Az elmúlt időszakban úgy tűnhetett, hogy Elon Musk a Mars meghódítása helyett már minden mással foglalkozik, az X közösségimédia-platformon közzétett bejegyzésében nemrég arról értekezett, hogy a SpaceX hatalmas Starship űrhajóját "az egész Naprendszerünkön és azon túl a minket körülvevő objektumok felhőjén" való áthaladásra tervezték – ez utóbbival valószínűleg a Naprendszer legkülső tartományában található üstököszónára, az Oort-felhőre utalva. Sőt ennek kapcsán belengette a Starship jövőbeni, sokkal nagyobb és fejlettebb változatait is, amelyek már más csillagrendszerekbe is eljuthatnának.

Az ambiciózus célok egyelőre távolinak tűnnek, amennyiben Musk űripari vállalata néhány napja hajtotta végre a Spaceship harmadik orbitális fellövését. A rakéta nagyjából 230 kilométeres magasságba emelkedet, és az afrikai kontinenst átszelve az Indiai-óceánba zuhant. A kilövést nagy sikernek minősítették a SpaceX indító platformjának fejlesztésében, Musk pedig kijelentette, hogy a Starship öt éven belül eljut a Marsra. Ahogy a kommentárok kiemelik, ezt az elképzelést összefüggésbe helyezi, hogy a NASA vonatkozó, 2025-re tervezett Artemis 3 holdas misszióját az év elején halasztották 2026-ra.

Tényleg nem lesz egyszerű

A Futurism riportja szerint a Naprendszeren túlra mutató tervek megvalósításához először is a Starshipet megbízható módon Föld körüli pályára kellene állni, és onnan egy darabban visszahozni, plusz a gyakorlatban is meg kellene valósítani, hogy a Starship űrhajókmeg tudják tankolni egymást. A SpaceX-nek aztán ki kell fejlesztenie egy életfenntartó rendszert is a hosszabb utakhoz, nem beszélve arról, hogy ezek megvalósításához módot kell találnia a megfelelő mennyiségű üzemanyag biztosítására. A lap szerint a legközelebbi csillaghoz, a Proxima Centaurihoz való eljutás a technológia jelenlegi szintjén 6300 földi évig tartana.

A kutatóknak természetesen vannak ötleteik, hogy miként tehetnének megvalósíthatóvá egy ilyen utazást, például földi lézerek segítségével a fénysebesség 20 százalékára gyorsítanának fel vitorlás szondákat, amelyek így mindössze 20 évvel a felszállás után érhetnének a Proxima Centaurihoz. A Breakthrough Starshot nevű mérnöki projekt azonban első körben postai bélyeg nagyságú objektumokkal valósulna meg, nem behemót csillaghajókkal, és erre is csak a 2030-as vagy 2040-es években kerülhet sor legkorábban. Vagyis sokan már azt sem fogjuk látni, hogy a kísérleti szondák egyáltalán eljuthatnak-e a rendeltetési helyükre.

a kép forrása: spacex.com