Az MI-technológiák gyorsa adaptációjával az MI-alkalmazások piaca is egyre nagyobb forgalmat generál: míg 2018-ban 7 milliárd dollárra becsülték az ágazat összes bevételét, addig 2025-re már 90 milliárd dolláros nagyságrendet prognosztizálnak – olvasható a Statista 2019-es Digital Market Outlook kutatásában. Ennek 45 százaléka csapódik le Észak-Amerikában, míg Európa és Ázsia nagyjából a globális bevételek negyed részére számíthat. A jövőt valamennyire előrevetíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmak száma is, ahol az USA és Kína körülbelül 20-20 százalékos részesedéssel rendelkezik; az egyes vállalatokról szólva a Microsoft és a hagyományos szabadalmi gyorstüzelő IBM viszi a prímet.

A bevételek tekintetben Ázsia jórészt Kínát jelenti, amely már most is jól megalapozott piacnak számít az MI-technológiák szempontjából, és a jövőben is gyors növekedést mutat majd. A kínai kormányzat már kiteregette azokat a mesterséges intelligenciát priorizáló gazdasági terveket, amelyek értelmében az ország technológiai és implementációs vonalon is vezető hatalommá válna. Az előrejelzések szerint egyébként a következő évtized végéig éppen a kínai gazdaság lesz az MI-alkalmazások legnagyobb nyertese 7 ezer milliárd dollárnyi hozzáadott értékkel, amit Észak-Amerikában "csak" fele annyira, 3,7 ezer milliárd dollárta tesznek, míg Európa, különösen pedig a világ többi része, meg sem közelíti ezt a szintet.

Két marokkal szórják a pénzt az MI-fejlesztésekre

A mesterséges intelligencia a befektetéseket is mágnesként vonzza. 2018-ban például 12 milliárd dollárnyi vállalati tőke (összesen pedig 15 milliárd dollár) áramlott az MI-fejlesztő cégekbe, 2025-re viszont ez az összeg majdnem a hússzorosára növekedhet. A piac általános felfutása mellett a gépi tanulás az a terület, amely a leginkább élvezi a céges szereplők és a befektetők figyelmét. Már 2017-ben is az összes forrás 62 százaléka ehhez köthetően jelent meg a technológiai szegmensben, és a startup vállalkozások legnagyobb része is a gépi tanulásra koncentrált.

Érdemes megjegyezni, hogy korábban a legtöbb üzletet az amerikai startupok kötötték, de globális részesedésük 2018-ra már 38 százalékra olvadt a friss befektetések szempontjából. Eközben Kína 48 százalékkal előzött, ráadásul a három legtöbb pénzt vonzó MI-startup is már Kínában működik. A nyugati vállalkozások emellett kiemelt felvásárlási célpontjai lettek a tengerentúli Big Tech vállalatoknak: az Apple, a Google, a Facebook, a Microsoft vagy az Amazon étvágya ebben a tekintetben csillapíthatatlannak tűnik. (Az Apple önmagában is 16, a Google pedig 15 ilyen akvizíciót hajtott végre.)

A számok tehát egyre inkább azt mutatják, hogy az MI koncepciója többé nem futurisztikus, sőt a felhasználás gyakorlati példái is egyre szaporodnak. Különösen, hogy a hagyományos piaci szereplők és a feltörekvő startupok is egymást tapossák, hogy minél előbb piacosítsák az általuk fejlesztett termékeket és eljárásokat. Ennek eredményeképpen a szűkebb értelemben vett technológiai szektorban a vállalatok harmada már 2017-ben is alkalmazott MI alapú megoldásokat, és ehhez felzárkóznak mindazok az ágazatok, amelyek fokozottan függnek az információs technológiától.

Nem mind sietnek, akik a legtöbbet remélhetnék az MI-től

Az előrejelzések szerint a legnagyobb változás előtt az utazási és turisztikai ipar áll, amelynek bevételét 2025-re önmagában is 11 százalékkal dobhatja meg a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennél persze látványosabbak az olyan applikációk, mint mondjuk az Amazon Alexa nyelvfeldolgozó képessége vagy a Tesla járműveinek autonóm funciói, esetleg a kínai Bytedance (Toutiao) platformján az MI algoritmusok által generált tartalom. A lényeg azonban az, hogy az MI-alkalmazások felhasználási esetei egyre szaporodnak a mezőgazdaságtól és a gyártóipartól az egészségügyig vagy a pénzügyi szolgáltatásokig.

A Statista Digital Market Outlook itt külön oldalt szentel a mezőgazdaságnak, ahol különösen sok példát találni a specializált MI-applikációkra a műholdképek elemzésében, a prediktív analitikában, a mezőgazdasági robotok munkába állításában, az ültetésben és a növények állapotának ellenőrzésében vagy a terepen végzett monitoring feladatokban. Ehhez fogható a mesterséges intelligenciában utazó szállítók bevételeinek növekedése is, akik 2017-ben még 519 millió dollárt kerestek a kifejezetten mezőgazdasági célú megrendeléseken, ez az összeg azonban 2025-re 2,6 milliárd dollár fölé növekedhet.

Még nagyobb felfutás előtt állnak az egészségügyi alkalmazások, amelyekben két évvel ezelőtt 719 millió dollár volt, 2025-re viszont már több mnt 18 milliárdot hozhatnak. A legtöbb hozzáadott értéket természetesen a kiskereskedelemben várják, a potenciális növekedés viszont az utazás, a biztosítás, a logisztika vagy a szórakoztatóipar esetében ennél is magasabb, nyilván az adott bázisokhoz mérten. Érdekes, hogy az adaptációs ráta ennek nem minden esetben feleltethető meg: a turisztika az összes vizsgált ágazat között a leglomhábbnak számít az MI technológiák bevezetésében, de az egészségügy vagy a logisztika is legfeljebb a középmezőnyben foglal helyet.

A Statista kutatása persze nem csak az ipari, de az otthoni felhasználásra is kitér, szót ejtve mondjuk a személyre szabott tartalmak vagy a változó felhasználási szokások hatásairól. Az anyagban ugyanígy szerepelnek a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait bemutató diagramok is, mindezt pedig olyan statisztikák egészítik ki, mint a legnagyobb techvállalatokat sújtó recesszió hatásai vagy az adattárolásban tapasztalható trendek az elképesztő mennyiségű friss adat elhelyezésére és feldolgozására – ez utóbbit a múlt héten mi is bemutattuk.