A vezető MI-modelleket tesztelő szakértők úgy találták, hogy a robotok válaszai gyakran pontatlanok, félrevezetőek, sőt kifejezetten károsak, ha valaki a szavazásokkal kapcsolatos információt keres náluk.
Hirdetés
 

A generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek között az egyik legfontosabb a választások befolyásolásának, ezen keresztül pedig a demokratikus társadalmi berendezkedés felforgatásának lehetősége, a technológia rohamos fejlődése és hozzáférhetővé válása ugyanis új lehetőségeket jelent a megtévesztő szövegek, képek vagy videók létrehozására és terjesztésére a különféle csatornákon. A Microsoft, a Google, a Meta, az Amazon és más technológiai nagyvállalatok erre reflektálva írták alá nemrég azt egyezményt (AI Elections accord), amelyben általános kötelezettségeket vállalnak a generatív MI-re épülő visszaélések megelőzésére, illetve az MI-vel létrehozott anyagok észlelését szolgáló megoldások közös fejlesztésére és bevezetésére.

A probléma azonban sokkal mélyebbnek tűnik a szándékos manipuláció elleni fellépésnél, amennyiben az MI-modellek fejlesztése abba az irányba mutat, hogy azok felváltsák a hagyományos internetes keresőket és hivatkozásokat a gyakori kérdésekre. És amíg a mesterséges intelligenci jól dokumentált megbízhatatlansága nem feltétlenül okoz katasztrófát a triviális ügyekben, addig a következmények sokkal súlyosabbnak tűnnek, ha milliókat tájékoztat majd félre arra vonatkozólag, hogy hogyan kell például regisztrálni a soron következő választásra. Márpedig az Institute for Advanced Study és a néhány napja debütált Proof News közösen kiadott jelentése szerint a legnépszerűbb MI-szolgáltatások is gyengén teljesítenek az (ebben az esetben amerikai) szavazásról szóló kérdéseket illetően.

Ez így tényleg nem néz ki jól

A tanulmány alapján egyetlen modellben sem lehet teljesen megbízni, de némelyik még a többinél is látványosan hajlamosabb a tévedésre. A kísérlet során a Gemini, a GPT-4, Llama 2, a Claude és a Mixtral modelleket tesztelték a megfelelő API-okon keresztül, a lekérdezések eredményeit pedig egy szakértői testület értékelte aszerint, hogy azok mennyire pontosak, károsak, elfogultak és teljesek: egy válasz lehet például pontos, de politikailag elfogult, vagy látszólag teljes, de pontatlan. Minden MI-modellt 26 olyan kérdéssel tettek próbára, amit egy átlagos választópolgár is feltehet neki, a válaszok értékelésébe pedig bevontak egy állami és helyi választási tisztviselőkből, választási szakértőkből és mesterségesintelligencia-tudósokból álló testületet is.

A parancsokat és a kimeneteket bemutató példákat érdemes a Proof News oldalán végigolvasni, a kutatás legfőbb megállapítása mindenesetre az volt, hogy a nagy modellek válaszainak több mint fele pontatlannak, jóval több mint egyharmada pedig károsnak vagy hiányosnak bizonyult a szakemberek többségének megítélése szerint. A Google Gemini, a Mistral Mixtral és a Meta LLama 2 volt a legkevésbé megbízható, miután válaszaik több mint 60 százaléka bizonyult hibásnak, de a leginkább megbízható OpenAI GPT-4 is 19 százalékban adott pontatlan (sőt esetenként teljesen valótlan) információt a szavazások helyével, követelményeivel vagy eljárásával kapcsolatban.

Az API-okon keresztül végzett tesztelés nem feltétlenül tükrözi azoknak a chatbot-verzióknak a teljesítményét, amelyekkel a legtöbb felhasználó találkozik, de a kísérlet a szerzők szerint így is pontosan bemutatja, hogy amit a szolgáltatók mesterséges intelligenciának hívnak, arra jobban illene a "hihetően hangzó, ellenőrizetlen találgatások" elnevezés.

Közösség & HR

Végre pénzt is látna a nagy MI-fejlesztőkből a most 25 éves Wikipédia

Miután a modellek betanításának és az MI-chatbotok működtetésének is az alapja az online enciklopédia lerablása, a Wikimédia Alapítvány olyan új megállapodásokat jelentett be, amelyeken keresztül a Microsoft, a Google, a Meta és a többiek is áldozhatnak néhány dollárt a Wikipédia fennmaradására.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben

Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.

Az adatvezérelt működés sikere ritkán múlik azon, milyen technológiát vezet be egy vállalat. Sokkal inkább az a kulcs, hogyan illeszti az adattárházat, a BI-t és az MI-megoldásokat a meglévő rendszerekhez és döntési folyamatokhoz.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.