Minimum érdekes kísérlet: több mint hetven japán szervezet közösen hoz létre saját blockchain-alapú digitális valutát. A koordináció egyszerűsítése miatt létrehozták a Digital Currency Forumot (DCF), amelynek feladata az egyelőre DCJPY-nek nevezett kriptovaluta fejlesztése, valamint egy a tényleges munkát végző céget, a DeCurretet.

A tagok között vannak nagy számban biztosítók, a nemzetközi piacon is ismert gyártó vállalatok (pl. a Mitsubishi), távközlési vállalatok (többek között az NTT), vasúttársaságok és kiskereskedelmi láncok is. A kezdeményezést közvetlenül, megfigyelő státusszal felügyeli a japán központi bank, a pénzügyi szolgáltatókat felügyelő kormányzati szerv, valamint három illetékes minisztérium. Mindez azért is érdekes, mivel a japán központi bank is dolgozik saját rendszerén, amit ráadásul valamennyire a G7-ek közös álláspontjához is hozzá kell igazítani.

A kezdeményezés már 2018-ban elindult, de eddig jobbára csak az előkészítő munka folyt. Most azzal kerültek reflektorfénybe, hogy közzétettek egy white papert, amely minden eddiginél részletesebben mutatja be a koncepciót, aminek végső célja a digitális fizetés mint szolgáltatás (DPaaS – Digital Payment as a Service) megvalósítása. (A white paperről kiadott közlemény itt, maga a PDF dokumentum pedig itt érhető el.)

Híd a különböző fizetési rendszerek között

Egyelőre az az elképzelés, hogy DCJPY-t fiat pénzért lehetne venni: egészen konkrétan japán jenért. A kriptivalutát vásárolni szándékozó egy bankszámláról pénzt utal a DCF platformján tárolt digitális valutaszámlájára. Innentől kezdve pedig a DCJPY-tulajdonosok a platformon belül ugyanúgy használhatják majd egymás között a kriptovalutát, mint ahogy a fiat pénzt: használhatják egymás közötti tranzakciókban csereeszközként. Jenné azonban csak úgy alakítható vissza, ha visszautalják egy bankszámlára, azaz kezdetben biztosan nem lehet közvetlenül készpénzre váltani. Egy DCJPY minimális értékét egy japán jenben határoznák meg.

Ez eddig nem igazán nagy truváj, számtalan megoldás működik (akár a PayPalt is tekinthetjük ilyennek), amely valamiféle átmeneti közvetítő eszközt használ a tranzakciók egyszerűbbé és biztonságosabbá tételéhez. A white paper alapján úgy tűnik, a DCF-tagok ezt a koncepciót gondolták tovább két fontos szempont figyelembevételével: legyen a digitális pénz stabil és feleljen meg az adott pénzügyi környezet szabályozásának.

A stabilitást az garantálná, hogy a DCJPY-hez, amit a bakok bocsáthatnának ki, ugyanolyan kötelezettségek tartóznának, mint a betétekhez. A DCF szerint ezzel mindenki jól járna, a betétkezelés ugyanis jól szabályozott, ezért segítené a digitális valuta gyorsabb elterjedését, valamint biztosítaná a DCJPY árfolyamának stabilitását.

Na de akkor mi a truváj?

A white paper által vázolt forgatókönyv szerint DCJPY biztosítaná a meglévő rendszerek közötti átjárást. A szerzők úgy látják, a legnagyobb probléma a digitális fizetési ökoszisztémákkal, hogy nem vagy csak korlátozottan interoperábilisak. Japán legnagyobb vasúttársasága, az East Japan Railway Company például bevezetett egy feltölthető intelligens, ún. stored-value típusú (azaz értékét a kártyán tároló, hálózati terminál nélkül is használható) menetjegy-kártyát, amivel vásárolni is lehet egyes üzletekben. Az ilyen rendszerek azonban nem interoperábilisak. A konzorcium szerint a DCJPY megoldaná ezt a problémát, és az innovációt is segítené azzal, hogy a stored-value típusú kártyarendszerek üzemeltetői fizetési szereplőkké válhatnának. Emellett felgyorsulna a kereskedelmi tranzakciók elszámolása, és csökkennének a készpénzkezelési költségek. A Digital Currency Forum legnyomósabb érve azonban az, hogy szerintük a DCJPY alkalmas lesz intelligens szerződések létrehozására, valamint ezzel kapcsolatban NFT-k (Non-Fungible Token) vásárlására.

A DCF egyébként gyors haladást tervez. Jövőre már kezdődhet is a DCJPY tesztelése. Az azonban nyitott kérdés, hogy élesben mikor indulhat a rendszer, ahogy az is, hogy a központi bank digitális valutával kapcsolatos tervei mennyiben módosítják a DCF céljait és lehetőségeit.