Jótékonysági alapítványként indult tizenöt éve. Az alapítók – egyetemi oktatók, elkötelezett cégvezetők – célja az volt, hogy közoktatási keretek között minél több diák ismerkedhessen meg az informatikával. Ehhez olcsó, de a számítástechnikát a hardverig megmutató eszközökre is szükség volt: ez lett a Raspberry Pi, egy hitelkártya méretű, mégis teljes értékű számítógép.

A kezdeményezés üzletileg is sikeres, amit a legjobban az bizonyít, hogy a kis gépek gyártására létrehozott céget a héten bevezették a londoni tőzsdére. A törzsrészvények valamivel több mint 30 százalékát dobták piacra 2,8 fontos áron, azaz a cég egészét 542 millió fontra (kb. 253 milliárd forint) árazták. Az antré kiválóan sikerült. A kereskedés megkezdése után rövid idő alatt közel harmadával emelkedett az árfolyam, és 3,7 fontot is megadtak egy részvényért. Ez azt jelenti, hogy 150-160 millió font (70-75 milliárd forint) tőkéhez is juthat a cég. Kicsivel később egyébként tartósan 4 font fölé ment az árfolyam.

Lakossági befektetők egyelőre csak sóvároghatnak a málnás szélén, először ugyanis az intézmények szüretelhetnek. A nép péntektől szállhat be a szedd magad akcióba.

Nem csak az oktatásban népszerű

Az első fejlesztéseket még alapítványi keretek között hozták ki. A gyártáshoz és a kereskedelmi tevékenység bonyolításához azonban 2013-ban alapítottak egy céget, a Raspberry Pi Ltd.-t, amelynek bevételeiből az alapítvány tevékenységét is finanszírozták. Az első igazán használható barkács gépet már ez a cég dobta piacra 2013-ban.

Gépnek nevezni persze túlzás: voltaképpen hitelkártya méretű alaplap a legfontosabb kiegészítőkkel (CPU, memória, USB portok, hálózati csatoló, hang- és videokimenet). És mivel nincs rajta semmi sallang, 30 fontból kijött az egész. Az alapgép ma már kicsit drágább (35 font), de a 2023-ban kiadott legfrissebb modell is kb. 80 fontnál indul.

Bár az alapítvány fő tevékenysége továbbra az, hogy népszerűsítse a fiatalok körében az informatikát, az általa gründolt gyártó cég fő piaca már nem az oktatás. Amikor kifejlesztették az első gépet, néhány ezres eladással számoltak. Aztán a piac felülírta a terveket: négy év múlva, 2016 őszén adták el a tízmilliomodik példányt.

A Raspberry Pik ugyanis kiválóak kísérletezésre: nagyon olcsók, és kis programozói tudással számos területen bevethetők. Lehet építeni Raspberry Piből médiaszervert és retro játékkonzolt éppúgy, mint robothoz vezérlőegységet vagy interaktív műszerfalat. De az igazán nagy felhasználói az iparvállalatok, melyek robotikai fejlesztéseikhez, ipari automatizáláshoz és speciális célfeladatokhoz is egyre gyakrabban használják ezeket az Arm-alapú mikroszámítógépeket. (A Microsoft egyébként gyorsan felismerte, hogy a "Málna PC" maximálisan illeszkedik az évtized közepének egyik legnépszerűbb trendjéhez, az IoT-hez, ezért a 2015-ben megjelent modellhez már elérhetővé tett egy speciális Windows 10-et.)

Az első modell megjelenése óta kb. 60 millió Raspberry Pit adtak el. Ma már a gépek háromnegyedét iparvállalatok és beágyazott rendszereket fejlesztő és gyártó cégek vásárolják meg. 2023-ban a Raspberry Pi 266 millió dollár bevétel mellett 66 millió dollár bruttó profitot termelt.