Elfogadta az orosz felsőház azt a törvényt, amely lehetővé teszi biometriaiazonosító-adatbázis létrehozását Oroszországban. Az orosz központi bank be is jelentette, hogy a pénzügyi szolgáltatásokhoz jövő nyártól már meg is kezdik az adatbázis felépítését.

A központi bank forradalmi előrelépésnek nevezte a törvényt, mivel szerintük ez lehetőséget ad a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiterjesztésére. A rendszer bevezetésével például könnyedén megoldható, hogy anélkül lehessen bankszámlát nyitni, hogy be kelljen menni személyesen egy bankfiókba.

Állami szolgáltatásokhoz is bevezethetik

A megvalósításhoz persze sok részletkérdést kell tisztázni, például a felállítandó adatbázis részletes jogi hátterének kidolgozása már megkezdődött. A központi bank szerint a rendszer önkéntes alapon fog működni, tehát csak annak tárolják a biometrikus azonosítóit (hang-, arc-, íriszminták, ujjlenyomatok) aki erre felhatalmazást ad – a kényelemért, a rugalmasabb és biztonságosabb bankolási lehetőségért cserébe.

A szolgáltatás egyébként kiterjeszthető lesz az állami szolgáltatások igénybevételére is, azaz hosszabb távon mindenki belekényszeríthető a rendszerbe.

Az oroszoknak nem ez az első kísérlete a biometrikus azonosítás állami és üzleti hasznosítására. Állítólag Moszkvában működik a legnagyobb központosított felügyeleti hálózat, amely arcfelismeréssel segíti a rendőrség munkáját (kérdés, hogy akkor nagyságrendileg hol áll a kínai rendszer. A szintén állami tulajdonú Sberbank pedig a közelmúltban bevásárolta magát a VisionLabs nevű cégbe, amely arra utal, hogy biometrikus (arc-, hang-, retinafelismerő) rendszert szeretne építeni.

Az érdekességek

Persze nem is Oroszországról lenne szó, ha nem lenne emögött valami érdekesség, például hogy valamilyen kiskapun ne tegye be a lábát a titkosszolgálat. Az adatbázis üzemeltetőjét már ki is választották, és ebben nem is született nagyobb meglepetés: az egykori Szovjetunió egyetlen távközlési szolgáltatójának jogutódja, Oroszország jelenleg is legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Rosztelekom kapott megbízást erre.

A Rosztelekom monopolhelyzete csak 2005-ben szűnt meg a vezetékes szolgáltatások piacán (egy az EU és Oroszország közötti megállapodás folyományaként). 2010-ben – amikor némi állami segítséggel a mobiladat-piacra is be tudott törni – még mindig az övé volt a távolsági (belföldi és külföldi) beszélgetések piacának több mint a fele. 2010-ben úgy sikerült egyik pillanatról a másikra az egyik legjelentősebb mobilpiaci szereplővé válnia, hogy az az évben meghirdetett frekvenciákat lényegében száz százalékban egyedül nyerte el (40 meghirdetett csomagból 39-et a Rosztelekom nyert el).

Mint azt a Bloomberg írja, a Rosztelekom – amellett, hogy erős benne az állami jelenlét – ezer szállal kötődik az orosz elnökhöz. Az igazgatótanács elnökét Szergej Ivanovnak hívják, aki – természetesen – egykor a KGB alkalmazásában állt. Ráadásul Ivanon irányította egy időben Putyin elnöki stábját, és mellesleg rajta van azon a Krím megszállása miatt szakcionálandó személyek listáján is.