Az új ausztrál szabályozás körüli, egyre élesebb konfliktus során a Facebook egyszerűen kipucolta az ausztrál felhasználók hírfolyamát.

Csütörtökre virradóra teljesen kiürült az ausztrál felhasználók facebookos hírfolyama, miután a közösségi oldal úgy döntött, hogy blokkolja az oda áramló médiatartalmakat a helyi, a nemzeti, de még a nemzetközi csatornákon is. A drasztikus lépés újabb fejezetet nyit az ausztrál kormány és a technológiai szolgáltatók küzdelmében, ami egyre élesebb konfliktust eredményez az új médiatörvény küszöbön álló elfogadása és az internetes platformok megsarcolásának tervei miatt a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásával kapcsolatban.

A Facebook akcióját azóta a tartalomgyártók, a politikusok és az emberi jogi aktivisták is kritizálták, különösen azután, hogy kiderült: a korlátozások a hivatalos egészségügyi tájékoztatásra, az időjárás-jelentésekre, a vészhelyzeti figyelmeztetésekre vagy a jótékonysági programokra is vonatkoznak. A Facebook utóbb bejelentette, hogy fizetni ugyan továbbra sem hajlandó a hírek megosztása után, de a kormányzati csatornákat nem kívánja blokkolni, és minden olyan elérést visszaállít, ami eredeti szándékai ellenére vált elérhetetlenné.

A beszámolókban azonnal felkapták a poént, hogy a következetes intézkedések nyomán még a Facebook saját Facebook-oldalát is eltűntették a feedből, ami a Facebookról szóló híreket osztja meg a Facebookon. A járványhelyzetben azonban kevésbé vicces a többi hírforrás eltüntetése, amelyek közül – a Facebook saját oldala mellett – állítólag már a meteorológiai szolgálat, a szakszervezeti tanács vagy az állami egészégügyi szolgáltatók hírfolyama is helyreállt, más hasonló lapok azonban továbbra sem érhetők el a közösségi hálózaton keresztül.

Scott Morrison miniszterelnök azóta – hol máshol, mint a Facebookon – véleményezte az ügyet, arrogáns és csalódást keltő lépésnek nevezve, hogy a szolgáltató "unfriendelte" Ausztráliát. Mint ismeretes, a Facebook eddig a Google-lel közösen lobbizott az új szabályozás ellen, és mindkét társaság az ausztrál piacról való kivonulással is fenyegetőzött. A Google azonban utóbb sorban kötötte a dollártízmilliós megállapodásokat a nagy médiavállalatokkal, elébe menve a törvény egyik legfontosabb elemének, ami a megegyezések elmaradásával az államra bízza majd a díjak és a fizetési módok megállapítását.

Nem akarják, hogy mások is kedvet kapjanak

Nemrég mi is beszámoltunk ról, hogy a Google egy éves szinten 30 millió ausztrál dolláros (23 millió amerikai dollárnak megfelelő) megállapodást írt alá a Nine Entertainment és a Seven West kiadókkal, a legfrissebb hírek szerint pedig a Rupert Murdoch-féle News Corp Australia is "jelentős kifizetések" fejében csatlakozott a Google új News Showcase szolgáltatásához. A keresőóriás egyébként nem is kívánta kommentálni a Facebook mostani, az ellenkező irányba tett lépését.

A Facebook álláspontja továbbra is az, hogy a várhatóan napokon belül elfogadott médiatörvény (News Media Bargaining Code) alapvetően félreértelmezi a közösségi oldal és a kiadók kapcsolatát, a vállalat pedig éles választásra kényszerült a megfelelőség vagy a hírfolyamok teljes kitiltása között. A facebookos keménykedés legfontosabb oka viszont az lehet, hogy a Google fenti megegyezéseivel éppen most születik egy világszerte érvényes precedens, amelynek alapján más országokban, elsősorban pedig az Európai Unióban vagy az USA-ban is hasonló megállapodásokban kényszeríthetik bele a technológiai plaformok üzemeltetőit.

Bár a Facebook szerint a hírek mindössze 4 százalékát teszik ki az oldalain megjelenített tartalomnak, a Canberrai Egyetem tavalyi kutatása alapján az ausztrál felhasználók 21 százalékának már a közösségi hálózat volt az első számú hírforrása, összességében pedig 39 százalék használta ilyen célokra is a Facebookot. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a videós hírszolgáltatások 29 százaléka már akkor is a Facebookon keresztül jutott el a felhasználókhoz.

Közösség & HR

Ismerni véljük, félünk tőle és kevesen használjuk, mi az?

Ha hinni lehet egy hazai kutatás eredményeinek, akkor a válasz természetesen a mesterséges intelligencia, illetve a szövegalkotásra trenírozott generatív algoritmusok.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.