A Facebook több mint egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy független ellenőrző testületet (Oversight Board) hoz létre az olyan moderációs döntések támogatására, amelyeket a szóban forgó tartalom súlya, terjedésük nagyságrendje vagy a velük kapcsolatban kialakuló nyilvános vita alapján kiemelkedő fontosságúnak ítél. Ez elsősorban azokra az esetekre vonatkozna, amikor a nyilvánosság megkérdőjelezi a meglévő eljárások alapján meghozott döntéseket, netán a döntések maguk sem egyértelműek, mivel a hálózat működtetésében szem előtt tartott értékek ütközéséről van szó.

A több lépcsőben 40 fősre duzzasztott tanács, amelynek egyébként már az első körben tagjává választották a magyar Dr. Sajó András jogtudóst is, az év első felében állt fel. A testület megbízása három évre szól, működésének költségeit pedig a Facebook erre a célra létrehozott alapítványa fedezi. A Facebook vezetése azt is vállalta, hogy tartja magát a tanács ajánlásaihoz, bár formailag azok nem lesznek kötelező érvényűek – kivéve természetesen a törvényekbe ütköző vagy technikailag meg nem valósítható határozatokat.

A döntéshozatal és a döntések implementációja összességében egy 90 napos procedúra lenne, ami esetenként 30 napos felülvizsgálati lehetőséggel bővülhet. A Facebook legfelsőbb bíróságaként is hivatkozott bizottság keddi közleményéből kiderült, hogy erre most legelső ízben a gyakorlatban is sor kerül majd: a tanács összesen hat olyan ügyben fog határozni, amikor a közösségi oldal véleményes módon távolított el felhasználói tartalmakat, jellemzően a gyűlöletbeszéd elleni szabályokra hivatkozva. A folyamat egy hétig tartó publikus vitával indul.

Fogást találnának a gyűlöletbeszéden

A közleményből kiderül, hogy már több mint 20 ezer ügy került a tanács elé, mióta októberben megkezdte működését. A most kiválasztott hat eset közül az egyiket maga a Facebook vetette fel, a többi a felhasználóktól érkezett; szerepel köztük a volt maláj miniszterelnök a franciák elleni erőszak jogosságáról szóló eszmefuttatása, Göbbels-idézet, az örmény-azeri konfliktussal és a kínai ujgur pogrommal összeföggő fotók, a mellrák elleni kampányban megjelenített mellbimbó, illetve – a Facebook részéről – a koronavírus ellen hatékonynak mondott gyógyszerekről szóló és az állami járványügyi fellépés kritikáját megfogalmazó posztok.

A bizottság maga is elismeri, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozása bonyolult feladat, mivel annyira kontextusfüggő, hogy ellenőrzése csak nagyon nehezen algoritmizálható. Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, a Facebook novemberben közzétett átláthatóság jelentése (Community Standards Enforcement Report) szerint a legutóbbi negyedévben összesen 22,1 millió esetben léptek fel ennek valamilyen megnyilvánulása ellen, 95 százalékban proaktív módon, és az arányokat tekintve minden 10 ezer megtekintésből 10-11 esetben volt szó gyűlöletbeszédnek minősített tartalmakról.

Ez azt jelenti, hogy a bejegyzéseket vagy megosztásokat olvasvó felhasználók 0,10-0,11 százalékos eséllyel futhatnak bele ilyen megnyilatkozásokba, figyelembe véve egy véletlenszerű minta eléréseinek vizsgálatát és bizonyos anyagok virális terjedését. Ahogy a kommentárok persze akkor is felhívták rá a figyelmet, ezt az értékelést a Facebooktól független források nem erősítették meg, de a közösségi hálózatígéretet tett arra is, hogy jövőre már kidolgozza az ilyen irányú auditok lehetőségét.