A deep learning és a fake (mélytanulás és a hamisítvány) szavakból képzett deepfake kifejezést a legtöbben még csak mostanában tanulják, bár a létező felvételek utólagos manipulációjára már az ezredforduló előtt is léteztek alkalmazások. Ezek azonban a neurális hálóra alapuló, öntanuló rendszerek fejlődésével váltak képessé az adatfolyamok minden eddignél magasabb szintű manipulációjára, mára pedig a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körben teszi elérhetővé az átlagos emberi érzékszerveknek hitelesnek tűnő videók és hanganyagok előállítását.
Olyannyira, hogy a biztonsági kutatók az audiovizuális megszemélyesítéseket már a legmagasabb kockázatú fenyegetések közé sorolják, mivel a hamisítványok kiszűrése lassan túlmutat az emberi érzékelés korlátain, az MI automatizációs képességei ráadásul a célpontok elárasztására is alkalmasak, tovább növelve a sikeres támadások esélyét. Bár a deepfake ugyancsak mesterséges intelligenciára alapozott kiszűrésére sokfelé folynak kísérletek, ezek jellemzően még korai szakaszban járnak, úgyhogy egyelőre csak a fejlesztések és felhasználások ellenőrzését célzó szabályozási kísérletekkel kell beérnünk.
Nemrég mi is beszámoltunk arról a 35 millió dolláros kárt okozó csalásról, amelynek során egy egyesült arab emírségekbeli banki alkalmazottat vettek rá a bűnözők, hogy átutalja a hatalmas összeget. Az éberségét a saját bankjának egyik vezetőjével folytatott telefonbeszélgetés altatta el, amelynek során a támadók az MI által élethűen utánzott hangot (deep voice) használtak. Így már világosan látszik, hogy a deepfake alkalmazása az olyan etikai problémák mellett, mint mondjuk egy elhunyt színész életre keltése, már gazdasági szempontból is mindenkire komoly veszélyt jelent.
Jobb lesz hozzászokni?
Egy másik ilyen terület a dezinformáció, ahol közösségi média és más online felhasználások vagy technológiák amúgy is a következő szintre emelték a tömegeket célzó félretájékoztató kampányok lehetőségeit. Ezt a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fejlett virtuális megoldásokat kutató központjának multimédiás projektje is igen meggyőzően mutatta be, amikor szeptember legvégén közzé tett egy néhány perces ál-dokumentumfilmet Nixon elnök soha el nem mondott beszédéről a sikertelen, tragédiával végződő Holdra szállási kísérlet bejelentésével.
Bár az "In Event of Moon Disaster" című rövid film tavaly készült, idén szeptember végén Emmy-díjjal is elmerték, ami valószínűleg a korábbinál szélesebb közönséghez is eljuttatta az alkotást. Az MIT az ukrán Respeecher nevű startup közreműködésével alkotta újra Nixon hangját, nem csak azt mutatva be, hogy a technológia segítségével milyen látványos dolgokat lehet létrehozni, hanem azt is szemléltetve, hogy a deepfake videók fejlődésével mire számíthatunk a legújabb kori dezinformációs kísérletekkel kapcsolatban.
Az MIT egyik korábbi tanulmánya már évekkel ezelőtt kimutatta, hogy a közösségi médiában a felhasználók 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztják meg a hamis állításokat, mint a kevésbé izgalmas igazságot, vagyis az álhírek gyorsabban terjednek. Az elkövetkező időkben pedig a deepfake videók is egyre gyakoribbá válhatnak majd ezeken a platformokon, ami a kutatók szerint társadalmi szinten is szörnyű következményekkel járhat. Így mindenképpen fel kell hívni a figyelmet az ilyen jellegű visszaélésekre a társadalom szintetikus médiatechnológiákra való nevelésén keresztül: ezekre ugyanis a rosszindulatú szereplők egyre több szakértelmet és erőforrást fordítanak, a tömegek pedig nem hogy a deepfake tényleges lehetőségeivel, de sokszor még az ilyen technológiák még a létezésével sincsenek tisztában.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak