Amikor a kereskedelmi űrutazásról beszélünk, óhatatlanul is Elon Musk és a SpaceX jut eszünkbe. Az olyan teljesítményeknek köszönhetően, mint a nemrég sikeresen fellőtt Falcon Heavy hordozórakéta, nagyon előtérbe került a vállalat. Pedig van még néhány jelentkező, akik szintén a kozmoszba vágyódnak.

Évi egymilliárd mellényzsebből

Egyikük a világ jelenleg leggazdagabb embere, az ebben a pozícióban Bill Gatest váltó Amazon-alapító és vezérigazgató. Jeff Bezos a minap New Yorkban, az Explorers Club Annual Dinner rendezvényen adott hangot azon véleményének, miszerint jelenleg még mindig túlságosan drága az űrbe jutás. Ezen változtatna az elkövetkező években.

A nagyratörő tervekhez persze pénz kell, rengeteg pénz. Ezt Bezos az Amazon részvényeinek folyamatos eladásaiból akarja előteremteni. Évente nagyjából 1 milliárd dollárt kíván terve megvalósítására fordítani a cégvezér, ennyivel járul hozzá a szintén általa alapított Blue Origin rakétavállalat működéséhez.

Bezos a helyszínen eddigi tevékenységének elismeréséért megkapta a Buzz Aldrin Space Exploration Awardot. Noha a Blue Origin olyan látványos mérföldköveket nem tudhat maga mögött, mint a SpaceX, előbbi vállalkozás számos technológia fejlődéséhez hozzájárult már. A rakétameghajtású függőleges fel- és leszállás mellett a szuborbitális és a földkörüli pályák eléréséhez szükséges járművek létrehozásában is jeleskedik a vállalat.

A DARPA és a NASA egyaránt együttműködik Bezos hobbiprojektjével. Előbbi a DARPA XS-1 űrrepülő kifejlesztésében való részvétellel bízta meg a Blue Origint, utóbbi pedig számos különböző területen fogott közös vállalkozásokba. Az Amazon-vezér cégéhez kötődik például az első Commercial Crew Development (CCDev) kifejlesztése, mely az emberi űrutazáshoz szükséges technológiák terén hozott az amerikai űrhivatal számára is értékes eredményeket.

Bezos még 2016-ban tett bejelentése szerint jelenleg egy, a megszokottnál jóval nagyobb terheket űrbe juttatni képes infrastruktúra kialakítására fókuszál a vállalat. Létrehozása elengedhetetlenül fontos, hiszen naprendszerünk távolabbi pontjai felé az út nem a Földön kezdődik, hanem egy, bolygónk körül keringő űrállomáson. Ehhez viszont először rengeteg rakományt kell földkörüli pályára állítani.

A nagy rivális

Mindeközben nem ült tétlenül Bezos ebben a tekintetben legfőbb riválisa sem. Mire lehet kihasználni egy rendszeresített rakétaszolgáltatást, ha a megbízók magas száma ellenére még van szabad kapacitás? Nos, Musk erre az esetre kidolgozott tervvel rendelkezik. Amint arról egy hónapja írtunk, olcsó internethozzáférést nyújtó hálózatot épít ki az űrben, melynek első láncszemeit már földkörüli pályára is állította.

Több mint három éve dolgozik Musk azon, hogy olcsó internetezésre lehetőséget nyújtó szatelliteket fejlesszen ki és juttasson fel az űrbe. Az így kialakuló hálózat a Föld felszínének javát lefedné, így gyakorlatilag országhatárok nélküli szolgáltatást nyújthatna. A tervek szerint a következő évtized közepére kiépülő szolgáltatásból származó nyereséget a vállalat a Mars-kolónia létrehozására akarja fordítani.

Musk tavaly ősszel beszámolt Big Fucking Rocket (BFR – Bazi Nagy Rakéta) kódnéven futó projektjéről, ami tulajdonképpen a SpaceX fejlesztéseinek újragondolását jelenti. A SpaceX különböző projektjeit a BFR egyetlen modellben fogná össze, amely felvonultatná a cég eddigi megoldásait, és a bolygóközi utazásra is módot teremtene.

A BFR alkalmas lenne műholdak pályára állítására vagy űrállomások kiszolgálására, az űrhulladék eltakarítására, de embereket is vihetne a Holdra, vagy akár a Marsra. Sőt, a Föld két tetszőleges pontja között is rekord sebességgel, körülbelül 27 ezer km/h-ra gyorsulva szállíthatna utasokat, ami a jelenlegi szuper hosszú, tizenakárhány órás légi járatok menetidejét is nagyjából fél órásra csökkentené. Musk szerint egyébként az új rakéta első fellövése 2022-re várható, ami ezután 2024-ig négy utazást is tehet a Marsra.

Eltérnek a végső célok

Érdemes megjegyezni, hogy a kereskedelmi űrverseny két kulcsfiguráját eltérő motiváció fűti. Musk szerint a Hold és a Mars meghódítása egyfajta backup terv az emberiség számára. Ha nagyon rosszul alakulnának a dolgok a Földön, fajunk túlélése múlhat azon, hogy a naprendszer más égitestein létező kolóniák fenn tudják-e tartani az emberiséget.

Ezzel szemben Bezos anyabolygónk megsemmisülésének apokaliptikus rémképét nem tartja hajtóerőnek. Az Amazon alapítója olyan világot vizionál az űrkutatás felpörgetése révén, melyben az unokájának az unokája is jólétben élhet.