Japán megtette az első nagy lépését egy modern elektronikus pénzrendszer felé, értékelte a nemzetközi sajtó, hogy június elsejével hatályba lépett az a törvény, amely lehetővé teszi bankoknak ún. stablecoinok (stabilcoinok, stabil érmék) kibocsátását. A stablecoinok (ilyen pl. a tether és az USD coin) olyan, blockchainalapú elosztott főkönyvre épülő kriptovaluták, melyek értékét valamilyen mögöttes eszközhöz kötik. Ez a mögöttes eszköz – amely lehet valamilyen törvényes fizetőeszköz vagy akár áru is – biztosítja az adott kripotpénz árfolyam-stabilitását. A stabilcoinok jelentős erőt képviselnek a kriptopiacon, piaci értékük összesítve 130 milliárd dollár körüli.

Mivel kevésbé volatilisek, mint a bitcoin típusú kriptopénzek, alkalmasak valós környezetben történő alkalmazásra is, például pénzátutalásokra vagy fizetésre. Legfőbb előnye, hogy sokkal egyszerűbb használni ezeket a különböző fizetési platformokon, mint az ún. e-money-t vagy a stored-value kártyákat (utóbbiaknál az értéket maga a kártya és nem egy bankban vezetett folyószámla tárolja). Az eddigi kísérletek szerint a határokon átnyúló fizetéseket is egyszerűsítheti.

Pár év alatt alakult ki a keretrendszer

Mint a Nikkei felhívja a figyelmet, a japán parlament 2022 júniusában fogadta el a stabilcoin kiadását szabályozó törvényt, és ezzel az első olyan nagy gazdaság lett, amely pontos szabályozási keretet hozott létre ennek a pénztípusnak. A törvény elfogadása után a japán felügyeletei szervek is léptek: feloldották a külföldön kibocsátott stabilcoinokkal végrehajtott tranzakciókra vonatkozó tilalmat.

A törvényhozókat és a szabályzókat a piac is ebbe az irányba nyomta. Japánban mind a technológiai, mind a pénzügyi szektor több éve foglalkozik azzal, hogyan lehetne a blockchainalapú megoldásokkal korszerűsíteni a pénzügyi rendszert. 2021-ben mintegy hetven vállalat koordinációs szervezetet is alapított egy közös kriptovaluta létrehozására. A Digital Currency Forumnak olyan tagjai vannak, mint a Mitsubishi vagy az NTT, de megfigyelői státusszal bekapcsolódott a japán központi bank, a pénzügyi szolgáltatókat felügyelő kormányzati szerv, valamint három illetékes minisztérium is.

A most hatályba lépő pénzforgalmi szolgáltatási törvény értelmében bankok, vagyonkezelő társaságok és pénzátutalási szolgáltatók is kibocsáthatnak stabilcoinokat.

A stabilcoinoktól azt várja a japán kormány, hogy egyszerűsítse a kereskedelmi tranzakciókat, főleg a határokon átnyúló, nemzetközi kereskedelmi és szállítmányozási folyamatokat gyorsíthatja. Emellett magánszemélyek és vállalkozások is anélkül utalhatnak egymásnak pénzeszközöket, hogy a japán bankközi klíringhálózaton keresztül kellene haladniuk. A stablecoin platform várhatóan kevesebbet kér a pénzátutalásért, mint egy bank. Emiatt a japán állam arra számít, hogy a dollár- és eurófedezetű stabilcoinokra a multinacionális vállalatok részéről is jelentős lesz az érdeklődés.

A pénzügyi szektor erősen készült a startra. Tavasszal három bank jelentette be, hogy stablecoint adnak ki. A Mitsubishi UFJ bizalmi vagyonkezelő üzletága (Mitsubishi UFJ Trust and Banking) pedig egy ún. progmat coin kibocsátását tervezi, melyet csak digitális értékpapírok és NFT-k (non-fungible token) vásárlására lehet majd használni.