Közel 1,2 ezermilliárd dollárt fektetnek 2030-ig elektromos járművek (EV) fejlesztésére és gyártására, akkumulátorokra és nyersanyagokra a nagy autógyártók. Ezt a számot a Reuters olvasta ki a vállalatok nyilvánosan elérhető adataiból és publikált terveiből, előrejelzéseiből (és mellékelt hozzá egy impresszív infografikát is, amelyben felvázolnak különböző forgatókönyveket az EV-ökoszisztéma jövőjét illetően).

Az autógyártók azzal számolnak, hogy 2030-ban már nagyjából 54 millió akkumulátoros EV gördül le a gyártósorokról, ami a teljes járműgyártás több mint felét teszi ki. Ha ez megvalósul, az azt jelentené, hogy az évszázad közepére az utakon futó autók kb. 60-70 százaléka lehet EV. A növekedést persze akkumulátorgyártási kapacitással is le kell követni: 2030-ig az iparág 5,8 terawattóra akkumulátorgyártási kapacitás telepítését tervezi. (Összehasonlításként: az USA teljes elektromosenergia-igénye 2021-ben 3930 terawattóra volt.)

Lehet fogadni, ki mondta be a legnagyobbat

Gyártókra lebontva is tanulságosak a 2030-ra kitűzött célok. Az legmerészebb tervei a Teslának vannak (az persze köztudott, hogy Elon Musk Münchhausen báró után a világ második legjelentősebb – de mindenképpen a leggazdagabb –  nagyotmondója): 2030-ban 20 millió EV-t gyártanának (ehhez kb. 3 terawattóra akkumulátor kell). Musk belengette, hogy készítenek majd low budget modelleket is (érts: fele annyiba kerül, mint egy Model 3, ami jelenleg 22 millió forintnál indul).

A Reuters nem minősíti a Tesla terveit, csak megjegyzi, hogy ez azt jelentené, hogy a következő nyolc év alatt képes a jelenlegi több mint 13-szorosára növeli a termelését (idén kb. 1,5 millió járművet akarnak eladni). Ekkora kapacitásnövelésnek a költsége több százmilliárd dollár.

A Volkswagen, melynek valószínűleg némileg jobban szervezett a gyártása, és nagyobb is a gyártási kapacitása, mint a Tesláé, 100 milliárd dollárt szán EV portfóliójának bővítésére. A tervek része, hogy hatalmas akkumulátorgyárakat építenek Európában és Észak-Amerikában, sőt az összegnek a kulcsfontosságú nyersanyagok beszerzését is fedeznie kellene.

A Toyota 70 milliárd dollár elkötését tervezi. A japán gyártó úgy számol, hogy 2030-ban már legalább 3,5 millió akkumulátoros EV modellt értékesít. Legalább 30 modell tervezése van folyamatban, és a tervek szerint a teljes Lexus-családot áttervezi EV-vé.

A Ford Motor folyamatosan növeli az új EV-kre fordított kiadásait. A jelenlegi nyilvánosan elérhető tervekben 50 milliárd dollár elkötése szerepel 2030-ig. Ebből mintegy 240 gigawattóra akkumulátorgyártási kapacitás épül majd, és 2030-ra évi 3 millió EV modellt szeretnének gyártani – ez a Ford teljes gyártási volumenének a fele lesz.

A Mercedes 47 milliárd dollárt tervez elkölteni EV-fejlesztésre és -gyártásra. Érdekes, hogy a modellfejlesztésekre menne a kisebb része, és kétharmadát költené arra, hogy 200 gigawattórára növelje globális akkumulátorgyártási kapacitását.

A BMW, a Stellantis és a General Motors egyaránt 35 milliárd dollár fejlesztéssel tervez. Közülük a 16 márkát összefogó (az Alpha Romeótól a Peugeot-on át az Opelig) Stellantis szintén az akkumulátorgyártási kapacitását bővítené, a pénz jelentős részéből 400 gigawattóra gyártási kapacitást építene ki.

2030-ig a magyar autóipar is átáll

Ezek a tervek a magyar ipart is érintik. A BMW Debrecenbe tervezett gyára, amely elvileg 2025-ben kezdi meg a termelést, már a tisztán elektromos hajtású Neue Klasse modellcsaládot gyártja majd. Az Audi lassabban vált, az első EV-k 2029-ben gördülhetnek le a győri gyártósorokról. A Mercedes előrébb jár: a kecskeméti gyárban kereken egy éve jött le a szalagról az első tisztán elektromos hajtású autó, egy Mercedes EQB SUV (lásd cikkünk címlapképét), de pár hete az is felröppent, hogy a Riviannal közös elektromos furgongyártást is Magyarországra hozza a német vállalat.