Újabb technológiai eszközzel kísérleteznek a világ egyik legforgalmasabb repülőterén, a londoni Heathrow-n, hogy biztonságosabbá a repülést. Olyan speciális szeknnert tesztelnek – írta a CNN, amely 3D-s képet készít minden csomag belsejéből, így a csomagban lévő minden tárgy, például egy laptop, folyadékok, dezodor stb., sőt a robbanyag is beazonosítható.

Nem ez az első ilyen jellegű kísérlet.

A 100 ml-es korlát

Tizenkét éve terroristák megkísérelték, hogy folyékony formában juttassanak fel transzatlanti járatokra robbanóanyagot. Bár az ellenőrzőponton átjutottak, végül a támadás meghiúsult. Azóta viszont életben van egy olyan szabály, hogy a gépek fedélzetére nem lehet felvinni 100 ml-nél nagyobb mennyiségű folyadékot, sem italokat, sem dezodort, de még kontaktlencse-folyadékot sem. (Persze egyből születtek összeesküvés-elméletek is, miszerint a szabályt igazából a repterek vámszabad területein boltokat üzemeltető, és termékeiket méregdrágán árusító vállalkozások lobbizták ki.)

Ez elég sok kényelmetlenséggel jár az utasoknak – Londonban ráadásul a laptopok felvitelét is tiltják –, ráadásul lassítja a beléptetési folyamatot, mert a kézipoggyászokat is tételesen át kell vizsgálniuk a repülőtér munkatársainak. A brit közlekedési minisztérium, a DfT (Department for Transport ) bejelentette, hogy olyan 3D-s képet készítő röntgenszkennerrel kísérleteznek, amely háromdimenziós képen mutatja meg, hogy mi van a csomagokban. Így az ellenőrzést végző személyzet pontos képet kap a csomagok tartalmáról anélkül, hogy tételesen át kellene vizsgálnia azokat. A DfT állítása szerint a szkenner a robbanóanyagok kimutatására is alkalmas.

A 6-12 hónaposra tervezett teszt párhuzamosan három jelentős nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtéren, a Heathrow mellett a New York-i John F. Kennedyn és az amszterdami Schipholon folyik.

A technológiáról, annak fejlesztőjéről nincsenek közelebbi információk. A The Guardian szerint az ellenőrző eszköz nem klasszikus röntgen (érdekes is lenne ha a reptéri ellenőrzést végzőknek naphosszat ólombetétes köpenyekben kellene dolgozniuk), hanem inkább az orvosi CT-k elvén működik.
 

Cipő, törölköző, víz még csak elmegy egymás mellett, de mit keres ott egy ácskalapács? A kép illusztráció a Hethrow csomagellenőrzéséről)

Megjegyzendő, hogy a folyadékellenőrzés problémájának megoldása nem csak az utasok érdeke. Állítólag a a Heathrow-n évente kétezer tonnányi folyadékot koboznak el, aminek a megsemmisítése is elég költséges.

Egy ötlet már volt – nem jött be

A tilalom bevezetése óta EU-s szinten keresnek arra megoldást, hogy fel lehessen oldani a korlátozást. Eredetileg 2013-ig kellett volna megtalálni a megoldást, az EU akkorra irányozta elő a tilalom eltörlését. Ez azonban – részben a britek ellenállásán – elhasalt, ugyanis az EU-n kívüli forgalomban Londonnak kitüntetett szerepe van. A brit légyügyi hatóságoknak és a légi forgalmi szolgáltatók szervezetének egyaránt az volt az álláspontja, hogy bár fontos az utazók kényelme, a légi közlekedés az az iparág, ahol ha a biztonsággal kapcsolatban kérdés van, nincs kérdés: azaz csak akkor oldható fel a folyadéktilalom, ha van megfelelő technológia a folyadék formájában felcsempészhető robbanóanyagok – vagy azok előállítására alkalmas alapanyagok – kiszűrésére. Akkor a tilalom feloldását 2018 januárjára halasztották. Ám a szabály továbbra is érvényes, mivel még mindig hiányzik az a technológia, amely garantálná a veszélyes folyadékok száz százalékos kiszűrését.

Négy éve már lefolytattak egy kísérletet a Heathrow-n, valamint további 64 európai repülőtéren. A brit Cobalt Light Systems nevű startup (azóta már felvásárolta egy biotechnológiai cég) egy olyan lézerszkennerét próbálták ki, amely ígérete szerint akár 3 literes palackok tartalmát is képes lett volna elemezni kinyitás nélkül. A Cobalt elsősorban gyógyszeripari és élelmiszeripari célokra fejlesztette a speciális lézerspektroszkópiai eszközét, hogy meg lehessen állapítani becsomagolt anyagok összetételét. Bár a technológiai ígéretes volt, a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »