Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban, több hullámban adott utasítást kínai termékek (majdhogynem a teljes kínai import) vámtarifájának 25 százalékra való felemelésére, miután látványosan kisiklottak a tárgyalások a két nagyhatalom gazdasági konfliktusainak rendezéséről. Ezzel párhuzamosan érkeztek a másik oldal válaszlépései is, ugyancsak a megfelelő amerikai termékekre kivetett pótvámok formájában. A mexikói párbajra emlékeztető felállás a fogyasztóktól a piaci szereplőkig szinte mindenkit negatívan érint, az elemzők szerint csak annyi a kérdés, hogy kinek mennyire fognak fájni az elkerülhetetlen áremelések.

A vámháború egyik legnagyobb vesztese az eddig pénznyomdaként működő az Apple lehet. Az okostelefon-piac látványos megtorpanása és az eddig sem különösebben kedvező gazdasági környezet megtette a magáét. Az előző negyedévben is 17 százalékkal csökkentek a cég legnagyobb profitközpontjának számító iPhone-ok bevételei, a leszállított okostelefonok mennyisége pedig még ennél is látványosabban visszaesett. Igaz, a befektetők jó része ebből is azt szűrte le, hogy lejjebb már nincs, így a cég papírjai még így is erősödni tudtak – ettől függetlenül tény, hogy az Apple már nem nagyon tudja hová emelni az okostelefonok árát, miközben a prémium készülékek csökkenő szállítási volumene mellett erre lenne szükség a kiemelkedő haszonkulcs fenntartásához.

Ahogy korábban írtuk, más gyártók stratégiájától eltérően az Apple nem az 5G vagy a hajlítható kijelzők reklámozására, inkább az iPhone-okhoz kapcsolódó szolgáltatások felfuttatására helyezi a hangsúlyt: az Apple Music, az iCloud, az Apple Pay vagy a leendő Apple TV Plus és az Apple Card mind azt a célt szolgálja, hogy a társaság növelni tudja az egyes felhasználókra osztott bevételeket. Ez a folyamat azonban, bár vannak már eredményei, nem lehet képes ellensúlyozni az iPhone-ok drágulását az új vámtételek miatt.

Ott maradni drága, hazamenni még drágább

Hiába dolgozik ugyanis az Apple számos amerikai beszállítóval, az iPhone-ok effektív gyártása mégis Kínában történik. A 25 százalékos importvám a J.P. Morgan számításai szerint a költségek 14 százalékos emelkedését jelentené a teljes ellátási láncra nézve. Ez a vásárlókra terhelve rögtön 1140 dollárra lökné egy 1000 dolláros iPhone árát, és akkor még nem beszáltünk az Apple többi eszközéről, mondjuk a belépő szintű MacBook Airről, ami 1200 dollárról 1370-re szaladna fel. Az elemzők szerint nyilvánvaló, hogy ilyen szintű költségeket nem lenne életszerű egy az egyben a fogyasztókra terhelni.

Az Apple-nek természetesen lehetősége van hazaköltöztetni a gyártást, ezzel azonban nem lenne kint a vízből: egy másik, a Bank of America szakembereitől származó becslés szerint nagyjából 20 százalékkal drágítaná meg az iPhone-ok szállítását, ha a készülékeket teljes egészében az Egyesült Államokban állítanák elő. Ez pedig ugyanaz a szint, ami pillanatok alatt összeomlasztaná az Apple okostelefonjai iránti keresletet – nem beszélve a hosszú idő alatt, drágán felépített ázsiai ellátási lánc felszámolásáról és egyáltalán egy ilyen folyamat járulékos költségeiről.

A J.P. Morgan szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az lesz, hogy az Apple jelenlegi, 38-39 százalékos haszonkulcsából kénytelen lesz 4 százalékpontnyit engedni, ami nagyjából megfelelne annak, ha a hazai piacon benyelné a költségek emelkedését. A cég a világ más részein is árul okostelefonokat, a befektetők türelme pedig egy darabig még kitart, így egy darabig megbirkózhatnak a június 24-én bevezetett pótvámok hatásaival – jól persze így sem jönnek majd ki a dologból, hiszen már az elnök döntésének hírére 6 százalékot zuhant az Apple-részvények árfolyama.

A számításokba azóta a kínai vámokat is érdemes befoglalni, hiszen az iPhone-t nem csak Kínából lesz drágább Amerikába vinni, de ez fordítva is igaz lesz. Az Apple az előző negyedévben Ázsiában, különösen pedig a kínai piacon elég látványosan leolvadtak; mindennek tetejébe ha a kínaiak ugyancsak 25 százalékos vámot vetnek ki az iPhone-okra, az már az az iPhone XS esetében is 160 dolláros áremelkedést jelentene, ez pedig akár a negyedével-ötödével is leronthatja az Apple 2020-as pénzügyi évében az egyrészvényre jutó eredményt.