A jövőben jelentős "társadalmi törésekre" lehet számítani az MI-rendszereket tudatosnak gondoló és az ilyesminek még a lehetőségét is elvető emberek között emberek között – idézi a The Guardian a London School of Economics professzora, Jonathan Birch értékelését, aki szerint már most is "aggasztó társadalmi megosztottság" tapasztalható azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet-e olyan érzésekre, mint amilyen a fájdalom vagy az öröm. A lap egy nemrég közzétett tanulmányra hivatkozva számolt be róla, hogy akadémikusok egy csoportja 2035-re teszi a "tudatosság hajnalát" az MI-fejlesztésekben, ami szerintük ellenséges szubkultúrák kialakulásához vezethet a számítógépes programokat is megillető jogok kapcsán.

Bár olyan kérdések korábban is felmerültek, mint hogy lehetséges-e szerzői jogokat rendelni a mesterséges intelligenciához, az emberi vagy állati jóléti rendelkezések alkalmazása eddig csak a scifi műfajban tárgyalt probléma volt. Miközben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más nemzetek képviselői idén novemberben és jövő februárban is újra találkoznak a technológia rohamos fejlődésére reagáló biztonsági keretek kidolgázására, a cikk szerint figyelemre méltól, hogy például már az állatok megítélésében is milyen különbségek vannak az egyes országok között. Az MI értékelésében is hasonló szakadékokat kellene áthidalni, a kérdés pedig megjelenhet a teokratikus és a szekuláris államok eltérő nézeteitől egészen a családokon belüli feszültségekig.

Nem tudunk semmit, de pont ezért kellene lassítani

Utóbbit előrevetíti, hogy ma is vannak már, akik szoros kapcsolatot ápolnak chatbotokkal vagy akár elhunyt szeretteik MI-avatárjaival, mások számára azonban egyértelmű, hogy csak hús-vér lényeknek lehet öntudata. Birch szerint az is lényeges szempont, ahogy maguk az MI-fejlesztő vállalatok is saját érdekeik mentén keverik a lapokat. Elég csak arra gondolni, ahogy emberi nevekkel és identitással ruházzák fel termékeiket, erősítve saját narratívájukat az emberi képességekhaz mérhető (sőt azokat felülmúló) MI küszöbön álló megjelenéséről, olyan érdemi vitákba és vizsgálatokba azonban nem bocsátkoznak róla, ami letéríthati őket a jövedelmezőséghez vezető útról. A professzor így összességében veszélyesnek tartja a várható társadalmi megosztottságot.

Bár a Guardian cikke szerint a piaci szereplők egyértelmű üzleti megfontlásokból söprik a szőnyeg alá a filozófusokat izgató problámákat, éppenséggel akadnának módszerek a mesterséges intelligencia tudatosságának értékelésére. Az egyik megoldás az lehetne, amit az állatokra is alkalmaznak, és amelynek eredményeként nagyjából mindenki elfogadja, hogy a polipok fejlettebb értelmi és érzelmi képességekkel rendelkeznek mondjuk az osztrigáknál. Az ilyen vizsgálatoknak egyébként a tudósok szerint az lenne az egyik előnye, hogy hozzájárulnának az MI-rendszerek bizonyos kockázatainak azonosításához is az emberek biztonsága érdekében, és a mesterséges intelligencia fejlesztésének lassítását sürgetik, amíg nem vizsgálják meg jobban a gépi öntudat kérdését.