Ahogy az Sundar Pichai vezérigazgató nemrégiben tett nyilatkozata alapján várható volt, versenytársaihoz hasonlóan a Google is atomenergiával igyekszik jóllakatni a mesterséges intelligencia felfutása miatt egyre éhesebb adatközpontjait. A cég a kis méretű, moduláris atomreaktorok (SMR) telepítésétől azt reméli, hogy így a fenntarthatósági célok teljesüléséről sem kell feltétlenül lemondani.
A témában kiadott közlemény szerint a techóriás a Kairos Power elnevezésű energetikai startuppal áll össze, amelynek 2030-ra kell elkészítenie az első SMR-t, amit aztán "további reaktorok telepítése követ" 2035-ig. Hogy pontosan hány minierőműről van szó, arra nem tér ki bejegyzés, ám az tudható, hogy összességében 500 MW tiszta energiát szeretne kapni a Google a megállapodás keretében. (Ez a teljesítmény nagyjából megfelel a Paksi Atomerőmű egy blokkjának termelésével.)
Ami az építőt illeti, a Kairos Power technológiája kapcsán kiemelik az alacsony nyomáson működő reaktort, ami egyszerűbb, megfizethetőbb nukleáris reaktorkonstrukciót tesz lehetővé. A cég egyelőre nem rendelkezik kész SMR-rel, a mostani együttműködés tehát egyben fejlesztési projektként is felfogható. A startup ugyanakkor idén nyáron már elkezdett egy "nem termelő demonstrációs reaktort" építeni Tennessee államban, ami az első ilyen jellegű építkezés az USA-ban, amely megkapta a hatósági jóváhagyást.
Atombiztos választás
Az atomenergia ebben az összefüggésben azért kiemelt téma, mert korábban már az Amazon vagy a Microsoft is elindult ebbe az irányba, hogy biztosítsa egyre magasabb összfogyasztású adatközpontjainak energiaellátását.
Július elején mi is beszámoltunk a Google legújabb környezetvédelmi jelentéséről, amelyben a legfontosabb számok nem éppen a 2030-as karbonsemlegesség felé mutattak. Ennek oka pedig elsősorban a számításintenzív MI-folyamatokat kiszolgáló újabb és újabb szerverfarmok üzembe állítása, ami nemcsak drága, de elképesztően energia- és vízigényes dolog. Mint kiderült, az üvegházhatású gázok kibocsátása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet a Google-nél, 2019-hez képest pedig majdnem másfélszeresére növekedett.
(Illusztráció: Google)
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak