Legalábbis erre jutott az Egészségügyi Világszervezet az utóbbi évtizedek tudományos kutatásainak áttanulmányozásából.
Hirdetés
 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából 10 ország 11 szaktekintélye nézte át és értékelte azokat az elmúlt három évtizedben megjelent kutatási anyagokat, amelyek a rádióhullámok és az agydaganat kialakulásának potenciális kapcsolatát vizsgálták.

A WHO tegnap közzétett tájékoztatása szerint az 1994 és 2022 között publikált összesen 63 témába vágó tudományos értekezés alapján ezen a téren nincs miért aggódni: többek között a tartós mobilhasználat sem növeli az egyik legsúlyosabb tumoros megbetegedés kockázatát.

A Reuters témában megjelent cikke az új-zélandi Aucklandi Egyetem rákepidemiológiai professzorát idézi, aki társszerzőként jegyzi a WHO anyagát. Mark Elwood elmondása szerint a vizsgálódás nem szorítkozott a telefonokra, hiszen rengeteg egyéb tárgy (tévék, babamonitorok, radarok stb.) használ rádiófrekvenciát, így az emberek szervezete ennek folyamatosan ki van téve. 

Összességében elmondható, hogy hiába emelkedett az utóbbi évtizedekben drasztikusan a vezeték nélküli technológiák használata, a tudományos eredmények szerint ezek semmilyen csoport és felhasználás kontextusában sem növelték az agydaganatok előfordulási arányát. Mindez ugyancsak elmondható az agyalapi mirigy és a nyálmirigy tumoros megbetegedésére, valamint a leukémiára.

Lekerülhet a listáról

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) jelenleg a rádiófrekvenciákat a 2B osztályba sorolja, ami a "valószínűleg rákkeltő" elemek gyűjtőhelye. Ezt azokra az esetekre használja a szervezet, amikor teljes bizonyossággal nem lehet kizárni a lehetséges kapcsolatot a megbetegedéssel.

A Reuters beszámolója szerint az ügynökség tanácsadó csoportja a besorolás mielőbbi újraértékelését sürgette, mivel a legutóbb 2011-ben végzett kiértékelés óta temérdek új tudományos adat keletkezett a témában.

Konzumer tech

20 milliárd dollárt kalapozott össze Musk MI-cége

Ez már csak azért is különösen szép teljesítmény, mert az xAI fejlesztette Grok egyelőre leginkább csak különböző botrányos megnyilvánulásaival tűnt ki a generatív modellek egyre sűrűbb mezőnyéből.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Az adatvezérelt működés sikere ritkán múlik azon, milyen technológiát vezet be egy vállalat. Sokkal inkább az a kulcs, hogyan illeszti az adattárházat, a BI-t és az MI-megoldásokat a meglévő rendszerekhez és döntési folyamatokhoz.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.