A várakozásoknak megfelelően Las Vegasban, a világ legnagyobb konzumer elektronikai kiállítása keretében debütáltak hivatalosan a Nvidia legújabb grafikus vezérlői. A Blackwell néven futó 50-es széria a legkeményebb gamerektől a kriptobányászokon át a mesterséges intelligenciával bűvészkedőkig mindenki számára hasznos lehet, de ennek ára van. Szó szerint.

A család csúcsmodellje, a már január végén boltokba kerülő RTX GeForce 5090-ért egy dollár híján 2000 dollárt kérnek majd (abba egyelőre bele sem érdemes gondolni, mennyibe kerül majd forintban, mire Magyarországra ér a termék). A legolcsóbb, valamikor februárban érkező 5070-es viszont "csak" 549 dollárba kerül, ugyanakkor Jensen Huang vezérigazgató szerint a fejlesztéseknek köszönhetően ez is nagyjából olyan teljesítményre képes, mint a korábbi generáció legerősebbje, az RTX 4090.

A most bevezetett, magas képfrissítést célzó DLSS 4 technológiának, az MI-támogatásnak és a GDDR7 memóriának köszönhetően a Blackwellek nagyjából kétszer olyan erős produkcióra képesek a komoly teljesítményt igénylő feladatoknál, mint közvetlen elődeik. Az alábbi vidóban például a Cyberpunk 2077 az RTX 4090-en másodpercenként 110 képkockával fut, míg a csúcsra járatott 5090 kényelmesen zakatol 220 FPS-en.
 

Van más is

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékeivel a világ legértékesebb vállalatává növő Nvidia természetesen nem elégedett meg néhány grafikus vezérlő bejelentésével.

Mint kiderült, érkezik a gyártó tavaly tavasszal bemutatott, adatközpontokba szánt GB200-as platformjának kicsinyített változata. A 70 ezer dollárba kerülő GB200-hoz képest a GB10 bizonyosan olcsóbb lesz, ami el is várható egy asztali gépbe tervezett feldolgozó egységtől. Utóbbi mögött egy Blackwell GPU és egy Grace CPU dolgozik majd egységesítve, és Huang szerint már májusban kipróbálható lesz élesben a Project DIGITS-nek nevezett AI PC-ben.

A sok újdonság közül mindenképpen említésre érdemes még a robotok és önvezető járművek tervezésére kihegyezett Cosmos platform. A rendszer úgynevezett világalapmodelleket (WFM) használ, azaz olyan MI-modelleket, amelyekkel a fizikai világ körülményeit lehet szimulálni, amivel a remények szerint nagyban felgyorsítható lesz az autonóm közlekedésre képes megoldások fejlesztése. És ha már önvezetés: megállapodás született arról, hogy a Toyota, a Continental és az Aurora fejlett- és autonóm vezetési rendszereit is az Nvidia megoldásai támogatják.

_{(Illusztráció: Nvidia)}