A hibrid munkavégzés egyre több területen, de a technológiai iparban mindenképpen új standardnak tűnik. A legnagyobb techcégek, így a Google, az Apple, az Amazon, a Facebook vagy a Twitter is sorra módosítja az irodák újranyitásának terveit, és a legtöbb dolgozójától azt várja, hogy csak heti néhány napban térjen vissza a fizikai munkahelyére. Bár bizonyos esetekben az állandó távmunkát is bevezetik, erről már sok esetben kiderült, hogy sem gyakorlati, sem pszichológiai szempontból nem feltétlenül kifizetődő a teljes váltás.

A Microsoft vezérigazgatója például kifejtette, hogy a teljes távmunkával a dolgozók elégetik azt a szociális tőkét, amelyet a kollégáikkal való személyes munkavégzés során hosszú éveken keresztül felhalmoztak, a Business Insider pedig a JPMorgan Chase elnökét idézte ezzel kapcsolatban, aki úgy látja, hogy a távmunka nehezen egyeztethető össze a fiatal munkavállalók igényeivel és a rájuk jellemző nyüzsgéssel.

A lap egyik friss összeállításában a gyorsan növekvő startupoknál tapasztalható változásokról értekezik. A megkérdezett európai cégalapítók beszámolójából kiderül, hogy ezek a vállalkozások is alkalmazkodnak az új körülményekhez, és belátható időn belül véget vethetnek majd annak a "100 órás" munkahelyi kultúrának, amelyben szinte elvárás volt, hogy az alkalmazottak szinte az irodában éljenek.

A beszélgetésekből az látszik, hogy a startupok elkezdték földrajzi alapon kezelni az újranyitást. Figyelembe veszik az ebből fakadó különbségeket, és mivel az alkalmazottak rugalmasságot várnak el tőlük, arra is kénytelenek tekintettel lenni, hogy a rugalmasság mást és mást jelent az egyes helyszíneken. Nem a munkaidő, hanem a feladatok elvégzése számít, bár a különböző szervezeti egységeknek is megvannak a maguk sajátosságai: az értékesítőktől például jobban elvárják, hogy heti öt napban jelenjenek meg az irodában, de a műszaki területen dolgozóktól már nem feltétlenül.

Szükség van rá, de újra kell építeni

Az irodai napokat viszont igyekeznek úgy szervezni, hogy az adott időpontokban lehetőleg mindenki jelen legyen, ami nyilván praktikus megfontolás a tárgyalások szervezése, az ötletelés vagy az új munkatársak beilleszkedése szempontjából is. Ennek érdekében a bejárós napokat rögzítik, és az újkeletű rugalmasságot a fennmaradó munkanapokon próbálják meg biztosítani. Az ilyesmi látszólag már nincs összefüggésben a járvány elleni védekezéssel, hanem arra reflektál, hogy a munkavégzés tényleg visszavonhatatlanul megváltozott a pandémia nyomán, függetlenül annak későbbi alakulásától.

Van, ahol magát az irodai környezetet is megváltoztatják a dolgozók igényeinek felmérését követően: hagyják kifutni az aktuális területek bérletét, és átalakítják azokat, esetleg teljesen új helyekre költöznek. A Business Insider a PwC egyik felmérését idézi, amelynek alapján az amerikai céges alkalmazottak 87 százaléka továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a fizikai munkahelyeknek az együttműködés vagy a kapcsolatépítés szempontjából, vagyis az irodák nem szívódnak fel, csak lényegesen megváltozik a szerepük.

A kihívások között szóba került a "digital first" agendára jellemző szűk keresztmetszetek kezelése, így az aszinkron kommunikáció is, illetve az az újkeletű probléma, hogy a távmunka egyik kevésbé nyilvánvaló velejárója lehet a túlhajszoltság. Az egyik megkérdezett startup vezető szerint feltűnő volt, hogy a távoli munkavégzéssel megnőtt a termelékenység a járvány időszakában, ezt azonban inkább tartja aggasztónak, mint pozitív jelenségnek, hiszen a munka és a magánélet határainak elmosódására utal. Ennek érdekében bizonyos alkalmazottakat már mentálhigiénés tréningekre is elküldtek, mivel az új munkarenddel nem szeretnék gerjeszteni a szorongást és a dolgozók nyomás alá helyezését.