A világjárvány rendkívül élesen mutatja meg, hogy milyen komoly konfliktusba kerülhet a személyes adatainkhoz való jogunk és a társadalom általános biztonsága. Németországban most az a közvélekedés, hogy sikerült megtalálni az egyensúlyt a biztonság és a jog között. Ez már csak azért is nagy szó, mert a németek nagyon gyanakvóak minden digitális megfigyelési lehetőséggel szemben.

A kezdeményező Jens Spahn német egészségügyi miniszter volt, aki az okostelefonok nyújtotta lehetőségek kihasználását sürgette a járvány megfékezéséhez. Kezdeményezéséhez sikerült elnyernie a németországi adatvédelmi biztos, Ulrich Kelber támogatását is, aki jelen helyzetben akár a hely- és kapcsolattartási adatok használatába is belement volna, ha azokat a felhasználók önként osztják meg.

A szingapúri megoldás: Bluetooth-kézfogás

Az okostelefonok helymeghatározó adatainak a felhasználása elvileg sokat segíthetne abban, hogy a fertőzötteket nyomon kövessék és feltárják azt a kapcsolati rendszert is, ahol fertőzhettek. Csakhogy ez az EU-ban tilos az EU általános adatvédelmi rendelet, a GDPR szellemében.

Érdekes módon most egy autokratikus berendezkedésű állam, Szingapúr adta a megoldáshoz az ötletet, ráadásul olyat, amit még a német pártok is egyöntetűen el tudtak fogadni: a "Bluetooth-kézfogást".

Szingapúrban március 20-ától használják a TraceTogether nevű alkalmazást (a cikk címképén) a fertőzöttek kapcsolatrendszerének feltárására. Ez nem a telefon helyadatait figyeli, hanem csak azt, hogy a telefon közelében milyen Bluetooth-os készülékek voltak "kézfogásnyi" távolságra (mondjuk egy Samsung S20 már támogatja a Bluetooth 5.0-t, aminek az elméleti maximális hatótávolsága 240 méter). Az alkalmazás ezeket a kapcsolatokat 21 napig tárolja, amit az egészségügyi minisztérium a felhasználó hozzájárulásával letölthet.

A TraceTogether legnagyobb előnye – ez tetszett meg a németeknek is –, hogy nem gyűjt személyes információkat, például nevet vagy helyadatokat. Az meg természetes, hogy mindent titkosít. Az alkalmazás alapjául szolgáló BlueTrace protokollt azóta nyílt forráskódúvá is tették, segítendő más, hasonló célú alkalmazások fejlesztését.

Egy-két héten belül elkészülhet a végleges alkalmazás, nyilatkozta a Reutersnek a Fraunhofer Heinrich Hertz Intézet, amely egy EU-s kutatócsapattal együttműködve fejleszti az appot. Mint mondták, az app bevetésének szigorú előfeltétele, hogy meg kell felelnie a német adatvédelmi törvényeknek, és csakis önkéntes lehet a használata.

Az oroszok más utat követnek

Más kormányok – köztük az orosz – kevesebbet foglalkoznak állampolgáraik személyes adatainak védelmével. A France 24 hírtelevízió a közelmúltban foglalkozott azzal, hogy a Moszkvában üzemelő mintegy 100 ezer köztéri kamerát is bevetik annak érdekében, hogy megfékezzék a járványt. A kamerák képét becsatolták a járvány elleni védekezést koordináló központhoz, ahol a karanténba zárt fertőzöttek adatbázisa és arcfelismerő technológia segítségével tudják elemezni a felvételeket, és követni a fertőzöttek mozgását, kapcsolatait. A védelmi központnak arra is van felhatalmazása, hogy a fertőzési gócpontokból érkező külföldieket nyomon kövesse.

Radikálisan lépett több ország is. Dél-Korea például, ahol alapvetően felkészülten fogadta az ellátó rendszer a járványt, a megfigyelő kamerák mellett bevetették a mobiltelefon-helymeghatározási, sőt még a hitelkártya-használati adatokat is a fertőzöttek mozgásának követésére. Tajvanon a rendőrség a telefonok helymeghatározási lehetőségét használja annak ellenőrzésére, hogy a karanténba helyezettek valóban otthon maradnak.