A hatalmas potenciális piacnak tekintett Indiában még mindig a felnőttek alig negyede rendelkezik ilyen eszközzel, míg Dél-Koreában például húszból egy embernek sikerült csak elugrania az online mobilitás elől.

A Pew Research a minap mutatta be legfrissebb anyagát, melynek témája az internet, a közösségi média vagy a mobil felhasználás globális helyzete volt. A 27 országban több mint 30 ezer válaszadó bevonásával végzett kutatás az előző év tavasza óta zajlott, és a nagy csomó közhelyes megállapítás mellett (például világszerte növekszik a közösségi média elérése) ezúttal is tartalmaz néhány érdekes vagy valamennyire meglelpő statisztikát a hálózatra csatlakozó közönségről.

A fejlettek fejlettek, a fejlődők fejlődnek

A rendszeres internethasználat a fejlett piacokon már a teljes lefedettség körül mozog, de mára a fejlődő országok átlaga is – az egy India kivételével – túlhaladja az 50 százalékot. Előbbiek esetében az Egyesült Államok, Svédország, Ausztrália, Hollandia, Izrael vagy Dél-Korea is 90 százalék körüli eredménnyel szerepel, az utóbbiak közül pedig sokan fejlődtek látványosan: Mexikó 2015-ös 45 százalkából vagy a Fülöp-szigetek 34 százaléka 2018-ban rendre 73 és 66 százalékra növekedett.

Az okostelefon-tulajdonosok aránya a fejlett országokban 76, a feltörekvő régiókban 46 százalékos, ám ha általában a mobil készülékekről beszélünk, akkor a különbség sokkal kisebb: 94 és 83 százalék. (A fejlődő és a feltörekvő országokat ez a kutatás is külön csoportba sorolja.) Az okostelefonos listát most is Dél-Korea vezeti egész elképesztően magas, 95 százalékos penetrációval, amivel stabilan előzi a 88 százalékos Izraelt vagy a 87 százalékos Hollandiát is.
 

forrás: Pew Research Center


A felmérésben egyébként kilenc olyan állam szerepel, amelyet a fejlődő kategóriába sorolnak, és ezek közül nyolcban tapasztalták az okostelefonos felhasználás gyors növekedését. Az átlagos 46 százalékos ráta akkor különösen beszédes, ha figyelembe vesszük, hogy négy évvel korábban ugyanezeken a helyeken még csak a felnőttek 27 százaléka rendelkezett okostelefonnal. Magyarországról szólva a riport 64 százalékos okostelefonos penetrációt állapít meg, miközben a felnőttek 9 százaléka nem használ semmilyen (akár okos, akár buta) mobiltelefont.

Leginkább a belső különbségek látványosak

A különbségek persze igen nagyok: Brazília vagy Dél-Afrika 60 százalékot hoz, szemben India 24 százalékával. A fejlett piacokon is nagy a limbó, ha az éllovasok 90 százalék körüli eredményét összevetjük az orosz, lengyel vagy görög 60 százalékkal – vagyis a két kategória, ahogy az a Pew Research felméréséről beszámoló VentureBeat cikkéből is kiderül – alsó-felső határait tekintve szinte egymásba csúszik.

A trendekben a legfontosabb különbséget a felhasználók életkora jelenti. Míg az USA-ban vagy Németországban az 50 éves vagy annál idősebb emberek között 2015 óta 53-ról 67 százalékra, illetve 40-ről 64 százalékra nőtt az okostelefon-tulajdonosok aránya. Ezzel szemben Mexikóban például a 18-35 éves korosztály kétharmada rendelkezik internetképes telefonnal, miközben az 50 fölöttiek között csak tízből hárman használnak ilyen eszközöket.
 

forrás: Pew Research Center


Az egyes felhasználások kapcsán kicsit sem meglepő, hogy az életkor, az iskolázottság vagy akár a nemek szerint is különbségeket figyeltek meg. Itt legfeljebb a megoszlások tűnnek szélsőségesnek bizonyos országokban: Nigériában már a középfokú végzettségűek is hatszor nagyobb arányban neteznek, mint az alacsonyabb képestéssel rendelkezők, és a közösségi médiát is ugyanennyivel többen fedezték fel.

Összehasonlításképpen, ezen a téren Nagy-Britanniában a legmagasabb végzettségűek is csak 75-63 arányban vezetnek az alacsonyabb iskolázottságú felhasználókkal szemben. Magyarországon a Pew Research szerint 62 százalékos a közösségimédia-jelenlét, ami 5 százalékponttal marad el a fejlett országok mediánjától – ezen belül 82-56 arányban a magasabb végzettségűek között népszerűbb a "facebookozás" az alacsonyabb iskolázottságú felhasználókkal szemben.

Konzumer tech

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.