A Neuralink fejlett, korszerű technológiával rendelkezik, de eredményei nem számítanak sem újszerűnek, sem egyedülállónak a beültethető orvosi eszközök kutatásában – foglalja össze a londoni King’s College egyik professzorának véleményét a Financial Times a társaság múlt vasárnapi bejelentése kapcsán. A Neuralink (illetve a cégalapító Elon Musk) közlése szerint első ízben ültettek csipet egy emberi páciens fejébe, amit mérföldkőnek neveztek az agy-számítógép interfész (BCI) és a cég Telepathy nevű termékének fejlesztésében, ami a mozgási szándékot szabályozó agyterületen keresztül tenné lehetővé a különféle eszközök gondolatokkal való irányítását, emellett hozzájárulna a bénulás és számos más neurológiai probléma leküzdéséhez.

A FT cikke ezzel kapcsolatban felidézi, hogy Musk riválisai rosszul vannak tőle, amikor az üzletember úgy helyezi a figyelem középpontjába a vállalkozásait, hogy azok nem feltétlenül töltenek be vezető szerepet az adott területen, és a bemondásokat sem mindig támasztja alá érdemi részletekkel. A Neuralink friss eredményeiről szólva is elmondható, hogy legalább három másik startupnak sikerült már elektródák beültetésével gyűjteni és értelmezni az emberi agy jeleit, de a híradásokban olyan címekkel jött le a dolog, mint például Megváltoztathatja-e a világot Musk agytechnológiája? Azt azonban a versenytársak is elismerik, hogy a figyelemfelkeltés az egész iparágnak jót tesz egy olyan pillanatban, amikor a technológia fejlődése inflexiós ponthoz érkezett.

A cikkben megszólal a Synchron vezérigazgatója, aki cégével öt évvel ezelőtt végezta az első emberkísérleteket. Szerinte a dolog lényege, hogy az ágazat reflektorfénybe került, és ez odavonzza a befektetőket is. Mások ugyancsak arról beszélnek, hogy Elon Musk még akkor is mindenki másnál jobban kezeli a nyilvánosságot, ha kevés részlet támasztja alá az állításait – legújabban az OpenAI ligájába próbálja feljuttatni xAI nevű mesterségesintelligencia-cégét, bár az több éves hátránnyal indult vele szemben. A Musk-féle tempó árnyoldalát legfeljebb abban látják, hogy mindenhol túlzott elvárásokat épít, de a két évtizede zajló BCI-kutatások ígéretes eredményeket hoztak a közelmúltban az anyagok, a gyártás, a miniatürizálás vagy a gépi tanulás fejlődésével.

Önvezető autó sincs még, mindent vivő agyi implant sem holnapra lesz

A Neuralink saját megoldását korábban olyan videókkal szemléltették, amelyeken az agyi implantátumokkal ellátott majmok Pongot játszanak a számítógépen, de az még nem tisztázott, hogy az elektródák hosszabb ideig is probléma nélkül megférhetnek-e az agyszövet mellett. Mások más technikákkal végeztek emberkísérleteket, kompromisszumra törekedve az implantátumok invazivitása és kockázatai, illetve a begyűjtött agyi jelek minősége között. A FT itt kitér a Neuralink egyik alapítója által vezetett Precision Neuroscience-re, ahol mikroelektródákból álló hálóval próbálják "körbetekerni" az agyat, a Synchron pedig egy vénán keresztül helyezi be érzékelőit a koponyába, hasonlóan a koszorúér tágításához használt stent beültetéséhez.

A szakemberek látszólag egyetértenek benne, hogy most még a tudományos áttörések ellenére sem jósolható meg, mikor és milyen hasznos termékek születhetnek majd a technológia alkalmazásával. Az agyból gyűjtött jelek értelmezés továbbra sem egyszerű dolog, így azt is nehéz megmondani, hogy mikor lépnek feljebb a számítógépes kurzor mozgatásától vagy a végtagprotézisek egyszerű mozdulatainak aktiválásától. Az agyi számítógépes interfészeken dolgozó vállalkozások fő célja ugyanis a megfelelő implantátumok kifejlesztése a bénulás legsúlyosabb formáiban szenvedő betegeknek, amit a Musk-féle csinnadratta közepette is nagyon távolinak tartanak még, bár egyáltalán nem gondolnak megvalósíthatatlannak.

a kép forrása: neuralink.com