Az eredeti Mayflower 1620-ban szállította az angliai Plymouthból az amerikai Massachusettsbe az angol puritánok első csoportját, természetesen még emberi legénységgel. A róla elnevezett 50 láb hosszú, legénység nélküli tengeri drón viszont már a mesterséges intelligencia és az edge computing fejlesztéseire támaszkodva navigál, nemrégiben pedig megpróbálta önállóan teljesíteni ugyanazt az utat, amelyet elődje több mint 400 évvel ezelőtt megtett. A hajó építése 1,3 millió dollárba került, és a ProMare nonprofit tengerkutató szervezet tulajdonában van, míg vezérlését az IBM-mel együttműködve fejlesztik.

A vállalkozást ezúttal (is) különféle kihívások sújtották. Az indulást legelőször 2021 júniusára tervezték, de számos műszaki probléma miatt a hajó kénytelen volt visszatérni Plymouthba. 2022 áprilisában aztán a Mayflower újra útnak indult, hogy végül a generátor hibája miatt a portugál Azori-szigetek felé mdosítsa az útvonalát. A javítások és a május végi újraindítást követően az indítóakkumulátorok töltőáramköreivel akadtak gondok, így végül a jármű az új-skóciai Halifaxban kötött ki.

A beszámolók szerinta plymouth-i induláshoz képest több mint öt hét elteltével a modern Mayflower most is ott áll a dokkban, és végső célját ugyan még nem érte el, így is sikeresen átkelt az Atlanti-óceánon. Az világos, hogy műszakilag a hajó sok kívánnivalót hagy maga után, de az IBM szerint az autonóm rendszerek hibátlanul működtek – beleértve a MarineAI által kifejlesztett "mesterségesintelligencia-kapitányt" is.

Jól teljesítenek a tengeri robotok

A vonatkozó közlemények szerint az még túlmutat a jelenlegi MI-rendszereken, hogy a vezérlés utasítsa és irányítsa a robotikát a mechanikai javítások elvégzésére. Az viszont tény, hogy a Mayflower fedélzeti autonóm rendszerei sikeresen navigáltak az óceánban, és minden esetben jelezték is a szóban forgó műszaki problémákat, amit a fejlesztők hihetetlen eredménynek tartanak. Az eszköz ugyanis így teljesen felelős lesz a saját navigációs döntéseiért, kifinomult szoftverei segítségével pedig a vízben lévő különféle akadályokat és tárgyakat is azonosítja, legyen szó más járművekről, törmelékről, szárazföldi akadályokról vagy akár a tengeri élőlényekről.

Legutóbb tavaly júliusban írtunk egy hasonló kísérletről, amikor egy ugyancsak emberi legénység nélküli robothajó San Franciscóból Hawaiira kelt át, közben pedig nem kevesebb mint 22 ezer négyzetkilométeren fésülte át az óceán alját. A Saildrone Surveyor sikerét akkor alig egy hónappal azt követően jelentették be, hogy az IBM a Mayflower meghibásodása miatt kénytelen volt lefújni a legelső vállalkozását, és arra az évre fel is adta az Egyesült Királyságból az USA-ba vezető transzatlanti út megtételét. A korábbi előrejelzések szerint az autonóm teherhajók is egy-másfél évtizeden belül megjelenhetnek a tengereken, ami a fentiek alapján tényleg nem tűnik elképzelhetetlennek.