Bár a gazdasági recessziótól való félelem a technológia szektorban is érződik, tehetséges informatikusból most sincs elegendő. Az, hogy a menő globális cégek visszafogták a toborzási tevékenységüket, csupán annyit jelent, hogy végre a kisebb, vagy a munkaerőpiacon kevésbé látható – jellemzően nem informatikai – vállalatok is nagyobb lehetőségeket kapnak a munkaerőpiacon: jobb eséllyel tudnak képzett, innovatív gondolkodású informatikusokat szerezni, ha...

Igen, van egy nagyon fontos kritérium: ha képesek kielégíteni a munkavállalók alapelvárásait. Egy német tanácsadó cég, a 4C GROUP a Müncheni Műszaki Egyetemmel (Technischen Universität München) közösen összeszedte a ma fontos tényezőket, melyeket a Computerwoche ismertetett. (Tekintettel a német vállalatok súlyára a magyar gazdaságban, valószínűleg sok magyar munkavállaló fog találkozni ezzel a szemlélettel.) A tanulmány szerzői olyan magasan képzett, két-öt éve pályán lévő fiatal informatikusokkal készítettek mélyinterjúkat, akik nem az IKT-iparban dolgoznak kurrens szakterületen.

A mélyinterjúk alapján érdekes rangsor alakult ki a preferenciáikról. A legfeltűnőbb talán az, hogy mennyire sokadlagos kérdés a bér. Bár hozzá kell tenni: európai viszonylatban Németországban eleve magasak az informatikusi fizetések.

A lelkem (nem) a vállalatot illeti meg...

A német rangsorból egyértelműen látszik, hogy a fiatalok számára a legfontosabb szempont volt, hogy értelmes munkát végezzenek. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy nem akarnak egy bármikor cserélhető fogaskerékké válni, hanem olyasvalakivé, aki érzékelhetően hozzá tud járulni a vállalat üzleti céljaihoz, és ezáltal mások életét is jobbá tudja tenni.

Ezzel szorosan összefügg a személyes cél: a munkát nem pénzkeresetnek, hanem az önmegvalósítás terepének tartják. Ezért is fontos számukra, hogy olyan feladatokat kapjanak, amely intellektuálisan kielégíti őket, változatos és kihívást jelent.

Az involválódásnak a vállalat céljaiba azonban vannak határai. A harmadik helyre ugyanis a munka és a magánélet egyensúlya került. Nem elvárás a home office, de a rugalmas munkavégzés, hibrid munkavégzés igen, ahogy a vállalat családbarát hozzáállása is.

Ugyanez igaz a személyes karrierre lehetőségére is. Nem csak adni akarnak, hanem kapni is: új kompetenciákat, új ismereteket, hard és soft skilleket egyaránt. Alapvető, hogy a mostani fiatalok gyors karrierben gondolkodnak. Azaz fontos választási szempont, hogy milyen gyors előrehaladást remélhetnek egy adott munkahelytől.

És ha mindezek rendben vannak, kerül csak mérlegre a juttatási csomag. Pedig egy pályája elején tartónak talán még fontosabb a fizetés, mint egy középkorú szakembernek, aki az alapvető életkörülményeit már megteremtette (lakhatás, család stb.). A tanulmány szerint itt nagyon fontos, hogy a vállalat a juttatásoknál kellő rugalmasságot tanúsítson, és legyen képes a munkavállaló igényeihez leginkább közelítő mixet biztosítani a béren kívüli juttatásokból. Ha ezek személyre szabhatók, azt a fiatal munkavállalók nagyra értékelik.

Az úgynevezett vállalati kultúra is fontos

Vannak olyan tényezők, melyek szintén fontosak, de csak akkor válnak hangsúlyossá, ha az elsődleges kritériumok közül valamelyik nem teljesen gömbölyű. A legmegfoghatatlanabb és kívülről a legnehezebben megítélhető objektíven a vállalati kultúra és vállalatirányítás minősége. A pályázók ettől függetlenül megfogalmazzák, hogy mire vágynak: fiatalos, laza, agilis és eredményorientált csapatban szeretnének dolgozni egy olyan vállalatnál, amely nyitott, megbecsüli a munkatársait, díjazza az egyéniségeket, és legalább ugyanolyan mértékben lojális az alkalmazottaihoz, amilyen lojalitást elvár tőlük. Ha egy vállalat hozza ezeket az elvárásokat, javul a munkaerő-megtartó képessége. Ha nem, akkor magas lesz a fluktuáció.

Emellett szerepet játszhat olyasmi is, mint a munkahely megközelíthetősége (ha be kell járni, akkor értelemszerűen minél közelebb van a lakóhelyhez, annál jobb), a vállalat etikus magatartása és annak átlátható megjelenítése, sőt a vállalatméret is. A nem IT-vállalatok esetében ugyanis a vállalatméret és a szervezet informatika érettsége összefügghet: egy 10 fős üzemnek egyszerűen nincs szüksége olyan fokú informatizáltságra, mint egy több ezer főt foglalkoztató gyártóvállalatnak.