Nem Magyarország fújja a passzátszelet az önvezető autózás bevezetésében, de már az is nagy eredmény, hogy világszerte számolnak velünk – derült ki a KPMG kutatásából. A tanácsadó cég az idén már harmadik alkalommal vizsgálta meg, hogy mely országok alkalmasak az önvezető technológia szélesebb körű befogadására.

Az Autonomous Vehicles Readiness Index 2018-ban 20, tavaly 25, idén viszont már 30 országot tartott részlegesen felkészültnek arra, hogy az önvezető technológia a mindennapi járműforgalom részévé váljon. Magyarország, mely 2019-ben került be ebbe a körbe, a mostani listán a 25. helyen áll.

A KPMG négy alapvető követelménycsoport fejlettségi szintjéhez köti, hogy az adott ország alkalmas-e az autonóm járművek adaptálására. Ezek a szabályozói környezet, a technológiai és innovációs környezet, az infrastruktúra, valamint a fogyasztói hozzáállás.

A fejlődés egyébként általánosnak tekinthető, a tavaly vizsgált országok többsége (17) egy év alatt javított a teljesítményén. Különösen a távol-keleti régió erősödése látványos: Dél-Korea a 12.-ről a 7. helyre ugrott, Szingapúr pedig átvette a lista vezetését Hollandiától.

Feltűnő ugyanakkor az európai államok túlsúlya a legfejlettebbnek tekintett ország között. Az első tíz helyből hatot is európai országok foglalnak el: Hollandia, Norvégia, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Dánia, ráadásul utóbbi most szerepel először a KPMG kutatásában.

A kutatók szerint sokat segít a technológia reális megítélésében, hogy kezd alábbhagyni az övezetés körüli hájp. Ez a cégeket is segíti, mivel így a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet.

Mi történik Magyarországon?

Magyarország 25. helye (tavaly a huszonötös listán még a 21. volt) több tényezőnek köszönhető. Egyrészt sok fontos nemzetközi autóipari beszállító (Bosch, Continental, Knorr-Bremse, ThyssenKrupp stb.), valamint számos független magyar intézmény és vállalkozás foglalkozik az országban az önvezetéssel.

A paletta széles. Az AImotive nevű stratup saját önvezető rendszeren, míg a ThyssenKrupp önvezető járművek kormányrendszerén dolgozik; a Knorr-Bremse autonóm teherjárműveket, a Bosch pedig szenzorokat fejleszt. Emellett megvalósulnak iparágakon étívelő együttműködések is, például a Vodafone az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen fejleszt fizetést is intéző online parkolási rendszert mélygarázsokba.

Az egyetemi környezet is reagált a trendre. 2015 szeptemberében alakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán, amihez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is. Szintén számított az értékelésben a zalaegerszegi ZalaZone tesztpálya, ahol önvezető járműveket is lehet tesztelni.

A tanulmány magasra értékelte, hogy Magyarországon külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, ami segíthet például összehangolni a technológiát és a szabályozást. Magyarország pozícióján sokat rontott ugyanakkor a digitális készségek hiánya. A tanulmány ezzel hozza összefüggésbe az önvezetési technológiák elfogadottságának alacsony fokát is.

Itt nagyon fontos a szabályzói környezet

A KPMG szerint a szabályozói környezet fejlettsége sok tekintetben meghatározza a többi pillér teljesítményét is. Az ugyanis, hogy egy kormányzat hogyan szabályozza az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékony az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében, milyen a kormányzat viszonya az iparággal, mennyire támogatja az innovációt és mennyire nyitott az adatmegosztással járó kollaborációk terén stb., az egyéb tényezőkre (technológiai és innovációs környezet, infrastruktúra, fogyasztói hozzáállás) is komoly hatással van.

Nem meglepő, hogy a felhasználók az információtechnológiát jól kezelő országokban (Svédország, USA, Finnország, Dél-Korea) fogadják el leginkább az önvezető technológiát is. Az önvezető autókra való készenlét korrelál az elektromos autók piaci részesedésével, ezen a területen Észak-Európa (Norvégia, Hollandia, Svédország) áll a legjobban.