Miért csak most kapták fel a no-code szoftverfejlesztési koncepciót? A TechCrunch szerint ez generációs kérdés is.

Kódolni senki sem akar, de kell. Miközben az informatikai eszközök (hardverek, szoftverek) elárasztották az életünket, sőt nélkülözhetetlenek lettek a magánéletünkben és az üzleti életben egyaránt, az ezzel kapcsolatos szakmák (szoftvermérnök, számítógéptudós stb.) nem lettek egy szemernyivel sem népszerűbbek más tudományterületekhez képest, sőt (mára a szakemberhiány globálisan is jelentős gondokat okoz).

Könnyen belátható, hogy kellett találni valamit, ami feloldja a helyzetben rejlő feszültséget. Az elmúlt pár évben kibontakozott az informatikai iparágnak egy olyan irányzata, amelynek célja, hogy a kódolási analfabétákat is bevezesse a kódolás világába. Ezek az ún. no-code vagy kód nélküli platformok. Csak azért nem kell mindenkit átképezni villanyszerelőnek, mert az elektromos hálózat nélkülözhetetlen...

A no-code platformoknak az a célja, hogy összekapcsolja a kódolási tudást és az adott felhasználási terület mélyebb ismeretét. A felhasználónak jó esetben csak utóbbihoz kell értenie, legyen az digitális marketing, online értékesítés, gépi tanulási algoritmus integrálása stb. Az így létrehozott belső alkalmazásoknak a használhatósága és életciklusa is erősen korlátozott, ezért határozottan el kell különíteni az olyan rendszerektől, melyeket eleve úgy építeneke meg, hogy az alapkódkészletet éveken, sőt akát évtizedeken át fejlesztik-csiszolják majd, figyelmezetet blogjában Linus Lee startupper-fejlesztő. Utóbbi rendszerekhez mély kódolási ismeretek (is) szükségesek.

A jelen unikornisai

Arra, hogy van igény olyan eszközökre, amik pár kattintásra egyszerűsítenek olyan projekteket, amikkel korábban egy szofvermérnök-csapat órákat töltött, jól mutatja az ilyen platformokkal jelentkező startupok sikere. A 2017-ben alapított Retool például mindössze három év alatt jutott el az egymilliárd dolláros értékelés közelébe. Némi ellentmondás rejlik abban, hogy a céget nem egy kódolni nem tudó üzleti területen dolgozó szakember alapította, hanem egy szoftvermérnök. Ez azonban könnyen feloldható, és jól rávilágít a no-code alkalmazási terepére is.

A 25 éves alapítót, David Hsut részben a lustasága vezette: elege lett abból, hogy egymáshoz nagyon hasonló belső vállalati alkalmazások fejlesztésével tölti az idejét, és a valóban kreatív feladatokra nem marad ideje. Ezért hozott létre egy olyan felhős platformot, ahol a felhasználónak csak azt kell értenie, hogy milyen folyamaton megy végig az adott program, és azt nulla kódolással összerakhatja funkcióelemekből. (Érdekesség: az alapító ragaszkodott az utolsó tőkebevonásnál ahhoz, hogy a cég értékelése még ne érje el az unikornis szintet, mert szerinte a túl gyors növekedés sok esetben vezet katasztrófához.)

A másik jó példa az Airtable, amely elsősorban üzleti felhasználóknak segít egyszerűbbé tenni a különböző elemzéseket adatbázis-programozás nélkül egy felhős platformmal (állítólag 200 ezer ügyfelük van). A cég szeptemberben kapott 185 millió dolláros befektetést, amivel az értéke már közelít 2,6 milliárd dollárhoz. És jönnek sorban az újak: a Bildr, a Shogun, a Bubble, a Stacker stb.

Bár nehéz elképzelni, a módszer működik. Pontosan amiatt, ami a Retool alapítóját is vezérelte: a vállalatoknál a belső üzleti alkalmazások sok esetben hasonló logikával működnek, legfeljebb más adatforrásokat és más sorrendben, esetleg más függvényekkel stb. használnak egy az adott terület igényeihez igazodó kezelőfelületen. Miért kellene ezt minden esetben újra és újra lefejleszteni?

