A testület első ízben vizsgál konkrét eseteket: összesen hat olyan ügyben fog határozni, amikor a közösségi oldal véleményes módon távolított el felhasználói tartalmakat.

A Facebook több mint egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy független ellenőrző testületet (Oversight Board) hoz létre az olyan moderációs döntések támogatására, amelyeket a szóban forgó tartalom súlya, terjedésük nagyságrendje vagy a velük kapcsolatban kialakuló nyilvános vita alapján kiemelkedő fontosságúnak ítél. Ez elsősorban azokra az esetekre vonatkozna, amikor a nyilvánosság megkérdőjelezi a meglévő eljárások alapján meghozott döntéseket, netán a döntések maguk sem egyértelműek, mivel a hálózat működtetésében szem előtt tartott értékek ütközéséről van szó.

A több lépcsőben 40 fősre duzzasztott tanács, amelynek egyébként már az első körben tagjává választották a magyar Dr. Sajó András jogtudóst is, az év első felében állt fel. A testület megbízása három évre szól, működésének költségeit pedig a Facebook erre a célra létrehozott alapítványa fedezi. A Facebook vezetése azt is vállalta, hogy tartja magát a tanács ajánlásaihoz, bár formailag azok nem lesznek kötelező érvényűek – kivéve természetesen a törvényekbe ütköző vagy technikailag meg nem valósítható határozatokat.

A döntéshozatal és a döntések implementációja összességében egy 90 napos procedúra lenne, ami esetenként 30 napos felülvizsgálati lehetőséggel bővülhet. A Facebook legfelsőbb bíróságaként is hivatkozott bizottság keddi közleményéből kiderült, hogy erre most legelső ízben a gyakorlatban is sor kerül majd: a tanács összesen hat olyan ügyben fog határozni, amikor a közösségi oldal véleményes módon távolított el felhasználói tartalmakat, jellemzően a gyűlöletbeszéd elleni szabályokra hivatkozva. A folyamat egy hétig tartó publikus vitával indul.

Fogást találnának a gyűlöletbeszéden

A közleményből kiderül, hogy már több mint 20 ezer ügy került a tanács elé, mióta októberben megkezdte működését. A most kiválasztott hat eset közül az egyiket maga a Facebook vetette fel, a többi a felhasználóktól érkezett; szerepel köztük a volt maláj miniszterelnök a franciák elleni erőszak jogosságáról szóló eszmefuttatása, Göbbels-idézet, az örmény-azeri konfliktussal és a kínai ujgur pogrommal összeföggő fotók, a mellrák elleni kampányban megjelenített mellbimbó, illetve – a Facebook részéről – a koronavírus ellen hatékonynak mondott gyógyszerekről szóló és az állami járványügyi fellépés kritikáját megfogalmazó posztok.

A bizottság maga is elismeri, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozása bonyolult feladat, mivel annyira kontextusfüggő, hogy ellenőrzése csak nagyon nehezen algoritmizálható. Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, a Facebook novemberben közzétett átláthatóság jelentése (Community Standards Enforcement Report) szerint a legutóbbi negyedévben összesen 22,1 millió esetben léptek fel ennek valamilyen megnyilvánulása ellen, 95 százalékban proaktív módon, és az arányokat tekintve minden 10 ezer megtekintésből 10-11 esetben volt szó gyűlöletbeszédnek minősített tartalmakról.

Ez azt jelenti, hogy a bejegyzéseket vagy megosztásokat olvasvó felhasználók 0,10-0,11 százalékos eséllyel futhatnak bele ilyen megnyilatkozásokba, figyelembe véve egy véletlenszerű minta eléréseinek vizsgálatát és bizonyos anyagok virális terjedését. Ahogy a kommentárok persze akkor is felhívták rá a figyelmet, ezt az értékelést a Facebooktól független források nem erősítették meg, de a közösségi hálózatígéretet tett arra is, hogy jövőre már kidolgozza az ilyen irányú auditok lehetőségét.

Közösség & HR

Egyre gyorsabban öntik a dollármilliárdokat az önvezető autókba

Ahogy egyre közelebbinek tűnik az autonóm járművek kereskedelmi forgalomba kerülése, a Microsoft is összeállt a General Motors önvezető autókat fejlesztő részlegével.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.
Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.