Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) csütörtökön tette közzé nyilvános felhívását az internetes keresőszolgáltatásokra és webböngészőkre vonatkozóan, ami egy vitairat és az abban megfogalmazott kérdések formájában gyűjtené be a véleményeket a szegmensre jellemző piaci versenyről és a felhasználók választási lehetőségeiről. A dokumentumból rögtön kiderül, hogy az ACCC ezen a területen különösen aggályosnak találja az előre telepített szoftverek és azok alapértelmezett beállításainak hatását, ezzel kapcsolatban pedig összefüggéseiben is megvizsgálná az aktuális trendeket és a szállítók gyakorlatait.

A mellékelt hivatkozásokból kiderül, hogy jelenleg a Safari a legnépszerűbb böngésző az ausztrál mobilos felhasználók között, miután az Apple szoftvere fut az okostelefonok és táblagépek 51 százalékán, a Google Chrome pedig a második 39 százalékkal. A desktop környezetben nagyjából megfordul az arány, ott a Chrome 62 százalékon, míg a Safari 18 százalékon áll. Ennek alapján tehát elmondható, hogy csak az Apple és a Google böngészői rendelkeznek meghatározó részesedéssel, míg az Edge, a Firefox, a Samsung Internet vagy bármely más termék összességében nem számít érdemi tényezőnek.

A versenyhivatal a böngésző- és keresőpiaci erőviszonyok felmérése mellett nagyon kíváncsi rá, hogy az ausztrál felhasználók szempontjából milyen tendek jellemzők a két nagy szállítóra a vonatkozó szolgáltatások, az operációs rendszerek vagy a készülék-ökoszisztéma működését illetően. Ugyanilyen lényeges dolog, hogy a ACCC majdnem két év után ismét leporolta azt a kérdést, hogy az ottani helyzetben milyen relevanciája van az Európai Bizottság 2018-as döntésének, amelyben 4,3 milliárd eurós büntetést szabtak ki a Google-re az Android rendszerrel kapcsolatos versenykorlátozó gyakorlata miatt.

A jelszó megint a választási lehetőség

Az EB megítélése szerint a Google a mobil operációs rendszeren keresztül az asztali gépeken már megszerzett dominanciáját próbálta a mobil platformra is kiterjeszteni, az androidos eszközgyártókat és mobil operátorokat is saját alkalmazásainak telepítésére kényszerítve a Play licencekhez kapcsolódóan. Bár a Google álláspontja alapján a keresőt, az alkalmazásáruházat és más applikációkat összefogó csomag teszi lehetővé, hogy az Androidot ingyen bocsássa a gyártók és a felhasználók rendelkezésére, a Bizottság szerint ez nem jelentett megfelelő választási lehetőséget.

Mindez a lehetséges új szabályozások szempontjából azért is érdekes, mert az Android az uniós büntetés kiszabásakor már régen eluralta az európai piacot, a felhasználók pedig nem hogy beletörődtek a vállalat alapértelmezett szolgáltatásaiba, de a legnagyobb európai piacokon a legtöbbször letöltött tíz alkalmazásból hat a Google-é volt. Ennek alapján a versenytársak helyzetbe hozatalára irányuló kísérlet már késői volt, különösen, hogy az eszközgyártók sem feltétlenül használták ki teljes mértékben a döntés nyomán kapott nagyobb szabadságot.

Az mindenesetre az ügy hozadékénak tekinthető, hogy azóta az európai Android-felhasználók új képernyőket kaptak, ami időnként felajánlja nekik az alternatív webböngészők vagy keresőeszközök letöltését. Az ACCC még annak idején hat hónapos ultimátumot adott a Google-nek, hogy hasonló megoldást vezessen be Ausztráliában is, ami azonban több mint egy évvel ezelőtt lejárt; a hivatal most az európai gyakorlat eddigi tapasztalatait vizsgálgatja, és azt elemzi, hogy azokat mennyire hatékonyan alkalmazhatnák az ausztrál viszonyok között, akár a választóképernyőktől teljesen eltérő funkciók formájában.

A Facebook mindezzel időlegesen kikerült az ausztrál kormányzat célkeresztjéből, jobban mondva helyet cserélt az Apple-lel, miközben a Google továbbra is a szabályozók figyelmének középpontjában maradt. Bár az illetékesek február végén a Facebook drasztikus lépései ellenére is azt közölték, hogy eszük ágában sincs megváltoztatni a digitális médiapiaci egyensúlyt célzó és a nagy platformszolgáltatókat megsarcoló tervezeten, nem sokkal később kiderült, hogy mindenki nagy megelégedésére mégis változtatni fognak rajta. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem jelent tűzszünetet a törvényalkotók és az online óriásvállalatok között, a következő összecsapás frontja pedig a böngészők és a keresőszolgáltatások területe lesz.