
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából 10 ország 11 szaktekintélye nézte át és értékelte azokat az elmúlt három évtizedben megjelent kutatási anyagokat, amelyek a rádióhullámok és az agydaganat kialakulásának potenciális kapcsolatát vizsgálták.
A WHO tegnap közzétett tájékoztatása szerint az 1994 és 2022 között publikált összesen 63 témába vágó tudományos értekezés alapján ezen a téren nincs miért aggódni: többek között a tartós mobilhasználat sem növeli az egyik legsúlyosabb tumoros megbetegedés kockázatát.
A Reuters témában megjelent cikke az új-zélandi Aucklandi Egyetem rákepidemiológiai professzorát idézi, aki társszerzőként jegyzi a WHO anyagát. Mark Elwood elmondása szerint a vizsgálódás nem szorítkozott a telefonokra, hiszen rengeteg egyéb tárgy (tévék, babamonitorok, radarok stb.) használ rádiófrekvenciát, így az emberek szervezete ennek folyamatosan ki van téve.
Összességében elmondható, hogy hiába emelkedett az utóbbi évtizedekben drasztikusan a vezeték nélküli technológiák használata, a tudományos eredmények szerint ezek semmilyen csoport és felhasználás kontextusában sem növelték az agydaganatok előfordulási arányát. Mindez ugyancsak elmondható az agyalapi mirigy és a nyálmirigy tumoros megbetegedésére, valamint a leukémiára.
Lekerülhet a listáról
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) jelenleg a rádiófrekvenciákat a 2B osztályba sorolja, ami a "valószínűleg rákkeltő" elemek gyűjtőhelye. Ezt azokra az esetekre használja a szervezet, amikor teljes bizonyossággal nem lehet kizárni a lehetséges kapcsolatot a megbetegedéssel.
A Reuters beszámolója szerint az ügynökség tanácsadó csoportja a besorolás mielőbbi újraértékelését sürgette, mivel a legutóbb 2011-ben végzett kiértékelés óta temérdek új tudományos adat keletkezett a témában.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?