Az Európai Központi Bank (EKB) esetleges orosz hátterű kibertámadásokra készíti fel az európai bankokat, tekintettel az Ukrajna körül fennálló feszültség fokozódására – számolt be róla tegnap a Reuters. A hírügynökség bennfentes forrásaira hivatkozva arról ír, hogy az EU az összes lehetséges eszközzel igyekszik tompítani a konfliktus pénzügyi következményeit, miután a régió politikai és üzleti vezetői szerint a helyzet további elmérgesedése az egész térségben komoly gazdasági károkat okozna.

A Christine Lagarde vezette EKB, mely mások mellett Európa legnagyobb hitelezőit is felügyeli, ezek szerint komolyan számol bankok ellen Oroszországból indított kibertámadásokkal. Míg a szabályozó eddig elsősorban a járvány idején törvényszerűen felvirágzott pénzügyi csalásokra összpontosított, most az ukrán válság nyomán az orosz állami szponzorációval végrehajtott informatikai támadásokra koncentrál, és információt kér a pénzintézetektől a védelmi intézkedésekről.

A Reuters forrásai megerősítették, hogy a bankok kiberháborús teszteket folytattak, hogy próbára tegyék képességeiket az ilyen támadások elhárítására. Az EKB, mely prioritásai közé sorolta a kiberbiztonsági sebezhetőségek kezelését, ezt egyelőre nem kívánta megerősíteni, hasonló aggodalmak azonban világszerte tapasztalhatók. Az amerikai pénzügyminisztérium például már január végén riasztást adott ki a pénzintézeteknek, a megtorlásul indított akciókra figyelmeztetve azokat.

Nem jelentene nagy újdonságot

Mint ismeretes, az év elején több ukrán weboldalt is kibertámadások értek, amelyek egyelőre csak figyelmeztető üzenetekről szóltak. Az ukrán állambiztonsági szolgálat (SZBU) ezeket az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hackercsoportokkal hozta összefüggésbe. Orosz tisztviselők szerint azonban a Nyugatot eluralta a russzofóbia, a Kreml pedig az elmúlt években folyamatosan tagadta, hogy az orosz államnak bármi köze lenne az ilyen akciókhoz világszerte.

Az orosz kormányzat is többször kijelentette, hogy kész együttműködni az Egyesült Államokkal és másokkal is a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében, ami az európai szabályozó hatóságokat a jelek szerint mágsem nyugtatja meg. A brit állami kiberbiztonsági központ (NCSC) és a pénzügyi felügyelet is arra figyelmeztette a nagy szervezeteket, hogy erősítsék meg ellenálló képességüket az elmélyülő feszültség közepette.

A Reuters Mark Bransont, a német pénzügyi hatóság (BaFin) vezetőjét is idézi, aki kedden egy online konferencián kijelentette, hogy a kiberhadviselés szorosan összefügg a geopolitikával. A Fehér Ház korábban Oroszországot is hibáztatta a pusztító 2017-es NotPetya járványért, amikor a vírus Ukrajna infrastruktúrájának egy részét is megbénította. Tavaly a SolarWinds ügye borzolta a kedélyeket, amikor az egyik legnagyobb eddigi hackerkampány során amerikai kormányhivatalok is kompromittálódtak, a Fehér Ház pedig az orosz hírszerző szolgálatokat tette felelőssé.