Hosszas "pletykálkodós" időszak zárult le június közepén, amikor is Mark Zuckerberg előállt a régóta emlegetett facebookos digitális fizetőeszköz, a Libra részleteivel, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket intéző Calibra leányvállalat bejelentésével. A jövőre tervezett szolgáltatás beindításával kapcsolatban azonban több probléma is felsejlik, amelyek között csak az egyik, de egyáltalán nem elhanyagolható elem az amerikai politikai élet ellenállása.
Trump nem lájkolja
Az USA első számú embere a szokásos módon, Twitteren osztotta meg pár nappal ezelőtt véleményét a bitcoinról és egyéb kriptovalutákról. A több bejegyzés hosszúságú kirohanásban név szerint szerepel a Libra is, annak ellenére, hogy a Facebook új fizetőeszköze tulajdonképpen nem tekinthető klasszikus kriptovalutának, mivel árfolyama egy bizonyos devizakosárhoz igazodik majd.
Az Egyesült Államok elnökének gondolatai nagyjából úgy foglalhatók össze, hogy ha a cégek bankosat akarnak játsszani, akkor bizony ugyanazokat az engedélyeket kell beszerezniük, és ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelniük, mint amilyenek egy hagyományos bankra nézve kötelezőek. Amúgy pedig az USA-nak csak egyetlen valódi fizetőeszköze van, amit dollárnak hívnak.
Mozgolódnak a demokraták is
Úgy tűnik, Trump elnök véleményével kivételesen a demokrata képviselők is egyetértenek, mivel a Reuters beszámolója szerint a házban már körbe jár egy tervezet, amely egész egyszerűen törvényileg tiltaná meg a Facebooknak, hogy ilyesmivel foglalkozzon.
A napi 1 millió dolláros bírsággal fenyegető dokumentum ugyan cégnevet nem említ, de a szövegből nemigen lehet másra következtetni, mint célzott likvidálásra. A kiszivárgott tervezet egészen egyértelműen a nagy techcégeket pöckölné el a banki területről azzal, hogy 25 milliárdos árbevétel felett lépne működésbe, és csak olyan szervezeteknél, amelyek globális online hálózattal, vagy piactérrel rendelkeznek. Ezek a kitételek remekül illenek a Facebookra.
Hogy a testreszabottság még egyértelműbb legyen, a szöveg kitér arra is, hogy pénzügyi szolgáltatás tilalma kiterjed olyan esetekre is, amikor egy (jogi) személy a fenti feltétleknek megfelelő szervezettel van kapcsolatban. A Facebook valutáját ugyanis a svájcban alapított Libra Foundation kezelné, amelyben sok más tag mellett természetesen maga a közösségi óriás is ott van.
A kétpólusú és többszintes amerikai politikai életben persze nem lesz könnyű törvényerőre emelni az elképzelést, bár a demokraták esélyeit némileg növeli, hogy a republikánus elnök sincs elragadtatva a fejleményektől. Ugyanakkor az épp a napokban rendeződni látszó Cambridge Analytica-botrány kapcsán ismét kiderült, hogy komoly ellentétek feszülnek a két párt között. A demokraták ugyanis nevetségesen kevésnek tartják azt az 5 milliárd dolláros, amúgy történelmi büntetést, amiért a republikánusok hajlandóak voltak megegyezni a Facebookkal.
Nem lesz egyszerű menet
A közösségi hálózat pénzügyi terveit elméletben nem kéne teljesen lenulláznia egy esetleges amerikai tiltásnak sem, mivel a megoldást alapból olyan régiókra építve fejlesztették, ahol fejletlen a bankhálózat, ezért az emberek nem vagy csak nehezen férnek hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz, használatához ugyanis csak okostelefon és net kell. Ugyanakkor az USA hozzáállása a témához más országok szabályozóit is óvatosságra intheti, ami már komolyan fenyegetné a megoldás globális elterjedését.
És akkor még a felhasználói oldal hozzáállásáról nem is beszéltünk. A már említett Cambridge Analytica-botrány és az azóta napvilágra került egyéb stiklik ugyanis nem kifejezetten építették a bizalmat a Facebookkal szemben. Egy amerikai közvéleménykutatás szerint az ottaniak nagyrészt szkeptikusak a Librával kapcsolatban: ötből négyen inkább nem vagy biztosan nem akarják majd kipróbálni az új pénzügyi szolgáltatást annak indulásakor, közülük pedig 45 százalék nevezte meg a Facebookkal szembeni bizalmatlanságot, mint a döntés legfőbb okát.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak