A Google alapítói, Sergey Brin és Larry Page kedden jelentették be a vállalat hivatalos blogján, hogy azonnali hatállyal lemondanak az Alphabet vezető tisztségeiről, formálisan is véget vetve annak a 21 éves időszaknak, amelyet különböző pozíciókban a Google és utóbb a Google anyacégeként működő Alphabet élén töltöttek. Ahogy akkor írtuk, ez a gyakorlatban nem jelent teljes visszavonulást, amennyiben a leköszönő elnök és vezérigazgató együtt még mindig az Alphabet részvényeinek több mint 50 százalékával rendelkeznek, ami szavazattöbbséget biztosít a vállalat tulajdonosai között.

A két technológiai milliárdos aktív tagja akar maradni az igazgatótanácsnak és a befektetők közösségének, de a bejegyzés szerint már csak azokba az ügyekbe folynak majd bele, amelyek megfelelnek személyes érdeklődésüknek. Igaz, az aktuális feladatokban egy ideje már nem igazán exponálták magukat, mint ahogy a hírekben is általában a repülő autók, a kriptovaluták és más hobbiprojektek kapcsán szerepelnek. A változások bejelentésére azonban egy olyan időszakban került sor, amikor a társaság piaci gyakorlatai egyre inkább a törvényhozók és a szabályozók érdeklődésének középpontjában kerültek.

Az Alphabet-Google arcaként már évek óta a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai jelenik meg, legyen szó sajtótájékoztatókról, fellépésekről vagy politikai eseményekről. Ő most a Google mellett az Alphabet irányítását is megkapja, vagyis tényleg ő lesz az illetékes minden ilyen kérdésben – ennek ellenére sokan már eddig is problémásnak tartották, hogy Larry Page egyszerűen kivonta magát a Google-t, az Amazont a Facebookot és általában a nagy technológiai szolgáltatókat érintő vizsgálatok alól, ami az Egyesült Államokban már a soron következő elnökválasztási kampány egyik meghatározó témája.

A vizsgálóbizottság ettől még szeretettel várja

"Gratulálok a lépéséhez, Larry Page! Gyors emlékeztető: továbbra is számítunk rá, hogy megjelenik a kongresszusi meghallgatáson. És ha megváltoztatja a titulusát, miközben az igazgatóság tagja marad, megtartva annak tényleges irányítását, akkor ez nem menti fel az elszámoltathatság alól" – írta a Twitteren Elizabeth Warren demokrata szenátor, az egyik esélyesnek mondott demokrata elnökjelölt-aspiráns, aki már régóta kritizálja a Google dominanciáját és a cég üzleti módszereit, sőt lelkesen támogatja a hasonló méterű techvállalatok feldarabolását célzó törekvéseket is.

Warren még tavaly decemberben, a demokrata oldalon legelsőként jelentette be, hogy pályázni fog az elnökjelöltségre, ennek jegyében pedig mások mellett küzdelmet ígért a mindenkire egyformán érvényes játékszabályokért. A Google alapító tulajdonosainak visszalépése ugyanakkor nem csak a technológiai monopóliumok ellenzői között keltett visszhangot: a Business Insider összeállítása alapján a Google jelenlegi és volt alkalmazottai között is sokan vannak, akik minimum csalódottak az Alphabet elnökének és vezérigazgatójának háttérbe vonulása miatt.

A problémát esetükben az jelenti, hogy sokan az alapítóktól remélték az erőteljesebb fellépést a Google vállalati kultúrájának megválzoztatása (helyesebben: visszaváltoztatása) érdekében. A társaság munkatársai korábban már a legkülönbözőbb ügyekben protestáltak a szerintük rossz irányba forduló céges gyakorlatok miatt, a szexuális zaklatással vádolt vezetőket érintő enyhe elbánástól a Pentagonnal kötött üzleteken át a belső aktivisták elnyomásáig. Bár van, aki úgy látja, hogy most tényleg csak a korábbi felállás formalizálódott, amennyiben Page és Brin már nem foglalkozik a Google-lel, mások kifejezetten frusztráltak az új struktúra miatt.

Nem mindenkinek tetszik a legújabb kori Google

A lap beszámolója egy nagy csokor Twitter-üzenetet szemléz, amelyek között a cég prominens munkatársai vagy a közelmúltban elbocsátott alkalmazottai azzal vádolják a leköszönő vezetőket, hogy cserben hagyják őket, hozzájárulva az aktuális status quo megszilárdulásához. Van, aki ebben az értelemben süllyedő hajóhoz hasonlítja a Google-t, amelyet az alapítók meg sem próbáltak megjavítani, ehelyett inkább leugrottak róla.

Mások azt a november végi esetet emlegetik, amikor a vállalat az adatbiztonsági rendelkezések világos és folytatólagos megsértése miatt elküldte négy munkatársát. Sokak szerint ez azonban csak technológiai zsargonnal leöntött válasz volt az érintettek kritikus megnyilvánulásaira és az alkalmazottak önszervező kísérleteire. A szóban forgó elbocsátásokra ráadásul néhány nappal azután került sor, hogy a Google San Franciscó-i irodájában lezajlott egy 200 fős tiltakozó megmozdulás másik két kolléga felfüggesztése ellen, akiket hasonló szabálytalanságokkal vádoltak meg.

A lényeg minden esetben az, hogy a keresőóriás folyamatos sikerei és az ezermilliárd dollárt közelítő cégértéke ellenáre is nehéz időszakon megy keresztül, amikor egyre több kritikát kap nem csak a politikusok és a szabályozó szervezetek, de a média, az aktivisták, sőt saját dolgozói részéről is.

Ennek a folyamatnak a kezdetét általában 2015-re teszik, amikor az Alphabet felállításával és a társaság működésének átszervezésével Page és Brin először lépett hátrébb a társaság közvetlen irányításától. Azóta sorra kerülnek a felszínre a problémák és ellentmondások, amelyek vagy abból erednek, hogy az alapítók – hasonlóan más technológiai óriásvállalatok alapítóihoz – nem feltétlenül látták előre, milyen káros irányba fejlődhet az üzletük, vagy pedig abból származnak, hogy kifejezetten ők maguk tekerték a kormányt egy olyan irányba, amely a vállalatnál addig megszokott etikai szabályok semmibe vételéhez vezetett.