfőbb vonzerejét viszont az SAP teljes portfólióját jellemző integrációs filozófia jelenti. A CRM-es objektumok például fokozatosan átkerülnek az S/4HANA alá (a szigorú ütemterv alapján a második kiadás már 2018 végére kijön), és a HANA platform az integrációs szcenárió nyomán az egységesülő adatmodellel, a táblák egszerűsítésével, a redundancia csökkentésével vagy a Fiori UX alapok bevezetésével ezen a területen is komoly hatékonyságnövekedést ígér.
 

Aki azt hitte, hogy egy 2018-as technológiai rendezvényen nem lesznek humanoid robotok,

az természetesen tévedett. A Partner NOW szekcióban a Netlife jóvoltából a 2.0-snak nevezett ügyfélszolgálati megoldásokból kaptunk ízelítőt. A cég a tavalyi SAP Forumon a HANA alapú Smart Data Streaming alkalmazását demózta egy drónnal, ezúttal pedig egy emberszabású robotot hozott. Bartha Levente ügyvezető először Asimovból és a robotika törvényeiből vizsgáztatta a közönséget (a vizsga eredményét jóindulatúan nem értékelte, mi sem tesszük), majd rátért a vállalkozás új üzletága, a Netlife Robotics jövőképére.
 

A Netlife éppen a SoftBank Pepper nevű humanoid robotjához próbálja hozzákapcsolni saját fejlesztésű know-how-ját, amit a későbbiekben szolgáltatás formájában értékesítene a hardver mellé. Az új modell – így a rendszert képviselő humanoid robot – az emberi viselkedésmintákat követi, az elképzelések szerint intergráltan működik majd az összes vonatkozó back-end rendszerrel, nem utolsósorban pedig magyar nyelven is érteni vagy beszélni fog. Mindez olyan gyakorlati előnyöket ígér, mint az ügyfelek őszintébb és sűrűbb visszajelzései, a soknyelvűség (magyarul most tanul), de számtalan gyakorlati előnyt ígér az egyszemélyes kampányoktól a biometrikus azonosításon át az idősek és fogyatékosok támogatásáig.

Mindezt a hangvezérlés, összekötve a mesterséges intelligenciával, lépésről lépésre emeli a 2.0-s szintre. A Netlife szerint a kioszkok kiváltása, az emberi erőforrás tehermentesítése vagy a kisebb ügyfélszolgálatok teljes helyettesítése mellett a robotok nem kézzelfogható értékeket is erősíthetnek. Pepper eközben ott parádézott a színpadon, és fárasztó vicceket mesélt, amikor a gyengélkedő mobil hálózat és a kedvezőtlen akusztika nem lehetetlenítette el teljesen a Netlife amúgy is nagyon korai szakaszban járó technológiáját.

Tovább az SAP NOW Hungary konferencia második napjára »