Ezt állítja az Ychart egy terjedelmes tanulmánya, mely szerint a cloud kiváltotta földrengés okozhatja a Nagy Kék vesztét.
Hirdetés
 

Földrengést okozhat az IBM-nél a cloud computing – állítja az Ycharts elemző cég egy tanulmánya, amely párhuzamot von Japán és a Nagy Kék fejlődése között. A terjedelmes elemzés szerint Japán és az IBM történetében is az ún. földrengés modell érvényesül: miközben a felszínen látszólag semmi sem változik, a mélyben növő feszültségek mindig valamilyen traumatikus változásba torkollnak.

Az IBM átélt már ilyen földrengés jellegű változást, amikor a hardver és szoftvergyártó céget Lou Gerstner vezetésével IT-szolgáltató céggé alakították. Akkor a megújulással a csődtől mentette meg a céget az 1993-tól 2002-ig regnáló CEO.

Most újabb földrengés van készülőben, állítják a tanulmány készítői. Akik persze azt a hangzatos kérdést is felteszik, hogy vajon túléli-e az IBM ezt az újabb megrázkódtatást. Annak ellenére állítják ezt a kutatók, hogy a valóban nehézségekkel küzdő cég erőteljesen nyitna a felhőszolgáltatások irányába. Persze a két éve folyamatosan csökkenő bevételek és a még tragikusabban alakuló profit mindenképpen figyelmeztető jelek.

Nem kelendő a hardver

A problémákat a szerzők szerint már az IBM bevételeinek megoszlása is mutatja (lásd a mellékelt grafikont).

Az IBM bevételeinek és profitjának megoszlása 2013-ban | Create Infographics

A felhő terjedése láthatólag nagyon megviselte az IBM hardveres üzletágát, egyszerűen azért, mert sok cégnek gazdaságosabbnak tűnt felhőbe költözni, mint beruházni. A Systems and Technology-nak nevezett szegmens bevételei a 2009-tól tartó felívelés után 2011-után megzuhantak, ráadásul látványosan.

Ezt a szakértők részben annak tudták be, hogy az idén végül a Lenovónak eladott x86-os szerver üzletág körül sok volt a bizonytalanság, ami az ügyfelei egy részének elpártolását hozta. (Az ügylet még nem zárult le, mert bár a kínai hatóságok már rábólintottak – érthető módon –, az amerikai hatóságok, köztük a CFIUS (Committee on Foreign Investment in the U.S) még vizsgálják az üzletág kínai kézbe kerülésének biztonsági kockázatait.) Ha lezárul az üzlet, az egyfelől csökkenti a bevételeket, másfelől lesz egy pozitív hatása is. Nőhet a szegmens nyereségessége, hiszen ott az x86-os szervereken nagyon keveset tudott keresni az IBM.

Ugyanakkor a cloud hatására a unixos rendszerekből és a tárolókból származó bevételek is csökkenhetnek. Ez adja a cég bevételeinek megközelítőleg a 7 százalékát. Ugyanakkor, ha ötéves távlatban ez a szegmens évi 5 százalékot csökken, az éves szinten az IBM összbevételeinek fél százalékos csökkenését hozza.

A hardverrel leverik a szolgáltatást is?

Az x86-os ágazat eladásának a hatása azonban tovább is gyűrűzhet, azaz közvetve érintheti a tanácsadási és szolgáltatási bevételeket is. Az IBM ugyanis eddig azt a stratégiát követte, hogy hardvert, szoftvert és szolgáltatásokat csomagban próbált értékesíteni, amivel két legyet ütött egy csapásra.

Egyrészről a kereskedőinek így sokkal nagyobb tere volt a taktikázásra, hiszen rugalmasabban tudták alakítani az ajánlataikat. Másfelől az IBM árait így jóval nehezebb – ha nem lehetetlen – volt összehasonlítani a versenytársaiéval. Tegyük hozzá azonban, hogy számtalan olyan cég van, amely a szolgáltatásai mellé nem kínál hardvert, és mégis vígan megél a piacon. Ráadásul az IBM szolgáltatásainak többsége nem is függ össze a hardverértékesítéssel.

Ami viszont összefügg – elsősorban a technológiaimplementáció és az integráció –, az épp a unixos rendszerekhez kapcsolódik, amit az IBM egyelőre meg akar tartani.

A szoftver nagyon megy

És akkor a harmadik üzletág, a szoftver. Ez jól láthatóan nagyon nagy nyereséggel működik. Miközben a bevételeknek csak a 27 százaléka, a nyereségnek már a 48 százaléka származik erről az területről. Az IBM vezérigazgatója, Ginni Rometty a szoftverben és a cloudban látta a cég jövőjét. (Az IBM mindig is ott volt a legjelentősebb szoftvergyártók között, például amikor a köztudatban a Microsoft volt a világ legnagyobb szoftvergyártója, az IBM – a vállalati szoftverei révén – messze nagyobb volt.)

Gestner szolgáltató céggé alakította, Palmisano eladta a PC-s üzletágát,
de mit csinál Rometty?

Az IBM szoftverüzletága egy sor területen valóban nagyon erős. Ráadásul megoldásai igencsak illeszkednek a felhősödéshez, az internetes és mobil kommunikációs tranzakciók, valamint a keletkező adatok mennyiségében bekövetkezett robbanáshoz. A cég ugyanis hagyományosan erős a middleware piacon, amely segíti a különböző rendszerekből származó adatok összegyűjtését és megosztását, másrészt erős a feldolgozásban, azon belül a mesterségesintelligencia-kutatásában is. A régóta fejlesztett, és a kognitív számítástechnikában élen járó Watsonra például januárban önálló céget is alapított, és komoly pénzügyi forrásokat is tett mögé.

A Watson óriási lehetőségek előtt áll, ha az IBM jól tudja piacosítani a képességeit, illetve a mesterséges intelligencia terén végzett kutatásainak az eredményeit. Az orvosi diagnosztikától az üzleti analízisig számtalan területen szinte egyeduralkodó lehetne. Ez lehet egy lehetséges kiút az IBM-nek. Ezen az alapon újraépítheti magát a cloud okozta földrengés után.

Újabb gyökeres fordulat kell

A hagyományos felhőszolgáltatásokban az IBM ugyanis kevésbé tűnik sikeresnek. Bár már jó ideje vásárol fel cloudtechnológiákat birtokló cégeket, 2013 elején elég nagy pofont kapott, amikor egy CIA-beszerzésénél alulmaradt az Amazonnal szemben. Bár a döntést az IBM megtámadta, végül tavaly októberben visszavonta a keresetét. (A projekt alakulásáról tanulságos elemzést közölt a Business Week idén májusban.)

Szakértők szerint a cloud szolgáltatások piacán a Google, az Amazon, de még a Microsoft is jóval előrébb tart mind technológiában, mind tapasztalatban. Olyannyira, hogy az IBM-nek nehéz lesz ezt a hátrányt ledolgoznia, mégha fel is húzza a tervezett 15 új adatközpontot (köztük kettőt épp az amerikai kormányzati megrendelések kiszolgálására).

A kiutat éppen azok a terület biztosíthatják, amikben az IBM most a legjobb: az mesterséges intelligencia, a hagyományosan erős middleware-vonal és néhány fontos, a privát felhőmegoldásokban használható technológiai.

Cloud & big data

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.