Nemcsak a vállalatok alkalmaznak mesterséges intelligenciát a pályázatok szűrésére, hanem az álláskeresők közül is egyre többen próbálják MI-eszközökkel javítani az esélyeiket, és az egyenlőtlen felállás már jól látható feszültséget okoz. Az egyik oldalon videóinterjúkkal, MI-biztos kérdésekkel vagy úgynevezett chatbot-csapdákkal igyekeznek kiszűrni a manipulált válaszokat, a másik oldalon pedig sokan érzik tiszteletlenségnek a gépesített kiválasztást vagy a robotok által küldött leveleket, nem beszélve arról, hogy a mesterséges intelligencia a legjobb munkaerőt is könnyen nyilváníthatja alkalmatlannak saját torzulásai és a működésére jellemző áttekinthetetlenség miatt.

Az automatizálás a bírálókat és a pályázókat egyaránt elárasztja kéretlen vagy valótlan ajánlatokkal, és nem meglepő, ha mindkét oldalon az MI-asszisztensekhez folyamodnak, hogy némileg módosítsák a pálya lejtését és beláthatóságát. Természetesen vannak, akik ennek során kisebb-nagyobb kirándulásokat tesznek a morális szürke zónába, az erről szóló viták azonban elvonják róla a figyelmet, hogy maguk az MI-fejlesztők eleve onnan érkeznek. Erre szolgáltat példát a Futurism néhány nappal ezelőtti riportja is, ami egy érdekes részletre hívja fel a figyelmet az Anthropic, az OpenAI egyik fő versenytársának és a Claude chatbot fejlesztőjének állásajánlataiban.

Azt majd ők megmondják

A lap egy szemfüles MI-kritikus bejegyzésére hivatkozva arról számol be, hogy az Anthropic nemkívánatosnak minősíti az MI-eszközök alkalmazását az állásra jelentkezők esetében. "Bár arra biztatjuk az embereket, hogy feladataikhoz használjanak MI-rendszereket a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzéshez, kérjük, ne használjon MI-asszisztenseket az felvételi folyamat során" – idézik az Anthropic felhívását. A vállalat ezt azzal indokolja, hogy a mesterséges intelligencia közvetítése nélkül szeretné megismerni a jelentkezők motivációját, és értékelni akarja a pályázók MI-támogatás nélküli kommunikációs készségeit is, de ezzel még inkább aláhúzza a saját képmutatását.

Ahogy a lap is összefoglalja, az Anthropic mesterséges intelligenciát fejleszt, amiből profitot csinál, amit ügyfelei felhasználnak a munkaerő-felvétel során, sőt amivel az emberi munkaerőt is igyekeznek kiváltani a költségcsökkentés jegyében, de azt már nem szereti, ha az új állást keresők is használják a technológiát. Ugyan még kérdéses, hogy az MI hosszú távon tényleg alkalmas lesz-e a humán feladatok tömeges kiváltására, de a dolgozóknak egyelőre nem is maga az automatizálás okoz problémát, hanem a munkaerőpiacot eluraló "MI-szolucionizmus" és az a szabályozatlan környezet, amelyben a felvételt végző vállalatok sem rendelkeznek világos etikai mércével.

Részletek a Futurism oldalán »