A Föld lakosságának kb. 37 százaléka életében soha nem használt internetet. Ahhoz képest, hogy az internet mára a gazdasági megkerülhetetlen gerincvezetékévé vált (nélkülözhetetlenségét leginkább a jelentős biztonsági incidensek vagy kiterjed műszaki hibák mutatják meg), jelenleg is él 2,9 milliárd ember világszerte, aki nem fér hozzá, írja a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU –  International Telecommunication Union) kiadta a 2021-es évet összegző tanulmánya.

Pedig gyorsított a pandémia

A 2019-hez képest ez is látványos javulás: akkor a Föld népességének 54 százaléka, 4,1 milliárd ember volt becsatornázva a világhálóba, míg most már 4,9 milliárd. Az viszont látszik, hogy a pandémia nagy lökést adott a használatnak: 2020-ban 5 százalékponttal javult a mutató, azaz kb. félmilliárd fővel többen neteztek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ehhez képest szolidabb volt a bővülés: 4 százalékpont (kb. 300 millió újabb netező).

Az ITU szerint ha csökkent is, még mindig jelentősek a kapcsolatteremtés képességében a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Annak a 2,9 milliárd embernek a többsége (96 százalék), amely nem jut nethez, a fejlődő országokban él. Ráadásul a 4,9 milliárd netező közül sok százmillióan ritkán, másokkal közösen használt eszközökkel és/vagy nagyon alacsony sebességgel kapcsolódik a világhálóhoz. Bár az elmúlt két év főleg a fejlődő országok felzárkózásáról szólt, a 2,9 milliárd nettől elzárt ember közül közel 400 millióan halmozottan hátrányos helyzetűek, ugyanis olyan helyen élnek, ahol mobilhálózat sincs, .

Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint Afrikában 24, illetve 23 százalékkal nőtt az internetezők aránya, míg a legkevésbé fejlett országokban (pl. Niger, Csád, Burundi, Burkina Faso, Mali) 20 százalékos volt a bővülés. Utóbbi országokban így már minden negyedik lakos (27 százalék) hozzájut valamilyen nethez. Ez a fejlődés azonban csupán arra volt elég, hogy a lefedettségi különbség a világ legfejlettebb és legkevésbé fejlett országai között 66-ról 63 százalékpontra csökkenjen. (A legfejlettebb országokban az emberek 90 százaléka jut nethez.)

Nem mindegy, hol laksz és hány éves vagy

Jóval nagyobb különbségeket mutat a netezők településtípus szerinti megoszlása. Globálisan a városi lakosok majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel jutnak nethez (76 százalék netezik), mint a vidéken élők (39 százalék). Itt is értelemszerűen a fejlett gazdaságokban a legkisebb a különbség (89, illetve 85 százalék), a legkevésbé fejlett országokban viszont közel négyszeres (47-13 százalék.A netezők nemek szerint megoszlásából látszik, hogy míg a fejlett országokban nincs a nemek között különbség a netezés terén, a legkevésbé fejlett országokban a férfiak 31 százaléka, míg a nőknek csak 19 százaléka jut internethez. A különbség a fejlődő országokban is jelentős: 38-27 százalék a férfiak javára.

Ami a korosztályokat illet: 15-24 éves korosztály 71 százaléka használja az internetet világszerte, az összes többi korcsoportnak viszont már csak az 57 százaléka. A generációs szakadék minden régióban érzékelhető probléma. A legkevésbé fejlett országokban a fiatalok 34 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, míg a lakosság többi részének csak 22 százaléka – ám ezekben az országokban a lakosság fele 20 évnél fiatalabb...

Feltör a mobilnet

A kommunikációban egyértelmű a mobil előretörése. Jelenleg globálisan 100 lakosra 110 előfizetés jut. És ahogy a hang-, úgy az internetszolgáltatásban is egyre többen választják a vezeték helyett-mellett a mobilt (is). (Ma már csak 11 vezetékes telefonszolgáltatás jut 100 lakosra.) Érdekes kivételt jelentenek az arab térség államai, melyekben 2015-től ismét nő a vezetékes telefon-előfizetések száma.

A vezetékes szélessávot használók száma a hangszolgáltatással szemben továbbra is nő, ma már globális 100 lakosra 17 előfizetés jut. A legkevésbé fejlett országokban kétszámjegyű ugyan a növekedés, de így is csak 1,4 vezetékes szélessáv-előfizetés jut 100 lakosra. Ezen sokat segíthetene a mobilnet: a világ lakosságának 95 százaléka elméletileg hozzáférhetne legalább 3G-hez, többségük inkább a 4G-hez. Az eszközök és szolgáltatások megfizethetősége azonban komoly akadály. A nemzetközi közmegegyezés szerint a mobilnet akkor számít megfizethetőnek, ha a belépő szintű csomag költsége nem haladja meg az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2 százalékát. A legszegényebb országában viszont akár a 20 százalékot is meghaladhatják a költségek.