De egy valamihez akkor is értenie kell a no-code platform felhasználójának: az algoritmikus gondolkodás elengedhetetlen; érteni kell a kód működésének logikáját. Azzal tehát tisztában kell lennie a kódoláshoz nem értő felhasználónak is, hogy hogyan kell megtervezni egy pivot táblát, vagy hogyan működik a gépi tanulás, és hol, milyen feladatokra alkalmazható. Azaz az absztrakció egy magas fokára van szükség, ahol adatokról, bemenetekről, transzformációkról, kimenetekről kell gondolkodni.

Miért itt, miért most?

Kézenfekvő a kérdés: miért nem az Y generációt, a digitális nomádok generációját találta meg a no-code? Hiszen látszólag sokkal nagyobb szükségük lett volna rá egy idősebb korosztálynak, az ún. digitális nomádoknak (vagy Y generáció, azaz az 1961-81 között születettek).

A TechCrunch egyik vezető szerkesztője, Danny Crichton szerint ez generációs kérdés is. A no-code eszközök nem csak azért népszerűek, mert egyszerűbbek, mint megtanulni kódolni. Arra is szükség volt, hogy jöjjön egy olyan generáció, amely pontosan érti azt a logikát, ami ezek mögött a platformok mögött működik. A mai fiataloknak a számítógép, a tablet vagy a mobil nem csak a (tartalom)fogyasztás felülete, hanem az önkifejezés, a kutatás, az elemzés eszköze is, írja Crichton.

Ebben szerinte óriási szerepe volt a Minecraft típusú játékoknak, melyek arra tanították meg a gyerekeket, hogyan építsenek fel egy teljes világot a játékplatform adta eszközökkel, illetve sokakat arra is inspiráltak, hogy bővítsék az adott játék lehetőségeit saját fejlesztésű eszközökkel. A havi több mint 100 millió aktív felhasználóval rendelkező Robloxnak pedig már eleve az a lényege, hogy saját játékokat hozzunk létre (azaz egyfajta spéci no-code platformként működik).

Nem kell, hogy könnyelműségre csábítson...

Az egy dolog, hogy a Minecraft-nemzedék magabiztosan mozog a no-code pályán. De... Azt sohasem szabad elfelejteni, hogy alapvető számítógépes ismeretek és a szoftvermérnöki tudás között óriási a különbség. Az egyszerűen használható céleszköz, amellyel jellemzően rövid életciklusú üzleti alkalmazásokat lehet készíteni, nem váltja ki a mérnöki ismereteket, melyek hosszabb távú, a fentiekhez a stabil hátteret biztosító fejlesztésekhez kellenek. Az IT-szakemberekre vár az egyedi esetek megoldása is, ahogy az integráció, az adatbiztonság megteremtése, az üzemeltetés vagy a karbantartás stb...

Amellett, hogy lehetőséget ad, ellenőrizetlen körülmények között komoly veszélyt is jelent, bővülhet a shadow IT, nőhet az adatszivárgás kockázata, melyeknek az üzleti folyamatokra is komoly negatív hatása lehet.

Megfontolandó az is, amit a fentebb már idézett Linus Lee ír: a no-code helytelen elnevezés, mert azt sugallja, hogy egyszerűbbé válik a szoftvertervezés, és az általános szoftverek kevesebb kódolással is előállíthatók. Ez pedig nagyon félrevinné a gondolkodást, hiszen egyáltalán nem igaz.

Piaci hírek

Délkelet-Ázsiával lép digitális szövetségre az Európai Unió

A most beindított, európai támogatással létrehozott árutovábbítási rendszer mellett együttműködnének a digitális szabványok, a kiberbiztonság, az oktatás vagy a nagy teljesítményű számítástechnika fejlesztésének területén is.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.

a melléklet támogatója a Servergarden

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.