Elon Musk az ausztrál Adelaide-ben tartott International Astronautical Congress (IAC) rendezvényen beszélt a Big Fucking Rocket (BFR – Bazi Nagy Rakéta) kódnéven futó projektről, ami tulajdonképpen a SpaceX fejlesztéseinek újragondolását jelenti. A SpaceX magánkézben lévő űrkutatási vállalatként az űrrepülés költségeit csökkentő technológiákon, ezzel összefüggésben pedig a Mars kolonizációjának lehetővé tételén dolgozik. A különböző fejlesztéseket a BFR egyetlen modellben fogná össze, amely felvonultatná a cég eddigi megoldásait, és a bolygóközi utazásra is módot teremtene.

Egy univerzális megoldásban gondolkodnak

A SpaceX először a tavalyi IAC konferencián jelentette be a Marsra irányuló terveit, hogy egy évvel később újabb részleteket tárjon a nyilvánosság elé. A BFR egy 9 méter átmérőjű, több mint 100 méter magas rakéta (a fenti látványterven éppen ebbe szállnak be az utasok), ami Musk szerint legelsősorban abban különbözik az előző változatoktól, hogy az egyetlen rendszerre fókuszáló fejlesztésekben már látják a gazdaságos működtetés feltételeit.

Ez nyilván nem túl látványos, de meghatározó szempont bármilyen technológia gyakorlati felhasználását illetően, azt pedig Elon Musk is világossá tette, hogy a BFR pénzügyi sikerességének akadálya a befektetők, de elsősorban az ügyfelek (úgy is mint utasok) konzervativizmusa lehet. A SpaceX-nél mindenesetre úgy döntöttek, hogy a BFR-en keresztül tudatosan kannibalizálni fogják az eddig csak lazán egymáshoz kapcsolódó projektetket, amivel pénzügyileg is stabilizálnák a programot.
 

A BFR mindezek alapján alkalmas lenne műholdak pályára állítására vagy űrállomások kiszolgálására, az űrhulladék eltakarítására, és embereket vihetne a Holdra vagy akár a Marsra. Sőt a Föld két tetszőleges pontja között is rekord sebességgel, körülbelül 27 ezer km/h-ra gyorsulva szállíthatna utasokat, ami a jelenlegi szuper hosszú, tizen akárhány órás légi járatok menetidejét is nagyjából fél órásra csökkentené. Musk szerint egyébként az új rakéta első fellövése 2022-re várható, ami ezután 2024-ig négy utazást is tehet a Marsra.

Nem egyhasználatos rakátákat terveznek

A SpaceX koncepciójának lényegi eleme a rakéták újrahaszosíthatósága, mivel jelenleg az űrben folytatott tevékenység árát az egyhasználatos komponensek dobják meg a legjobban. Musk szerint nincs elméleti akadálya annak, hogy a rakétarendszerek is úgy működjenek, mint az utasszállító repülőgépek, ahol egy adott utazás költségeinek legnagyobb részét a repülő üzemanyaggal való feltöltése jelenti. A SpaceX Falcon 9-es rakétája részben már ilyen modell volt, a BFR pedig teljes egészében ilyen lesz.
 

A SpaceX Falcon 9 rakétája már a második útját fejezi be sikeres landolássa

Musk őrültségnek nevezte, hogy az emberiség szofisztikált rakétákat épít, amelyeket aztán minden egyes utazás végén bezúznak. Ehhez kapsolódik a projekt egyik járulékos, de lényegi eleme egy Holdbázis felépítését is lehetővé tévő utazási-szállítási lehetőség megalapozása – a BFR-en belül Moon Base Alpha néven emlegetik a majdani létesítményt. "2017 van, mostanra már kellene, hogy legyen egy bázisunk a Holdon. Mi a franc folyik itt?" – tette fel a kérdést a konferencián a SpaceX vezérigazgatója és vezető tervezője.

Vadul hangzik, de érdemes komolyan venni

Azt Elon Musk is elismerte, hogy az ambiciózus céldátumokból időnként ki szokott futni, így a 2022-es indulásról is elmondta: nem elírásról van szó, de a határidő nyilvn csak a cég szándékait tükrözi. Musk a SpaceX mellett a Tesla és a SolarCity élén már többször is belefutott a tarthatatlan ütemezésbe, de a késedelmes megvalósításon túl nem igazán volt olyan projektje, ami vállalhatatlanul hosszúra nyúlt volna, vagy amit idő előtt fel kellett volna adnia.

A mostani terveket sem érdemes egy legyintéssel elintézni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy SpaceX mostanáig zsinórban 16 alkalommal állított rakétákat Föld körüli pályára – ezek közül két alkalommal pedig olyan rakétáról volt szó, ami a második útját is sikeresen teljesítette. A költségekről most sem derült ki túl sok, bár tavaly, még a BFR bejelentése előtt Elon Musk nagyjából 200 ezer dollárra tette egy-egy utas szállításának az árát. A Holdbázis felállítását és a Marson való letelepedést akkor egy 40-100 éves folyamatként határozta meg, feltételezve, hogy mindkét helyre nagyjából 1 millió telepest szállítanának.

Nem meglepő, hogy a BFR-rel kapcsolatos bejelentések rengeteg kritikát kaptak, de azt a bírálók nagy része elismeri, hogy Musk – bár szeret túlságosan ambiciózus célokat meghatározni – jól viseli a kritikát, és képes addig alakítani az elképzeléseit, amíg azok tényleg megvalósíthatóvá válnak.