Legalábbis erre jutott az Egészségügyi Világszervezet az utóbbi évtizedek tudományos kutatásainak áttanulmányozásából.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából 10 ország 11 szaktekintélye nézte át és értékelte azokat az elmúlt három évtizedben megjelent kutatási anyagokat, amelyek a rádióhullámok és az agydaganat kialakulásának potenciális kapcsolatát vizsgálták.

A WHO tegnap közzétett tájékoztatása szerint az 1994 és 2022 között publikált összesen 63 témába vágó tudományos értekezés alapján ezen a téren nincs miért aggódni: többek között a tartós mobilhasználat sem növeli az egyik legsúlyosabb tumoros megbetegedés kockázatát.

A Reuters témában megjelent cikke az új-zélandi Aucklandi Egyetem rákepidemiológiai professzorát idézi, aki társszerzőként jegyzi a WHO anyagát. Mark Elwood elmondása szerint a vizsgálódás nem szorítkozott a telefonokra, hiszen rengeteg egyéb tárgy (tévék, babamonitorok, radarok stb.) használ rádiófrekvenciát, így az emberek szervezete ennek folyamatosan ki van téve. 

Összességében elmondható, hogy hiába emelkedett az utóbbi évtizedekben drasztikusan a vezeték nélküli technológiák használata, a tudományos eredmények szerint ezek semmilyen csoport és felhasználás kontextusában sem növelték az agydaganatok előfordulási arányát. Mindez ugyancsak elmondható az agyalapi mirigy és a nyálmirigy tumoros megbetegedésére, valamint a leukémiára.

Lekerülhet a listáról

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) jelenleg a rádiófrekvenciákat a 2B osztályba sorolja, ami a "valószínűleg rákkeltő" elemek gyűjtőhelye. Ezt azokra az esetekre használja a szervezet, amikor teljes bizonyossággal nem lehet kizárni a lehetséges kapcsolatot a megbetegedéssel.

A Reuters beszámolója szerint az ügynökség tanácsadó csoportja a besorolás mielőbbi újraértékelését sürgette, mivel a legutóbb 2011-ben végzett kiértékelés óta temérdek új tudományos adat keletkezett a témában.

Konzumer tech

A digitális szuverenitás nem ideológiai projekt

Ellenőrzés, rugalmasság és a választás szabadsága – ezt kellene követnie Európának is, hogy a digitális szuverenitás ne legyen az innováció gátja, véli az SAP Sovereign Cloud elnöke.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.